Előfizetés

351,28 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.03. 08:10
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött kissé a forint árfolyama péntek reggelre az előző estihez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 351,31 forint után péntek reggel nyolc óra előtt kissé alacsonyabban, 351,28 forinton állt.
Kismértékben csökkent a dollár és a svájci frank jegyzése is péntek reggelre az előző estihez képest, a dolláré 312,97 forintról 312,75-re, a svájci franké 330,82 forintról 330,59 forintra.

A kormány megszerezné az első vásárlás jogát

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.07.03. 06:40
A kukaholding rendre nem, vagy alulfizette az önkormányzati cégek szolgáltatását
Fotó: Népszava
A kormány azzal számol, hogy szaporodnak a fizetésképtelenségi eljárások. A cégek vagyontárgyait az állam szerezné meg.
A kormány javaslata szerint az államnak, illetve a képviseletére kijelölt szervnek a felszámolások során elővásárlási joga lenne a cégek vagyonára – áll a csődtörvény tervezett módosításai között, amelyről pénteken szavaznak a képviselők. Nem akar mindent felvásárolni az állam, csak azokban az eljárásokban élne az „első vásárló" jogával, amelyet a kormány azt megelőzően stratégailag kiemelt jelentőségűnek nyilvánított. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy ilyen minősítésre a kormány viszonylag gyakran hajlandó, legyen szó akár állami kötődésű cég felszámolási eljárásáról, vagy valamilyen okból fontos magáncég ellen folyó csődeljárásról.  A parlamenti vitában az ellenzéki képviselők éltek a gyanúperrel, miszerint a kormány arra számít, hogy következő időszakban megszaporodnak a csőd- és felszámolási eljárások, különösen az önkormányzati közszolgáltató cégek körében. Vagyis szerintük a kormány arra készül, hogy a források szűkítésével előbb csődbe vigye az önkormányzati szolgáltató cégeket, majd ha az ügy eljut a felszámolási eljárásig, akkor a vagyontárgyakat magához vegye. Az ellenzék félelme nem alaptalan. A parlamenti vitában Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára a módosítást ugyanis azzal indokolta, hogy számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a kormányzati intézkedések ellenére az elkövetkező időszakban a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt ágazatokban működő vállalkozások is felszámolás alá kerülhetnek. Ezért kezdeményezik, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásában a vagyon értékesítése során az államot elővásárlási jog illesse meg. A kormány azt tűzte ki célul, hogy a közfeladatok ellátásához szükséges, gazdaságilag működőképes vagyontárgyak egyben maradjanak – tette hozzá. Azzal a céllal egyet lehet érni, hogy „ne hordják szét a vagyont”, de amikor a fizetésképtelenség okait keresik, megjelenik például a közműadó-fizetési kötelezettség – hívta fel a figyelmet Szakács László, szocialista képviselő. A csövekre, vezetékekre méterenként kirótt adót meg lehetne szüntetni, és máshonnan fedezni ezeket a bevételeket – tette hozzá. Budapesttel kapcsolatban azt is megemlítette, hogy ha a kormány nem adja meg a korábban biztosított támogatást a Budapesti Közlekedési Központnak, az szintén fizetésképtelenné válhat. A kukaholding pedig rendre nem, vagy alulfizette az önkormányzati cégek szolgáltatását – tette hozzá a szocialista politikus. A kormány képviselője erre reagálva már azt mondta, hogy nincs a kormánynak hátsó szándéka. Cáfolta, hogy csődközeli helyzetbe akarnának vinni önkormányzati közműcégeket. Sőt azt hangsúlyozta, hogy a mostani törvénymódosítás más passzusaival épp a reorganizációt segítenék elő. Ennek ellenére a pénteki végszavazásra abban formában kerül a javaslat, hogy ha nincs csődegyezség, vagy sikertelen a reorganizáció és felszámolásba fordul az eljárás, akkor az önkormányzati, vagy más magántulajdonban lévő cég eszközeire az államnak elővásárlási joga lesz. Bár az IM államtitkára cáfolta, hogy a kormánynak bármilyen hátsó szándékai lennének, a kormány döntései a válság alatt más irányba mutattak. Miközben a gazdaságvédelmi alapból bőven szórta a pénzt a kormány vitatható célokra, az önkormányzatok bevételeit folyamatosan csökkentette, ez különösen érvényes az ellenzéki irányítású főváros esetében. A kormány több tízmilliárd forintot vette el a gépjárműadó elvonásával. az ingyenes parkolás bevezetésével, a fővárosra kivetett szolidaritási adó négyszeresére növelése pedig azt üzeni, hogy az (ellenzéki vezetésű) önkormányzatok gazdasági ellehetetlenítésére játszik. A főváros esetében már a Tarlós-éra alatt is volt arra példa, hogy a kormány politikai-gazdasági nyomásgyakorlással komplett cégeket vett át a fővárostól – ezt történt például a Hév-vonalak esetében is.  

