Előfizetés

Tízmilliókat kapott a Fidesz-közeli női egyesület egy titokzatos adatbázisra

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.03. 07:40
Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke és Király Nóra, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület alapítója egy korábbi sajtótájékoztatón
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kevesen tudnak róla, még kevesebben férhetnek hozzá a nőket segítő adatbázishoz – a tudásért pedig fizetni kell.
Csak úgy röpködnek a milliárdok, százmilliók a Miniszterelnöki Kabinetiroda közel négy évet felölelő szerződéslistáján, a közpénzesőből pedig néhány csepp egészen érdekes helyekre is hullott.

Tízmilliókat érő női szempont

Szél Bernadett vette észre, hogy a listán három alkalommal is szerepel támogatottként a korábbi fideszes újbudai alpolgármester, Király Nóra alapította
a Mindennapok Női Szemmel Egyesület, ami 2017 és 2020 februárja között összesen 66 millió forintot kapott – egy szoftver kifejlesztésére és egy online platform létrehozására.

Szél Kásler Miklóstól, az EMMI vezetőjétől próbálta megtudni, hogy pontosan mire is ment el a több tízmillió forint, hiszen a szerződéslista nem túl részletes leírásából ez nem derült ki. Kásler helyett a Kabinetiroda részéről Dömötör Csaba államtitkár válaszolt: leveléből kiderült, hogy az egyesület a támogatás első tételét egy online kommunikációs felület, a Női Szemmel 2.0 létrehozására költötte. A felület „az egyesület tagjai és partnerei számára készült. Az informatikai fejlesztés célja az, hogy elősegítse a nők érvényesülését és magabiztosabb megjelenését az online térben” – írta az államtitkár, amivel elismerte:
20 millió forintnyi közpénzt szántak egy olyan honlap létrehozására, amit főként egyesületi tagok olvasgatnak.

Dömötör leírása szerint újabb 20 millió ment aztán el a honlap fejlesztésére olyan indokokkal, mint „aloldalak létrehozása megadott sablonok alapján”, vagy éppen „regisztrációs felület megtervezése és kivitelezése” vagy éppen „saját és külsős tartalmak kezelése”. Mindezt pedig még 26 millióval fejelte meg a kormány, amiből egy „ Nőiszem Platform” nevű adatbázist hoztak létre – ez a családitudastar.hu oldalról érhető el, legalábbis elvileg.

Wordpressből pár százezerért bárki összehozná

Mindebből ugyanakkor egyetlen portál nyitott az olvasók számára: a Dömötör által online kommunikációs felületként említett Nőiszem blogoldal, amit valószínűleg csak az talál meg, aki név szerint is rákeres – a Google keresőjében mindenesetre egy Blog2 felirat alatt található meg. Ahogy azt korábban a még ellenzéki Magyar Nemzet megírta, Király Nóra egyesülete erre a blogfelületre kapta az első 20 millió forintot.
A jelenleg nyolc-tíz naponta frissülő felületen tíz szerző közéleti témájú vagy női élethelyzetekről szóló írásait olvashatjuk, már amikor kattintás után nem egy hirdetés ugrik be a cikk helyett. Hogy a honlapon mi kerülhetett végül 40 millió forintba, azt rejtélynek tartja a Népszava által megkérdezett, névtelenséget kérő honlapfejlesztő is. „Ha megnézed, ez egy ingyenesen letölthető Wordpress honlap. A saját sablon készítéséhez, menüpontok kialakításához persze nem árt egy kis szakértelem, de egy fejlesztő 100-200 ezer forintért összedob bárkinek egy csinosabb, jól kezelhető WordPress-alapú blogoldalt” – mondta a szakértő.

Csatlakoznánk, de nincs mivel

Nyilatkozónk nem jutott sokkal többre a kormányzati elszámolás szerint 26 millió forintot felemésztő Nőiszem Platform elemzésével is. A platformot – már említett családi tudástár nevű honlapról lehetne elérni (itt már online tananyag központnak nevezik) de a belépés regisztrációhoz kötött. Regisztrálni viszont nem lehet, egyszerűen nincs felület hozzá. Az oldal Általános Szerződési Feltételei (ÁSZF) alapján elvileg a „csatlakozom” gomb megnyomásával lehet jelentkezni a női tudásanyag tárházához, de ilyen gombot nem találtunk az oldalon.

