Előfizetés

Átnevelőtáborba zárt asszonyok hajából készülhetett parókákat foglaltak le amerikai vámosok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.02. 09:11
Az Egyesült Államokban 2020. július 1-jén lefoglalt gyanús kínai póthaj
Fotó: HANDOUT / AFP
Tizenháromezer tonnányi, hajból szőtt hajórakományra bukkantak az Egyesült Államokban, Kínából érkezhett.
Amerikai szövetségi hatóságok lefoglaltak egy hajórakományt, melyben olyan termékek voltak, amiket a feltételezések szerint a Kínában átnevelőtáborokba zárt ujgurok hajából állítottak elő – írta az AP amerikai hírügynökségre hivatkozva a 444.hu. Az Egyesült Államokban vámosok ugyanis összesen 13 tonnányi szőtt terméket, például póthajat foglaltak le, amelyek piaci értéke 800 ezer dollár lehet. A portál felidézte, hogy Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület nevű régiójában évek óta zajlik a helyi ujgur, vallásában muszlim közösség ellehetetlenítése: a fiatalokat átnevelő iskolákba zárják, a felnőtteket pedig úgynevezett átnevelő táborokba, ahol különféle eszközökkel akarják rákényszeríteni őket, hogy adják fel kultúrájukat és vallásukat. Ez már a második alkalom volt, hogy ilyen szállítmányra bukkantak az amerikai vámosok. Egy amerikai-ujgur aktivista, Rushan Abbas, akinek két éve tűnt el a nővére Kínában, és aki szinte biztos, hogy egy ilyen van bezárva, azt üzente az amerikai nőknek, hogy ha póthajat hordanak, gondoljanak bele abba is, hogy ki készíthette ezeket. A Népszava kedden írt arról, hogy Hszincsiangban mesterséges eszközökek fogják vissza a helyi kisebbségek szaporulatát. Egy amerikai szakértő szerint az akár százezreket érintő tömeges sterilizáció és kényszerabortusz lényegében „settenkedő népirtás”.

Bajban Jansáék: széteshet a szlovén kormány egy korrupciós ügy miatt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.02. 09:00

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
A független intézményrendszer fennmaradása a tét.
Nem elég, hogy Janez Jansa szlovén kormányfővel szemben állandósultak a tiltakozó megmozdulások a független média, illetve az igazságszolgáltatás elleni folyamatos támadásai miatt, most akár koalíciós válsággal is meg kell küzdenie. Egy korrupciógyanús ügy miatt lemondási hullám rázta meg a március 13. óta már harmadízben a kormányfői bársonyszékbe került Jansa kabinetjét. Az ügy áprilisra nyúlik vissza. A koronavírus-járvány kezdetén a ljubljanai kormány, sok más európai kabinethez hasonlóan, egészségügyi védőfelszerelést próbált beszerezni. Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter azonban kiszivárgott telefonbeszélgetések tanúsága szerint 8 millió euró kifizetését követelte a beszerzéssel megbízott Geneplanet nevű cég számára még azelőtt, hogy az bankgaranciát adott volna és megkezdte volna a lélegeztetőgépek vásárlását. Az illetékes állami logisztikai ügynökség egy vezető tisztségviselője elismerte, politikai nyomást gyakoroltak rájuk, hogy egyes cégeket előnyben részesítsenek a beszerzéseknél. Pocivalseknek kulcsszerepe volt abban, hogy az illiberális hajlamú Jansa márciusban ismét kormányfő lehetett, hiszen az általa tavaly szeptember óta irányított SMC az előrehozott választás helyett az új kormány létrehozását támogatta. Vagyis ha az SMC kiszállna a koalícióból, akkor Jansa is bukna. A botrány miatt kedden lemondott Ales Hojs belügyminiszter és a rendőrséget vezető Anton Travner. Előbbi szerint egyszerű a képlet, egy politikailag motivált lejárató hadjárat tanúja lehet a közvélemény, amelynek csak az a célja, hogy megbuktassák Jansa kormányát. Az eljárás mögött a korrupciós ügyekben illetékes rendőrségi szerv, a Nemzeti Nyomozó Főügyészség (NPU) áll, amely önállóan is felléphet, ha visszaéléseket tapasztal. Az NPU kedden reggel házkutatásokat rendelt el a gyanús beszerzésekkel kapcsolatban. Razziát hajtottak végre a gazdasági minisztériumban, Povaliscek házában, valamint az említett cégnél is. A gazdasági minisztert késő estig hallgatták ki. Akár nyolc éves börtönnel is sújthatják. Egyelőre nem mondott le, s Jansa sem nyilatkozott arról, élvezi-e még a bizalmát. (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jó időzítéssel elvben ma fogadja a tárcavezetőt.)
Jansa kormányának egyik ismérve, hogy illusztris politikusai, más illiberális vezetőkhöz hasonlóan, kendőzetlenül támadják a demokratikus intézményrendszer alappilléreit. A lemondott belügyminiszter a "politikai érdekeket követő rendőrség” ármánykodását látja a háttérben, amelyet ma is a kommunista titkosszolgálat módszerei jellemeznek – közölte. Hojs – a Jansa-párt más illetékeseit követve – az ügyészségnek és az igazságszolgáltatásnak is nekiment, ezen intézmények ugyanis szerinte megakadályozzák a rendőrség átszervezését. Emellett az ügyet kipattintó Mladina című független lapot is sajátos stílusban támadta. Érdekes fintora a sorsnak, hogy még a jugoszláv érában, ellenzékiként Jansa is e lapnál bontogatta szárnyait. Az ellenzék szerint a belügyminiszter távozása csak elterelő hadművelet, s Hojs meg akarja akadályozni a nyomozás folytatását. Tanja Fajon szociáldemokrata vezető közölte, ezek a megnyilvánulások csak azt igazolják, hogy a nyomozóhatóság függetlensége szálka a hatalom szemében. A lemondott belügyminiszter Hojs meglehetősen kétes személyiség a szlovén belpolitikában. Jansa előző kabinetjében, 2012-2013-ban a hadügyi tárca élén állt, belügyminiszterré való márciusi kinevezéséig pedig a Nova24 televízió igazgatójaként ténykedett. Ez utóbb médiumról tavaly februárban írta meg a siol.net szlovén honlap, miszerint egy az Orbán Viktor kormányfő nem hivatalos tanácsadójához, Habony Árpádhoz köthető cég 15 százalékos részesedést szerzett benne. A televízió kommunikációja nagyon hasonlít a magyar közmédiáéhoz. A Nova24 továbbra is fontos eszköz Jansáék kezében, mert kormányának még nem sikerült megkaparintania az állami tévét. A rendőrséget eddig irányító Anton Travner azért mondott le, mert a keddi razziáról nem is tudott, annak végrehajtásakor éppen nyaralt.

