„A multiknak nem fájt a járvány, miközben a kormány leírta a munkanélkülieket”

Publikálás dátuma
2020.07.01. 13:05

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
„Ne legyenek gyávák, nézzenek szembe a helyzettel” – javasolta Arató Gergely az Emmi vezetésének a parlamentben.
– A Nemzeti Együttműködés Rendszerét is egy válság hozta létre, de ez a Fidesz definíciójával ellentéten ez nem egy a magyar társadalommal, hanem kormányközeli oligarchákkal kötött szövetség volt, amely a mai napig tart, ezért nem segített a kormány a munkájukat veszített embereknek – mondta az Országgyűlésben Demeter Márta. Az LMP képviselője szerint ennek köszönhető, hogy hiába nőtt 43 százalékkal, 363 ezer emberre a munkanélküliek száma, a kormány gazdaságpolitikáját a koronavírus válság alatt sem az embereken való segítés szándéka, hanem a multik érdeke befolyásolta. Erre tökéletes példa az Audi, amely tíz év alatt 1800 milliárd forintot vitt ki az országból osztalék formájában, pedig folyamatosan kapja a busás állami támogatásokat. – A multiknak nem fájt a járvány, miközben a kormány leírta a munkanélkülieket, a kormányközeli oligarchák pedig csak idén 26 milliárd forint osztalékot vettek ki cégeikből – mondta a képviselő. Demeter Márta szerint ha az LMP osztalék adó javaslatát elfogadják, ebből a 26-ból 18 milliárd forint visszajött volna a költségvetésbe. Dömötör Csaba államtitkár válaszában azt mondta, igaz, hogy 130 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, de a kormány ezt szeretné teljes egészében korrigálni, ezért hozott gazdaságvédelmi intézkedéseket. Bértámogatást pedig sokkal több kisvállalkozás kap, mint multi. Arató Gergely a DK részéről arról beszélt, különleges tanévet zárt az oktatás a járványhelyzet miatt, a tanárok, diákok otthon erőn felül próbálták ellátni napi teendőiket. De a járvány megmutatta, hogy a magyar diákok ötödénél nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz, internetelérés az otthoni tanuláshoz. A kormány ezekről a gyerekekről és a szülőkről elfeledkezett, az ellenzéki pártok és önkormányzatok nyújtottak segítséget. – Ne legyenek gyávák, nézzenek szembe a helyzettel, támogassák a tanodákat, a felzárkóztató programokat – mondta. A kormány ne vezesse be az elavult, központosító NAT-ot, adják vissza a jó tankönyveket, a kormány teljesítse az ígéretét, hogy a minimálbérhez kössék a tanárok fizetését, mert így ez most 35 százalékkal lenne magasabb. Rétvári Bence államtitkár válaszában Arató Gergelyt idézte, miszerint „őrület járvány idején érettségit rendezni” – szerinte ez bizonyítja a DK felelőtlen hozzáállását. A kormány úgy látja, van elég digitális eszköz a magyar iskolákban. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az egészségügy napja alkalmából arról beszélt, a kormány nem becsüli meg a szféra munkavállalóit, a járvány idején például hetekig nem biztosított a kormány elég védőfelszerelést sem az egészségügyieknek, sem az embereknek, a kormány a költségvetés elfogadásakor sem veszi figyelembe a Magyar Orvosi Kamara véleményét. Rétvéri Bence válaszában azt mondta, 156 milliárd forinttal kap többet jövőre az egészségügy, miközben a Gyurcsány-kormány megszorításokat vezetett csak be. Lukács László György, a Jobbik képviselője szintén az egészség napja alkalmából beszélt arról, hogy az ápolók fizetése a legalacsonyabbak között van, ezért életpálya modellt kellene bevezetni a számukra. Rétvári Bence válaszában az egészségügyben dolgozók bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatásáról beszélt és arról, hogy 4 év alatt 72 százalékkal emelkedik majd az ápolók bére.
Témák
Országgyűlés

„November elsején majd arra ébredünk, hogy halottak napja van és már nem vagyunk közalkalmazottak”

Publikálás dátuma
2020.07.01. 12:12
Dobrovits Orsolya
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kulturális ágazatban dolgozók 15 százalékának csökkent a bére a veszélyhelyzetben. Új elnöke van a szakszervezetüknek.
Dobrovits Orsolya művészettörténészt választotta elnökévé a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) kongresszusa. A szakember, aki tíz éve végez érdekvédelmi munkát, nehéz időszakban veszi át a szervezet irányítását, hiszen a kormánypárti többség húsvét előtt váratlanul előállt az ágazatban dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésével, s a törvényt azóta el is fogadta a parlament. Ennek értelmében idén november elsejétől a könyvtári, a múzeumi, a levéltári, a közművelődési, a többségében vidéki színházi és a nagyzenekari munkavállalók kis előnyökkel járó közalkalmazotti jogviszonya egyszerű munkaviszonnyá alakul át. Az érdekvédők célja annak elérése, hogy az átsorolás a lehető legkevesebb hátrányt okozza a munkatársaknak. A kihívás sajnos nem szokatlan – fogalmazott a Népszavának az új elnök. Hasonlóan nagy feladatot jelentett a civil törvény előírásainak való megfelelés is, hogy évente kell megszervezni és finanszírozni egy kongresszust, alapszabályt kellett módosítani. Most a közalkalmazotti jogviszony elvesztése felerősítette az igényt, hogy a kulturális ágazat munkahelyeinek 40 százalékában meglévő kollektív szerződések körét bővítsék, az új egyéni munkaszerződések mögött a lehető legtöbb helyen ilyen kollektív alku álljon. A KKDSZ Piliscsabán összegyűlt tisztségviselői a főváros, Pécs és Miskolc kultúráért felelős alpolgármestereivel beszélgetve megállapították, hogy az érdekegyeztetésre nyitott intézményfenntartó önkormányzatokkal lehet sikeres az együttműködés, és várhatóan ezeken a településeken lesz nyílt és átlátható az intézményvezetők kiválasztása is. Az idő sürget – fogalmazták meg többen is -, ezért pénzügyi és jogi szakértők bevonásával kezdeményezni kell a tárgyalások megkezdését, különben „november elsején majd arra ébredünk, hogy halottak napja van és már nem vagyunk közalkalmazottak”. A KKDSZ a járványhelyzetben egy nem reprezentatív felmérést készített, amiből az derült ki, hogy a kulturális intézményekben dolgozók körülbelül 15 százalékának csökkentette a bérét a munkáltató a pótlékok megvonásával, vagy a munkaidő rövidítésével. Az elnök szerint ez nem feltétlen volt elengedhetetlen lépés, de a tapasztalat azt mutatja, ezeket a döntéseket a legtöbb helyen egyáltalán nem egyeztették a helyi szakszervezettel. Dobrovits Orsolya az elkövetkező időszak egyik legnagyobb kihívásának nevezte, hogy az egyre felkészültebb helyi szakszervezeti vezetők mögé erős tagság épüljön.