Közpénzből fejlesztették, fizetni kell érte

Az ÁSZF-et böngészve azonban további érdekességeket találhatunk: például azt, hogy a  „a Családi TudásTár” online tudásbázis havi díjas szolgáltatásnak számít.
Vagyis, a közpénz-tízmilliókból gründolt adatbázis használatáért még fizetni is kell a dokumentum szerint

- a Mindennapok Női Szemmel Egyesületnek. Vagy a Fiatal Családosok Klubja Egyesületnek (FICSAK); ez nem teljesen egyértelmű, mert az ÁSZF mindkettőt szolgáltatóként nevezi meg. Csak annyi biztos, hogy mindkét egyesületet a jó kormányzati kapcsolatokkal bíró Király Nóra alapította, méghozzá egyszerre, 2016-ban, az újbudai lap beszámolója szerint.
Szerettük volna megtudni  Királytól, hogy pontosan mi került 40 millióba a blogoldal, 26 millió forintba pedig csak az előfizetők számára elérhető tudástár kialakításán – mennyit fizettek mindebből a cikkírók, honlapfejlesztők munkájáért. A volt újbudai alpolgármester azonban nem válaszolt kérdéseinkre, ahogy nem reagált megkeresésünkre egyik egyesület sem.

Nekimentek Jávornak és a csokimikulásoknak is

A Király-féle egyesületekről legutóbb akkor lehetett hallani, amikor a Mindennapok Női Szemmel Egyesület petícióban követelte Jávor Benedek visszahívását, mert a Budapestet Brüsszelben képviselő politikus Novák Katalinnal és a Silvio Berlusconi-féle bungabunga-partikkal viccelődött. A FICSAK pedig azért helyezte magát teljes harckészültségbe a 444.hu szerint, hogy a gyerekek ne láthassák a karácsonyfadíszeket és csokimikulást a boltokban.

Kilenc koronavírusos esetet találtak a magyar rendőrségnél

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.03. 07:15
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A fertőzöttek közül mára mindenki felgyógyult, kórházba sem kellett szállítani őket.
Összesen kilenc embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést a rendőrség személyi állományában a járvány kezdete és június 25-e között – árulta el a Népszavának az Országos Rendőr-főkapitányság. Azt külön kérdésünkre sem közölték, hogy a fertőzöttek között hány rendőr vagy rendvédelmi alkalmazott volt – arról pedig nincs információjuk, hogy az igazolt fertőzöttek családtagjai, ismerősei között-is terjedt-e a vírus. Az ORFK szerint ugyanakkor minden érintett meggyógyult mára, nem szorultak egészségügyi ellátásra sem.
Mindez azért is lehet érdekes, mert a kijárási korlátozás alatt a rendőrök több tízezer esetben érintkeztek járókelőkkel: a szabálysértőkkel szemben több mint 51 ezer esetben intézkedtek – a hatósági házi karantén betartását pedig közel 649 ezer alkalommal ellenőrizték személyesen – és több mint 2800 „karanténszökevényt” is elkaptak. Ehhez képest kifejezetten alacsonynak tűnik a 9 talált eset; igaz, az országos reprezentatív felmérésen is csak 3 fertőzöttet és 70 olyan embert találtak tízezer lakosonként, aki már átesett a betegségen. 
Lapunk megkereste a Honvédelmi Minisztériumot is, hiszen a honvédség munkatársai szintén találkozhattak betegekkel a határellenőrzés és az idősotthonok, szociális intézmények fertőtlenítése során. A tárca nem válaszolt kérdéseinkre, ha később mégis reagálnak, frissítjük cikkünket. A járvány érthető módon betegekkel közvetlenül foglalkozó egészségügyi dolgozókat érintette a leginkább: május végéig összesen 576-an fertőződtek meg közülük, egyikük, a tatabányai kórház középkorú beteghordója pedig belehalt a betegségbe.