Berobbant a járvány a cseheknél

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.02. 08:30

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Miközben a prágai gazdaságra súlyos hatást gyakorolt a koronavírus, Andrej Babis miniszterelnök a vele szembeni ügyekkel van elfoglalva. Továbbra is jól jövedelmeznek vállalkozásai.
Csehország jól kezelte a járványt, még a tévéstúdiókban is kötelező volt a maszk viselése. Az elmúlt napok eseményei azonban a cseheket is szembesítette azzal: még messze nem sikerült legyőzni a Covid-19-et, vasárnap 305, hétfőn pedig 202 új esetet regisztráltak. Kedden és szerdán ugyan összesen már csak tízet jelentettek, de összességében április eleje óta nem fertőződtek meg ennyien. Illetékesek szerint ez még nem a második hullám. Jarmila Rázová, az egészségügyi minisztérium munkatársa azzal magyarázta a jelenséget, hogy tömeges tesztelésbe kezdtek azokon a területeken, ahol gócpontokra bukkantak. Csehország keleti és északi részéről van szó. Azt is hozzátette, hogy a csehek már nem figyelnek oda az előírásokra, nem viselkednek felelősségteljesen. Ugyanakkor megnyugtatólag hozzátette, az egészségügyi hatóságok urai a helyzetnek. A kormány két héttel ezelőtt jelentette be, hogy július 1-től nem teszi kötelezővé a maszk viselését, kivéve Prágát. Az országban szerdától megnyitották az iskolák, az összes üzlet, valamint az éttermek kapuit is. A lazítás azonban a jelek szerint visszaüthet. A fertőzések hirtelen megnőtt száma nyomán még jobban meginoghat a médiumokba vetett bizalom. Egy a Stem ügynökség által készített felmérés szerint a megkérdezettek 72 százaléka úgy látja, a jelentősebb televíziók, rádiók, lapok fontos információkat hallgatnak el a járványról. Ez azért is meglepő, mert a visegrádi országok közszolgálati médiájából kiemelkedik a prágai, amely elfogulatlan és megbízható.
A június elején közzétett tömeges tesztelés szerint a lakosságnak csak nagyon csekély hányada fertőződhetett meg a vírus által: a 27 ezer vizsgált mintából mindössze 107 lett pozitív. A nagyobb városokban, Prágában, Brnóban és Litomericében a fertőzések aránya a 0,6 százalékot sem érte el. A felmérés leszámolt azokkal a feltételezésekkel, melyek szerint valójában a lakosság 27 százaléka eshetett túl a fertőzésen, többségük mindenfajta szimptóma nélkül. A kormányon az idegesség jelei mutatkoznak, ennek azonban nem csak a járvány fellobbanása az oka. Andrej Babis miniszterelnök visszautasította el az Európai Bizottságnak az uniós gazdaság helyreállítására vonatkozó terveit, elégedetlen azzal az összeggel, amit Csehország kapna az EU-tól. A brüsszeli testület javaslata értelmében Prága 8,6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna, illetve 10,6 milliárd korona hitelt. Babis elégedetlensége azonban elsősorban nem erre vezethető vissza. Harcban áll az európai intézményekkel, mert összeférhetetlenséggel vádolják. Az Európai Unió tavalyi vizsgálata szerint mit sem csökkent Babisnak volt cégeire gyakorolt befolyása. A kormányfő azonban politikai támadást emleget