Olcsóbbak lettek a kiadó lakások

Publikálás dátuma
2020.07.01. 19:04

Fotó: Népszava
A fővárosban 15-20 százalékkal lenyomta az (al)bérleti díjakat a rövid távú lakáskiadások lenullázódása. Vidéken nem ennyire drámai a helyzet.
Június végén átlagosan havi 150 ezer forintért kínálták a bérbe vehető lakásokat Budapesten, ez pedig a koronavírusjárvány előtti, februári időszakhoz képest 10 százalékkal alacsonyabb díjakat jelent. Az áresés nagymértékben a rövid távú lakáskiadás lenullázódásának köszönhető, turisták híján ugyanis erre nem volt kereslet. Az elmúlt négy hónapban emiatt Budapesten negyedével bővült a kiadó lakóingatlanok kínálata, és már több mint 13 500 hirdetésből válogathatnak a kiadó lakást keresők – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Több városrészben jóval komolyabb áresés következett be, főként a drágább, belvárosi területeken. Az I. kerületi lakások átlagos bérleti díja 40 ezerrel forinttal lett kevesebb, azaz 20 százalékkal 160 ezer forintra csökkent. A VI. kerületben 15 százalékkal szintén 160 ezer forintra, az V. kerületben pedig 17 százalékkal 190 ezer forintra estek a havi bérleti díjak. Vagyis ezekben a kerületekben 35-40 ezer forinttal kevesebbet kell fizetni havonta, mint a járvány előtt.  A vidéki egyetemvárosokban a rövid távú lakáskiadás az utóbbi években nem volt annyira elterjedt, így a turizmus hanyatlása nem okozott a budapestihez hasonló visszaesést. Az árak így is eltérően alakultak a járvány előtti helyzethez képest. Míg Debrecenben 5 százalékkal 105 ezer forintra emelkedett az átlagos bérleti díj, Győrben 8 százalékkal 110 ezer forintra csökkent. Miskolcon a 85 ezer forintos átlag lényegében stagnálásnak felel meg. Pécsen és Szegeden is maradt a havi 90 ezer, illetve 100 ezer forintos bérleti díj.    Hogy mi várható a továbbiakban a kiadó lakások piacán, azt még kevéssé látni előre. A koronavírus-járvány hatásai miatt bizonytalan a gazdasági helyzet, a munkanélküliség és a fizetések alakulása. Egy esetleges második hullám is befolyásolhatja az árakat – összegzett Balogh László. Ha például az egyetemeken szeptembertől digitális oktatással indul a tanév, az csökkentheti az albérletek iránti keresletet. Számos felsőoktatási intézmény ugyanakkor éppen a járvány elleni védekezésül  kevesebb kollégiumi férőhelyet biztosít a diákoknak, ami viszont növelheti az igényt a kiadó lakásokra.   
Szerző

Péntektől csökken a benzin ára

Publikálás dátuma
2020.07.01. 12:42

Fotó: Népszava
A gázolaj átlagára nem változik.
Péntektől várhatóan bruttó 2 forinttal csökken a 95-ös benzin literenkénti átlagára. A gázolaj átlagára a hét második felében változatlan marad – írja a holtankoljak.hu. A cikk szerint ez a 95-ös benzin esetében 366 forintot, a gázolajnál pedig 381 forintos átlagárat jelent a hazai kutakon.
Szerző

KSH: 180 milliárdot bukott márciusig a kormányzati szektor

Publikálás dátuma
2020.07.01. 11:02

Fotó: Népszava
A bevételek fölé nőttek a kiadások, a koronavírus-járvány még épp csak meglegyintette a kormány intézményrendszerét.
A kormányzati szektor a GDP 1,5 százalékának megfelelő, 180 milliárd forint hiánnyal zárta az első negyedévet. A kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű növekedése miatt az előző év azonos időszakához képest 309 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,6 százalékponttal romlott az egyenleg - jelentette szerdán előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A kormányzati szektor bevételei 114 milliárd forinttal, 2,4 százalékkal, 4807 milliárd forintra, kiadásai 423 milliárd forinttal, 9,3 százalékkal, 4987 milliárd forintra emelkedtek.
A termelési adók 53 milliárd forinttal, 2,8 százalékkal a emelkedtek, ezen belül 27 milliárd forint, 2,7 százalékos volt az áfabevétel emelkedése. A jövedelemadó-bevételek 9,8 milliárd forinttal, 1,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási hozzájárulások 6,8 milliárd forinttal, 0,5 százalékkal csökkentek. Az egyéb bevételek 59 milliárd forinttal, 8,7 százalékkal növekedtek - derül ki a jelentésből. A kiadások között a munkavállalói jövedelem 67 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal, a folyó termelőfelhasználás 63 milliárd forinttal, (8,5 százalékkal)  volt magasabb az egy évvel korábbinál. A pénzbeni társadalmi juttatások 82 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal, a kamatok 24 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal nőttek. Az egyéb kiadásoknál  220 milliárd forint, 25,8 százalékos volt a növekedés, főként a beruházási támogatások emelkedése miatt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 32 milliárd forinttal, 8,9 százalékkal csökkent.
Az elemzést publikáló  MTI arra is figyelmeztet, hogy kormányzati szektorról közölt KSH-adatok eltérhetnek a Pénzügyminisztérium által az államháztartásról közölt pénzforgalmi adatoktól, mert eredményszemléletű és időkülönbözettel korrigált elszámolással készülnek.
A koronavírus-járvány több hónapos időszaka a fentieknél jóval drasztikusabb kieséseket is eredményezhetett: a kormány áprilisban maga jelentette be, hogy a minisztériumoktól 1345 milliárd forintot csoportosít át a járványkezelésre – később azonban inkább az önkormányzati adóbevételeket sarcolták.
Szerző