Előfizetés

Vaszily nem akar második Origót csinálni az Indexből, a puha befolyásolás lehet a cél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.02. 10:16
Vaszily Miklós
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Átalakítás márpedig lesz, részben a járvány következtében előállt helyzetre hivatkozva.
Vaszily Miklós váltig állítja, neki aztán semmi köze az Indexben kialakult feszültséghez - emlékeztetőül: miután bevásárolta magát az Index felülteit értékesítő Indamediába, hirtelen egy külsős tanácsadó (Gerényi Gábor, egykori ősindexes) által jegyzett átalakítási tervet próbált az igazgatóság lenyomni a szerkesztőség torkán. (A testületi többséget az indamédiások adják.) A főszerkesztő protestált, ekkor kitették az igazgatóságból, a vezérigazgató pedig lemondott. (Erről itt olvashat bővebben.)
Vaszily Miklós Indaméida-tulajdonos mégis azt nyilatkozta a 444.hu-nak, hogy csak a stratégia megalkotásában van szerepe, a cég regionális terjeszkedéséről szóló döntésekben vesz részt. Arról sem volt tudomása, illetve állítása szerint a 444.hu-tól tudta meg, hogy az Indamedia leszerződött Gerényivel. Állítása szerint nincs jelen az Indamedia működésében, azt Ziegler Gábor vezeti, még kevésbé az Indexében, és szerződéseket sem ír alá. Tagadta, hogy politikai megbízásból vásárolt volna részesedést az Indamediában, és azt mondta: nem várható változás a cég tulajdonosi szerkezetében. Állítja, hogy nincs szándék az Index irányultságának megváltoztatására, és nem szeretne második origót csinálni a lapból. Igaz, azt sem aakarja, hogy az Index átsodródjon a túloldalra, és harciaskodjon.
Viszont a jelek szerint az Indexet mégis formálják, hiszen Vaszily azt mondta: a járvány miatt kialakult helyzetben a cég nem biztos, hogy el tud kerülni valamilyen szintű átalakítást vagy racionalizálást. "Ha a szerkesztőségnek nem tetszett Gerényi terve, remélhetőleg egy másik terv tetszeni fog" - mondta az Indamedia-tulajdonos, aki szerint tehát nem tettek le az Index valamilyen módon történő átalakításáról. Mindenesetre a 444.hu szerint a hatalom alapvető politikai célja, hogy a következő választások előtt minél több országos elérésű csatorna, és honlap hírszerkesztését kell ellenőrzés alá vonni. Ez praktikusan annyit tesz, hogy az elsődleges szándék (jelenleg) nem a további felvásárlás, megszállás vagy megszüntetés, hanem a „soft eszközök” bevetése: lojális emberek elhelyezése a független szerkesztőségekben, vagy azok környékén, anyagi befolyásolás, vagy akár csak egyes műhelyek belső egységének megbontása – bármi, ami segíthet kialakítani valamilyen függőséget, vagy a függőségnek akár csak érzetét.

Nagyot változott a homeopátiás szerek reklámozásának szabálya

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.02. 09:03

Fotó: GARO/Phanie / AFP
Mostantól csak terápiás javallat nélkül forgalmazhatók a készítmények, mert jelenleg Magyarországon nincs olyan homeopátiás gyógyszer, amelynek hatásosságát klinikai vizsgálat igazolná.
Szerdától csak terápiás javallat nélkül forgalmazhatók homeopátiás gyógyszerek Magyarországon, mivel a forgalomban lévő készítmények esetében klinikai vizsgálattal nem igazolták az indikációjukat. Július 1-től a forgalmazható homeopátiás szerek reklámja csak a termék címkeszövegét tartalmazhatja, további információkat nem.
Tavaly január 1-jén lépett hatályba az  törvénymódosítás, amelynek értelmében a 2004. május 1., azaz Magyarország európai uniós csatlakozása előtt engedélyezett, terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszerek akkor forgalmazhatók, ha azok megfelelnek a vonatkozó uniós előírásoknak. A mostani változtatás szerint csak azok a készítmények tarthatják meg terápiás javallatukat, amelyeknél ezt klinikai vizsgálatokkal alátámasztották – írta közleményében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
A jogszabály módosítása 41 terápiás javallattal rendelkező homeopátiás gyógyszert érintett, 2019-ben 22 ilyen készítmény forgalomba hozatali engedélyének visszavonását kezdeményezte az engedély jogosultja, nyolc esetben pedig javallat nélküli, egyszerűsített törzskönyvezési eljárást kezdeményeztek. Utóbbiból hat termék eljárása és az engedélyek kiadása 2019-ben megtörtént – írták.
Jelenleg nincs olyan homeopátiás készítmény Magyarországon, amelynek terápiás hatásosságát klinikai vizsgálattal bizonyították volna.
Magyarországon a homeopátiás készítmények engedélyezése - az európai uniós jogszabályokkal összhangban - kétféle eljárással történhet. Az úgynevezett egyszerűsített eljárás a terápiás javallat nélkül forgalomba kerülő, nagy hígítású szerek esetében alkalmazható, ekkor a készítmény hatásosságát nem kell bizonyítani. A "normál" eljárás a terápiás javallattal forgalomba kerülő homeopátiás szerek esetében alkalmazandó, ekkor - ugyanúgy, mint más gyógyszerek esetében - a terápiás hatásosságot klinikailag is bizonyítani kell.

Kósa Lajos elárulta, miért nem vesz neki kenyeret Orbán Viktor, és érdekes számokat villantott

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.02. 08:12
Kósa Lajos minden bizonnyal átment a vizsgán
Fotó: KÓSA LAJOS FACEBOOK OLDALA
A fideszes politikus szerint minden felelősség a fővárosé.
Miért nem vesz nekem kenyeret Orbán Viktor? Azért nem vesz, mert a kenyérvásárlás az én dolgom. A Lánchíd a fővárosé, nekik kell felújítani" - ezzel a mondással vágott vissza Kósa Lajos az ATV Egyenes beszéd című műsorában arra a kérdezői felvetésre, miszerint rendben van-e az, hogy a kormány a Lánchíd felújítására 6,5 milliárd forintot ad, a hajdúnánási MotoGP-pálya megvalósítására pedig ennek a tízszeresét költi.
Miután a fideszes politikus Budapestre tolta a Lánchíd-ügyet, megengedőnek mutatkozott, mondván: azon már lehet vitatkozni, hogy sok vagy kevés ez a hatmilliárd, amivel a kormány hozzájárulna munkálatokhoz. Igaz, ő úgy számol, nem rossz pénz ez a 6 milliárd. Amit Kósa többek között azzal indokolt, hogy bizony a vidék a nagyobb pénztermelő, mert az ország majdnem 50 ezer milliárdos GDP-jének 60 százalékát produkálja, míg a főváros részesedése 40 százalék. Persze ha ezt a logikát a fideszes politikus komolyan vette volna, akkor ha a Lánchídra csak 6,5 milliárdot biztosít a kormány, a vidéket megtestesítő hajdúnánási MotoGP-pályára 9,75 milliárd forint járt volna. Vagy megfordítva: ha utóbbi 65 milliárd, akkor - a GDP aránynak megfelelően - 43,3 milliárd járna a hídra. (Azt a politikusi argumentumokat nézve már nem érdemes forszírozni, hogy ha a lakosság 20 százalékát adó főváros termeli ki a nemzeti össztermék 40 százalékát, és a társadalom 80 százalékát kitevő vidék adja a 60 százalékot, akkor lakosságarányosan miképp alakulna a Lánchíd és a ring állami dotációja.)