Elődök

 A KKDSZ új elnöke Papp Katalint váltja a poszton, aki átmeneti időre vállalta a megbízást a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) vezetése mellett, amikor a szervezet előző vezetőjét, Csóti Csabát a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnökévé választották tavaly júniusban. Érdekesség, hogy a közszféra munkavállalóit tömörítő SZEF korábbi elnökét is a KKDSZ adta Földiák András személyében.

Frissítve: 2020.07.01. 15:11

Felfüggesztettet kapott az Orbán-kormány volt perui nagykövete gyerekpornó-felvételek tárolása miatt

Publikálás dátuma
2020.07.01. 11:23

Fotó: Népszava
Minimálisan szigorította a nagy mennyiségű gyermekpornó-felvétel tárolásával megvádolt volt perui nagykövet, Kaleta Gábor büntetését a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) szerdán, de az Orbán-kormány volt diplomatája így is megúszta felfüggesztettel.
Az eljárásban első fokon egy év – két és fél évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték politikust. Az ügyészség súlyosbítást kért, a felfüggesztés időtartamát három évre emelte volna. A BKKB végül ezt elutasította, mindössze a korábbi, 500 ezer forintos pénzbüntetést emelte meg 40 ezer forinttal. A keddi előkészítő tárgyaláson Kaleta elfogadta az ügyészség ajánlatát és beismerte bűnösségét. Ezzel elérte, hogy ne legyen bizonyítási eljárás, így az ügyésznek nem kellett vádbeszédben részleteznie, konkrétan mit követett el. Az ügyész tárgyaláson tartott ismertetőjéből annyi azért így is kiderült: több ezer gyermekpornográf felvételt találtak az exdiplomata gépén, „egy részén szexuális erőszak látható.” Kaleta a tárgyalásra baseball sapkában, maszkban, napszemüvegben érkezett, az arcát papírköteggel takarta a fotósok elől. Ügyvédje – aki korábban perekkel fenyegette a sajtót – megtiltotta, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róla, valamint védencéről. A bíróság folyosóján azzal fenyegette a fotósokat, hogy pert indít ellenük és a munkáltató ellen, ha fotózzák őket, és „a bírósággal beazonosíttatja a fotó készítőjét.” Közben a volt nagykövet a sarokba fordulva, a hátát mutatta a sajtónak.
A tárgyaláson Kaleta a sajnálatát fejezte ki és azt mondta: őszintén megbánta, amit tett. Ügyvédje pedig azt hangoztatta: Kaleta mélyen hívő, vallásos ember, „aki rendszeresen gyakorolja a hitét”. Mint arról korábban írtunk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium hosszú időn át eltitkolta: sürgősen haza kellett hozni a perui nagykövetet, mert egy nemzetközi gyermekpornó-terjesztő hálózat felderítése nyomán a külföldi bűnüldöző szervek látókörébe került. Az Index derítette ki, hogy Kaletát egy koreai netes oldallal kapcsolatban indult amerikai nyomozás buktatta le. A nyomozás során 2018-ban sikerült beazonosítani az oldal operátorát és ezután indult eljárás a felhasználókkal, közöttük Kaletával szemben. Mint kiderült, Kaleta több ezer, gyermekekről készült pornográf felvételt tárolt különféle informatikai eszközökön, közöttük sajtóhírek szerint a hivatali laptopján. Az ügyben végül 2019 tavaszán lépett a magyar hatóság: hirtelen, rajtaütés szerűen visszahívták Kaletát a limai nagykövetségről. Az Index szerint megjelent két civil ruhás alak a limai nagykövetség előtt, Kaletát beültették az autójukba, majd repülőgéppel Budapestre szállították. Mint később valószínűvé vált, az Információs Hivatal munkatársai mentek a nagykövetért. Minderről sokáig még a Parlament külügyi bizottsága sem tudott, és csak a Magyar Közlönyből derült ki, hogy Kaleta már nem perui nagykövet. Végül tavaly novemberben emelt vele szemben vádat az ügyészség.
Kaleta Gábor 2014-ben
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Frissítve: 2020.07.01. 12:29