Előfizetés

Jeladós PET palackokat dobtak az áradó Tiszába

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.02. 16:30
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Táltos, Villám, Táncos és Pompás akár két éven keresztül is segíthet a hulladék útjának nyomon követésében.
GPS-jeladókkal felszerelt PET palackokat indítottak útjukra a Felső-Tiszán, a Hulladékmentes Tisza projekt keretében fejlesztett eszközök akár két éven keresztül is szolgálhatják működésükkel azt a kutatást, amely a folyón szállított hulladék útját követi nyomon – közölték a szervezők. A Vásárosnaménynál az áradó Tiszába dobott négy palack a PET Kupa hulladékmonitoring programját segíti, amelyben a Felső-Tiszai Búvár és Mentő Egyesület tagjai is részt vettek. Az elektronikusan jelölt palackokat internetes névadó kampányban Táltosnak, Villámnak, Táncosnak és Pompásnak nevezték el.
Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a műanyag palackok az árral érkeznek és nagy részük hulladékként rakódik ki az ártéri erdőkben, azt azonban még nem tudják a szakemberek, hogy milyen gyorsan halad a szennyeződés és mekkora távolságot tesznek meg a pillepalackok. Az sem világos jelenleg, hogyha a palackok egyszer valahova lerakódtak, mekkora az esély arra, hogy a következő áradás tovább viszi őket.
Tavaly májusban elengedtek pár PET palackot, amelyekbe papírra írt üzeneteket tettek. Az egyiket 2019 decemberében megtalálták Kiskörén, közvetlenül a duzzasztómű fölött. Ez volt az első kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a műanyag szennyeződés egy éven belül akár folyamkilométerek százait is meg tudja tenni. Az is fontos információ, hogy nem jutott tovább Kiskörénél, ez jelzi, hogy a duzzasztómű tényleg védi a folyó alsó szakaszait a szennyezéstől. A két helyszín közötti távolság több mint 280 folyamkilométer, amit ez a palack alig pár hónap alatt megtett – idézik Molnár Attila Dávidot, a PET Kupa társalapítóját.
A pontosabb adatok érdekében a PET Kupa szakemberei úgy döntöttek, hogy a modern technológiához folyamodnak, speciális jeladós palackokat rendeltek, amelyek veszik a GPS műholdak jelét és rádión keresztül tudatják hollétüket a külvilággal. Az első jeladások szerint a Vásárosnamény és Záhony közötti szakaszon három palack elakadás nélkül úszott az áradó Tisza hullámain és 11-12 óra alatt tette meg a 60 folyamkilométeres távot – áll az összegzésben.

Mendeszantilop született a Szegedi Vadasparkban (videó)

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.07.02. 15:53

Fotó: OLIVIER BORN/Biosphoto / AFP
Az addax borjút, amelynek vadon élő rokonai a kipusztulás szélén állnak, már a látogatók is láthatják.
Száznál is kevesebb egyede él már csak vadon az impozáns mendeszantilopnak, más néven addaxnak (Addax nasomaculatus), de a nemzetközi fajmegmentési programok révén az állatkertekben kedvezőbb a helyzete, amin javított, hogy egy életrevaló borjú született júniusban a Szegedi Vadasparkban. A borjak kilenc hónapnyi vemhesség után látják meg a napvilágot. Antilophoz illően pár órán belül már lábra is állnak az újszülöttek. A szegedi borjú háromhetesen pedig már magabiztosan jár, fut, időnként ugrándozik is – olvasható az intézmény honlapján
Az addax erőteljes testfelépítésű, a hímek marmagassága elérheti a 115 centit, tömege pedig a 125 kilót is, szőrzetük színe az évszakok váltakozásával sötétedik és világosodik. Hosszú, akár egyméteresre is megnövő, csavart szarvai miatt kedvelt trófea, orvvadászatuk jelentősen hozzájárult a létszámának csökkenéséhez. Olyannyira, hogy több állatfajhoz hasonlóan a természetes élőhelyén kipusztult vagy várhatóan rövidesen ki fog pusztulni. 
Főleg olyan területen élnek, ahol gyakoriak a háborúskodások, a természeti kincseket zavartalanul zsákmányolják ki. A sivatagi életmódhoz alkalmazkodott állat a szélsőséges hőmérséklet-ingadozást jól tűri, főleg silány minőségű, szárazságtűrő növényekkel táplálkozik, vízhez meg nem is jut hozzá. Szegeden ennél kedvezőbbek számára a körülmények, ennek is köszönhető, hogy két évvel az érkezésük után elkezdtek szaporodni. Nyáron főként éjszaka aktívak, a nappalokat pihenéssel töltik. Vegyes, 5-20 egyedből álló csordáikban kötött hierarchia van, a csoportot a legidősebb tehén vezeti.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája alapján mindössze 60-90 kifejlett egyede él kisebb területeken a Szahara déli részén. Az állatkertekben állománya Európában több mint 210 egyedből áll, közel 80 állatkertben tartják, vagyis sikeresnek mondható a fajmentő tenyészprogramja (EEP). Jelenleg futnak visszatelepítési programok is Marokkóban és Tunéziában is.

Továbbra is rejtély, miért pusztulnak tömegesen az elefántok Botswanában

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.07.02. 14:19

Fotó: MONIRUL BHUIYAN / AFP
Két hét alatt megduplázódott az egyelőre ismeretlen okból elpusztult állatok száma.
Május eleje óta tart az elefántok rejtélyes pusztulása Botswanában, az Okavango folyó deltája vidékén, eddig több mint 350 tetemet számoltak össze. A kormány szerint az ok ismeretlen, a begyűjtött minták laboratóriumi vizsgálatának eredményeire még heteket kell várni.
A brit székhelyű National Park Rescue munkatársa, Niall McCann a BBC-nek elmondta, hogy először május elején értesítették a hatóságot, amely ezután légi felderítést végzett a delta fölött. „A háromórás repülés alatt 169 tetemet láttak, ami rendkívül nagy szám. Egy hónappal később egy újabb kutatás még több elhullott állatot talált, összesen már több mint 350-ről tudunk. A szárazságot leszámítva nem volt még olyan esemény, ahol ennyi elefánt pusztult volna el” – magyarázta.
Májusban a hatóság kizárta, hogy orvvadászok állnának a tragédia hátterében, mivel a tülköket nem távolították el. Ha a bűnözők ciánt használtak volna, attól nem csak elefántok hullanak el, ennek ellenére a kutatók nem zárták ki a lehetséges ok közül a mérgezést sem. McCann szerint nem lépfene végzett velük, ami tavaly legalább száz elefánt pusztulását okozta az országban. A körbe-körbe sétáló állatokat látva a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy egy kórokozó támadja meg az állatok idegrendszerét. Ha a fertőzés forrása a vízben vagy a talajban van, akkor az akár az emberekre is veszélyes lehet. „Ez egy természetvédelmi katasztrófa, de könnyen közegészségügyi válságot is okozhat” – idézte a kutatót a BBC cikke.