Szakvizsga nélkül is kezdhetnek az iskolaőrök

Juhász Dániel Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.07.03. 07:00

Fotó: Röhrig Dáneil / Népszava
Annak ellenére is szavaz ma a parlament az iskolaőrség létrehozásáról, hogy szakmai szervezetek sora bírálja a tervet, ráadásul még is kétséges, hogy lesz-e elég idő kidolgozni, elindítani a nagy vitákat kiváltó programot szeptemberig.
– Az iskolai erőszak megfékezésére megelőző programok is kellenek, az iskolaőrség bevezetése önmagában barbárság – mondta a Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke Szűcs Tamás. Szerinte beszédes, hogy míg prevenciós programokra 30 milliót, az iskolaőrökre 2 milliárd forintot szán a kormány. – Elképzelhető, hogy vannak iskolák, ahol az iskolaőr jelenléte csökkentheti a konfliktusokat és az erőszakot, de nem ez az egyetlen eszköz minden helyzetben – fogalmazott lapunknak Krémer András, az Országos Mediációs Egyesület alelnöke. A szervezet azt javasolja, hogy az iskolák vegyék fel a kapcsolatot képzett közvetítőkkel és a tantestületek tagjainak munkáját is segítsék konfliktuskezelő szakemberek által tartott előadásokon, tanfolyamokon való részvétellel. – Jogi akadályok is előfordulhatnak az iskolaőrök alkalmazásánál – hívta fel a figyelmet a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ), amelyet, miként azt a Magyar Hang elsőként megírta, még csak meg sem kérdezett a programról a kormány. Pongó Géza, az FRSZ főtitkára elmondta: információik szerint a szolgálati járadékosok körében is próbálnak iskolaőröket toborozni. A járadékra azok a rendőrök jogosultak, akik az általános öregségi nyugdíjkorhatár, azaz 65 éves koruk előtt kérték nyugdíjazásukat. – Ez egyrészt érthető, hiszen a „fiatalabbak” alkalmasabbak lehetnek a feladatok ellátására, mint a 65 év felettiek. Másrészt viszont kétséges, milyen sikerrel lehet megszólítani őket. Akik a szolgálati nyugdíj mellett még dolgozni akarnak, minden valószínűség szerint már találtak valamilyen munkát. Azokat, akik már nem akarnak munkát vállalni, nem valószínű, hogy vonzani fogja ez a lehetőség – vélekedett az FRSZ főtitkára. Rámutatott arra is, hogy a szolgálati járadékosok alkalmazásának jogi akadálya is lehet, keresetük ugyanis nem haladhatja meg a minimálbér másfélszeresét, mert megvonják tőlük a járadékot. Pongó Géza elmondta azt is, az eddigi hírek szerint mintegy 500 iskolában alkalmaznának iskolaőrt, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy ennyi jelentkezőre van szükség. – Egy régi mondás szerint „egy rendőr nem rendőr”, s ez az iskolaőrökre is igaz. Kérdés az is, ha egy őr megbetegszik, ki fogja helyettesíteni – fogalmazott. Az FRSZ főtitkára szerint az is kétséges, szeptemberig kaphatnak-e megfelelő rendészeti és pedagógiai felkészítést az iskolaőrnek jelentkezők. A gumibottal, bilinccsel, gázspay-vel felszerelt egyenruhásokból álló iskolaőri rendszer bevezetését május végén jelentette be a kormány, június 4-én pedig be is nyújtották a vonatkozó törvényjavaslatot. Szerettük volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) egyebek mellett azt, mennyien jelentkeztek erre a feladatra, illetve mikor indul el a képzésük, de ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. Az Emmi annyit írt, a törvényjavaslat részeként a miniszter kap felhatalmazást a képzés részletes követelményeinek és vizsgaszabályzatának kidolgozására. „A képzés mind pedagógiai és pszichológiai, mind rendészeti és bűnmegelőzési ismereteket magában foglal majd. A képzés kidolgozásában a témában érintett, nagy tapasztalattal rendelkező szakembereket vonnak be” – írták. Hozzátették: a további részletkérdésekre a megfelelő döntések meghozatala után lehet pontos választ adni. Megismételték, hogy mintegy 500 köznevelési és szakképzési intézményben lesz iskolaőrség szeptembertől, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „bizonyos iskolákban rendszeres a pedagógusok elleni verbális vagy akár fizikai erőszak. Az iskolaőrség feladata a pedagógusok és a gyermekek biztonságának, az iskola rendjének védelme”. Úgy tűnik, azt a kormányban is kétségesnek tartják, hogy az iskolaőröket szeptemberig ki lehet képezni. A Törvényalkotási bizottság múlt csütörtöki ülésén ugyanis egy olyan módosítást illesztettek be a törvényjavaslatba, amely lehetővé teszi, hogy az iskolaőri vizsgát a munkaviszony létesítésétől számított 90 napon belül is le lehet tenni. Vagyis szeptemberben azok is elkezdhetnek iskolaőrként dolgozni, akik nem fejezték be képzésüket. Bekerült a javaslatba az is, hogy a jelentkezőknél a pszichológiai alkalmasságot is igazolni kell.

Parlamenti nagyüzem

A nyári szabadság előtti utolsó napon még törvényalkotási nagyüzem lesz a parlamentben, összesen 26 beterjesztett javaslatról szavaz majd a T. Ház pénteken, de ezek között van az a salátatörvény is, ami egymagában tizenöt törvényt módosít. Pénteken fogadják el a 2021-es költségvetést, döntenek többek között arról, hogy a Színház-, és Filmművészeti Egyetem már szeptembertől olyan közalapítvány kezelésébe kerül, amelyben az irányítást a kormány emberei gyakorolják majd. Ezen kívül szavaznak az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok és eszközök betiltásáról, módosul a csődtörvény, a sporttörvény, ami alapján ismét lesz lehetőség a bajnokságokban való indulási jogok adásvételére, és megteremtik a jogalapját a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaállításának. Ezen a napon döntenek arról is, hogy a nemrég elhunyt Benedek Tibor özvegye is hozzájusson az olimpiai bajnok életjáradékához. Szintén pénteken fogadják el a kulturális örökség védelméről szóló, valamint a Budapest-törvény módosítását. Mint korábban megírtuk, ez lehetővé teszi a kormány számára azt: úgy újíthatják fel a Citadellát, hogy semmiben ne kelljen kikérni a XI. kerületi ellenzéki vezetésű önkormányzat véleményét. (Kósa András)