Opten: nőhet a bajba jutott cégek száma

A koronavírus jelentősen hat a Magyarországon működő vállalatok fizetőképességére. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint országos szinten akár a 30 százalékot is meghaladhatja a fizetésképtelenségi eljárások növekedése. A 2008-as gazdasági válság és az ahhoz kapcsolódó csődhullám egyfajta referenciát ad ahhoz, hogy mire számíthatunk a koronavírus kapcsán kialakult gazdasági helyzetben. A két válság között nagy a különbség, mind a kiváltó okok, mind az időbeli lefutás, és az egyes szektorok érintettsége jelentősen eltér egymástól, ám az utólag fizetett számlák tízezer milliárdos tétele, valamint a kereslet-kínálat alakulása, a beszállítói láncok akadozása magában hordozza a tömeges fizetésképtelenné válás esélyét. 

Felpörgeti a hitelezést az MNB

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.07.02. 17:49

Fotó: Népszava
Miközben a jegybank a második negyedre hét százalékos gazdasági visszaeséssel számol, az OTP Bank elemzési központja megerősítette, hogy a kormány 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcéljával szemben a bruttó hazai termék 4-4,5 százalékára rúgó hiányt vár 2020-ra.
Nagyon rosszul sikerült a magyar gazdaság számára a koronavírus miatt a második negyedév. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) saját becslése szerint éves összehasonlításban hét százalékkal csökkent GDP az első negyedéves 2,1 százalékos növekedés után – mondta Patai Mihály a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján. A MNB ennek ellenére az idén 0,2-3 százalék közé, vagyis pozitív tartományba várja a gazdaság növekedését. Az MNB tudatosan optimista az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban, még ha sokan gúnyolódnak is rajtunk emiatt – tette hozzá a jegybank alelnöke. A jegybank szerint ahhoz, hogy a második félévben beinduljon a növekedés – és pozitív tartományban maradjon a gazdasági teljesítmény –, további beruházásokra van szükség. Az MNB ennek megtámogatására indította újra az Növekedési hitelprogram Hajrá hitelkonstrukciót, amit maximum 2,5 százalékos kamattal vehetnek igénybe az hazai kis-, és közepes vállalkozások (kkv). Az indulás óta eltelt szűk három hónapban már 1500 vállalathoz mintegy száz milliárd forintnyi hitelt helyzetek ki a bankok, a tervek szerint az év végéig ez az összeg ezer milliárd forintra növekedhet, amelynek 45 százaléka új beruházásra mehet. Az első száz milliárdból csak 25 százalék ment beruházásra, a kkv-k többsége forgóeszközhitelt vett felé, hogy válság alatt megroggyant likviditását rendbe tegye.  Az MNB a hitelfelvételek ösztönzésére tovább könnyített a feltételeken: a cégek már külföldi beruházáshoz is igényelhetik az NHP hiteleket, míg a lakásszövetkezetek és társasházak is vehetnek fel beruházási kölcsönt – jelentette be Patai Mihály. (A  bejelentéssel egy időben kitüntették a Gránit Bankot, amely a legaktívabb volt a hitelkihelyezésben.)  Miközben az MNB a második negyedre hét százalékos gazdasági visszaeséssel számol, az OTP Bank elemzési központja megerősítette, hogy a kormány 3,8 százalékos GDP-arányos deficitcéljával szemben a bruttó hazai termék 4-4,5 százalékára rúgó hiányt vár 2020-ra. Az április államháztartási adatok azt sugallják, kizárható, hogy extrém rossz forgatókönyvek valósuljanak meg – tették hozzá. Ha 4-4,5 százalékos lesz hiány, az akkor is jelentős mértékben elmarad majd a régiós országok hiányszintjétől. Ugyanakkor a világjárvány felerősödése miatt újabb hullámok sem zárhatóak ki (ennek már jelei láthatóak a környező országokban a fertőzések számának növekedésben), ha ez bekövetkezik, akkor a gazdaságnak további támogatásra lesz szüksége, ami a költségvetés hiányának további növekedésével járna. Amennyiben ez elmarad, már jövőre teljesítheti a magyar állam a maastrichti hiánykövetelményt az OTP elemzői szerint, ugyanis a 2021-es GDP-arányos hiányt 2,9 százalékra várják.