Szerb választás a vírus árnyékában

Publikálás dátuma
2020.07.01. 14:52

Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Szerbiában már majdnem eléri a háromszázat a napi koronavírusos fertőzések száma, ezért az ellenzék azt követelte, szerdán ne járuljanak az urnákhoz a választók.
A június 21-én megtartott parlamenti voksoláson annyi szabálytalanságot tapasztalt a választási bizottság, hogy július 1-jén 234 szavazókörben elrendelte annak megismétlését. A választás óta azonban újra berobbant a járvány Szerbiában, de a jelek szerint a hatalmi ambíciók fontosabbak a vezetés számára az emberek egészségénél. Bár a voksolást hatalmas fölénnyel, 61 százalékos eredménnyel nyerte meg a Szerb Haladó Párt (SNS), az ellenzék jelentősebb pártjainak bojkottja mellett, kedden, a járvány egyik gócpontjának tartott dél-szerbiai Novi Pazarban is bebizonyosodott, hogy nem mindenhol népszerűek a kormány képviselői. Feldühödött tömeg várta Ana Brnabic miniszterelnököt és Zlatobir Loncar egészségügyi minisztert. A helyiek szerint a városban jelentősen megemelkedett a halálesetek száma, ezt azonban a hivatalos statisztika nem tükrözi. Aleksandar Vucic elnök szerint hazugság az, hogy nincs elég lélegeztetőgép városban.
Sokan attól félnek, hogy a szerdai választás miatt az elkövetkező időszakban még drámaibb lesz a járványügyi helyzet Szerbiában, ami azért is veszélyes, mert az ország polgárai július 1-től szabadon utazhatnak az Európai Unió területére. Különösen Dél-Szerbia veszélyeztetett, ahol amúgy is rosszabb az egészségügy helyzete, mint Belgrádban, vagy a Vajdaságban. A kritikus állapotok ellenére Sumadija régió székhelyén, Kragujevacban 11 szavazókörben ismételték meg a voksolást. Tartja magát a híresztelés, hogy Aleksandar Vucic elnöknek azért olyan volt fontos, hogy az itt élők az urnákhoz járuljanak, mert ebben a régióban viszonylag népszerű a Szerb Királyság Megújításáért Mozgalom (POKS), s az SNS be akarja juttatni a királypártiakat a törvényhozásba. A POKS 2,9 százalékot szerzett a parlamenti választáson, s számítások szerint amennyiben sikerül bezsebelnie 11 ezer további voksot, akkor bekerülhet a törvényhozásba. A bejutási küszöböt ugyanis idén 3 százalékra vitték le.
Miért kívánja Vucic a törvényhozásban látni a királyság visszaállítását óhajtókat? Így akarja elérni, hogy színesebb legyen a szerb parlament, amelybe a kisebbségeken és az SNS-en kívül Vucicék koalíciós partnere, a szocialista párt és a híres vízilabdás Aleksandar Sapic mozgalma került be. Ám ez utóbbit sem nevezhetjük ellenzékinek, hiszen Sapic jelezte: koalícióra lépne a haladókkal. A POKS is álellenzéki párt, vezetője, Zika Gojkovic lelkesen támogatja Vucic politikáját.

Koronavírus: ellentmondásos üzenetek a „függetlenség napja előtt”

Publikálás dátuma
2020.07.01. 13:46

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Miközben az angol lakosság alig várja, hogy szombaton kinyissanak a vendéglők és kocsmák, harminchat városra és londoni kerületre leselkedik Leicester sorsa.
Március 23-a óta először csillan fel a remény az angol tartomány számára, hogy ugyan szigorú egyméteres távolságtartás és arcmaszkviselés közepette, de végre ne otthon étkezzenek és italozzanak. A kormány kifejezetten bátorítja az embereket, hogy menjenek ki az utcára és főleg költsenek, így húzva ki a gödörből a valószínűleg az eredetileg becsültnél is jobban megroppant gazdaságot. Pénzügyi szakértők, köztük a Bank of England jegybank szerint április és június között rekord 20 százalékkal esett vissza a GDP. A rendőrség ugyanakkor attól fél, hogy a hétvége szilveszterhez lesz hasonló, a kórházak ügyeleti osztályait „részeg bohócok cirkusza fogja elárasztani”, ezért előre kéri a lakosságot, „őrizze meg a higgadtságát és józan eszét, mindenki vigyázzon magára és a családjára”. Még ellentmondásosabb üzenet érkezett szerda reggelre az Angol Közegészségügyi Hivataltól és az egészségügyi minisztériumtól a Sky News-hoz. A július 4-i „függetlenség napja” helyett harminchat város és londoni kerület juthat „napokon belül" Leicester sorsára. A Covid-19 megbetegedések múlt heti magasra szökése miatt különösen azok a helységek veszélyezettek, ahol kimagaslóan magas a fekete és ázsiai származású etnikai kisebbség aránya. Az észak-angliai Bradford, valamint London Brent és Harrow kerületei lehetnek a következők, ahol a kormány helyi elszigeteltséget rendel el. Olyan a középosztály által favorizált önkormányzatok is tehetnek előkészületeket az elszigetelés második kiadására, mint Hammersmith és Fulham, vagy e sorok írójának lakhelye, Wandsworth. Országos felháborodást okoz az információ, hogy Leicesterben az elsőfokú karantén ideje alatt is működtek sweatshopok, olyan textilipari műhelyek, ahol a foglalkoztatottak szorosan összezárva, egészségtelen körülmények között dolgoznak. Nyilvánvalóan nem léptek életbe a közegészségügyi hatóságok által a kormányhoz eljuttatott ajánlások, melyek kifejezetten az etnikai kisebbségek körében bekövetkező Covid-19 fertőzések megelőzésére és foglalkozási kockázatfelmérésekre vonatkoztak. Kétség nem fér hozzá, hogy az oly sokat bírált koronavírus-adatszolgáltatási és tesztelési rendszer is felelős a leicesteri és más lokális visszaesésekért.
Katonák segítenek egy szűrőállomáson Leicesterben
Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP

Bubópestis miatt került kórházba két ember Mongóliában

Publikálás dátuma
2020.07.01. 10:39
Mormotát ettek
Fotó: Jean-Paul Chatagnon / AFP
A 27 éves férfit és 17 éves testvérét két külön kórházban, elkülönítve kezelik.
Bubópestis miatt került kórházba két ember Mongólia nyugati részén – közölte az ázsiai ország egészségügyi minisztériuma. A két beteget, a 27 éves férfit és 17 éves testvérét két külön kórházban, elkülönítve kezelik. Kiderült, hogy vasárnap mormotahúst ettek, és vélhetően így kapták el a betegséget. Az egészségügyi tárca mindenkit óva int a mormotahús fogyasztásától. A pestist bakteriális fertőzés okozza, a kórokozót pedig rágcsálókon élősködő bolhák terjesztik. A kór kezelés nélkül akár 24 órán belül halálos lehet. 
Szerző