Brüsszel részéről. Az Európai Parlamenttel is hadakozik, amely múlt héten határozatot fogadott el, ebben élesen bírálják az összeférhetetlenség miatt a cseh kormányfőt, és elfogadhatatlannak tartják, hogy részt vesz a következő hétéves költségvetésről szóló vitákban. A prágai kabinet hétfőn válaszként tiltakozó jegyzéket tett közzé. A cseh ellenzék szerint nyilvánvaló, hogy a kormány – az országé helyett – a miniszterelnök érdekeit helyezi előtérbe. Babis rosszkedvét azért valamelyest enyhítheti, hogy – amint vagyonbevallásából kiderült - volt (?) cége az Agrofert tavaly 90 millió koronát (3,4 millió euró) fizetett ki neki. A vállalatnak amúgy sem megy rosszul, tavalyi nettó nyeresége elérte a 4,48 milliárd koronát (166 millió euró). Miközben a cseh kormányfő saját vagyongyarapodásával és a vele szembeni „támadásokkal” van elfoglalva, hazája gazdasága bajba kerülhet. A cseh GDP ugyanis becslések szerint 2020-ban 7,5-8 százalékkal esik vissza – közölte az ország egyik vezető közgazdásza, Jan Svejnar. Hozzátette, a visszaesés kétszámjegyű is lehet, ha berobban a második hullám. Áprilisban még nem látszott ennyire gyászosnak a helyzet, akkor a prágai pénzügyminisztérium 5,6 százalékos visszaesést jövendölt az idei évre. Alena Schillerová pénzügyminiszter elismerte ugyan, hogy a GDP csökkenése nagyobb lesz az akkor jósoltnál, de szerinte túl borúlátó a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) a 9,6 százalékos visszaesésre vonatkozó előrejelzésével. Svejnar, A Cseh Tudományos Akadémia IDEA nevű kutatóintézetének igazgatója, úgy vélte, a cseh kormány gazdasági szempontból jól reagált a válságra, hiszen a GDP ötödét, pontosan 20,4 százalékát szánja gazdaságélénkítésre, illetve a járvány okozta nehézségek enyhítésére. A problémát inkább az jelenti – mutat rá -, hogy túl lassan halad léptetik életbe a csomagot. A parlament alsóháza múlt héten fogadta el azt az előterjesztést, melynek értelmében 500 milliárd koronára (18,6 milliárd euró) emelik az idei évre előirányzott hiányt. Ez 12-szerese annak, mint amennyit a járvány előtt terveztek. Hogy pontosan mekkora lesz a gazdasági csökkenés, ez még a jövő zenéje, a pénzügyminisztérium augusztus 10-én teszi közzé a következő értékelését. 

Óriási érdeklődés a nyaralók iránt

Érdekes folyamatokat indított be a járvány Csehországban. Egyre nagyobb az érdeklődés a hétvégi házak iránt. Az emberek úgy gondolkodnak, ha beindulna a járvány egy második, vagy ki tudja, hányadik hulláma, nagyobb biztonságban lennének vidéken. Ez esetben várhatóan ismét lezárnák a határokat, így külföldre aligha mehetnének. A Sreality nevű ingatlanközvetítő honlap közlése szerint idén háromszor annyian keresnek nyaralókat, mint az előző év azonos időszakában. Különösen a Morvaország középső részén és Liberec régiójában lévő hétvégi házak iránt nőtt meg a kereslet. Ezzel együtt a kínálat is kisebb. Míg 2019 májusában 3500 nyaralóra tették ki az eladó táblát, számuk idén 25 százalékkal csökkent. Ez pedig a hétvégi házak árának jelentős megugrását eredményezte.