Előfizetés

Németország átvette az EU soros elnökségét

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.07.01. 06:36

Fotó: Nicolas Economou / AFP / NurPhoto
Berlin Horvátországtól vette át, majd januárban Portugáliának adja tovább a tisztséget.
Szerdától hat hónapig Németország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Berlin Horvátországtól vette át, majd januárban Portugáliának adja tovább a tisztséget. Az „Együtt Európa talpra állításáért” mottójú elnökség alatt Németország elsősorban a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, a gazdasági károk helyreállítására akar fókuszálni. Eredetileg, a válság kirobbanását megelőzően természetesen más kérdések álltak a tervek középpontjában, például az EU külső határainak védelme, a Kínához fűződő kapcsolatok, a klímaváltozás. Fontos feladat a következő többéves keretköltségvetés elfogadása, Brüsszelben abban reménykednek, hogy az egyelőre fennálló nézetkülönbségek ellenére erre akár már júliusban sor kerülhet. Németországra vár az Egyesült Királyság európai uniós kilépését követő átmeneti időszak lezárása is. A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a tagországok állam, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő állam külügyminisztere helyett már az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése. Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.

Tornyosulnak az ügyek a német EU-elnökség asztalán

Mint megírtuk, Michael Roth EU-ügyi államtitkár a jogállam érvényesüléséről szóló párbeszéd elindítását és az európai uniós támogatási alapok, valamint a jogállam összekapcsolását előíró jogszabály elfogadását tartaná legnagyobb személyes sikerének a júliustól decemberig tartó német soros uniós elnökség végén. A politikus azt a miniszteri testületet fogja elnökölni fél éven át, amely az uniós alapértékek érvényesülését elősegítő lépések mellett a Brexitről és a közösség következő hosszútávú költségvetéséről hivatott határozni, illetve az első számú vezetők döntéseit előkészíteni. Roth az Európai Politikai Tanulmányok Központja nevű brüsszeli kutatóintézet által szervezett videokonferencián beszámolt arról is, hogy a kormányközi EU Tanácsban ősszel egy általános és egy országspecifikus vitát terveznek a jogállamiságról az Európai Bizottság várhatóan szeptemberre elkészülő és a tagállamok gyakorlatát értékelő jelentése alapján.

Meghosszabbították a beutazási korlátozásokat Kanadában

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.01. 06:09

Fotó: Creative Touch Imaging Ltd / AFP / NurPhoto
Legalább augusztus 31-ig továbbra is kötelező lesz 14 napra karanténba vonulniuk a külföldről érkezőknek.
Kanada meghosszabbította a beutazási korlátozásokat, amelyeket a koronavírus miatt vezetett be, és amelyek a járvány lassítását célozzák – közölte kedden a kanadai kormány. A döntés szerint
legalább augusztus 31-ig továbbra is kötelező lesz 14 napra karanténba vonulnia azoknak, akik külföldről utaznak be, beleértve a hazatérő kanadai állampolgárokat is. Az országba való belépést már eleve csak azoknak a külföldi állampolgároknak engedélyezik, akik igazolják, hogy beutazásuk feltétlenül szükséges. Ez a korlátozás július 31-ig marad érvényben.

A korlátozások június 30-án lejártak volna. Egy korábbi döntésével a kormány július 21-ig meghosszabbította azt a rendelkezést, amely szerint a feltétlenül szükséges beutazásokat nem számítva zárva marad az Egyesült Államokkal közös szárazföldi határ. Azt, aki megsérti a koronavírus miatt bevezetett óvintézkedések valamelyikét,
akár hat hónap elzárásra vagy 750 ezer kanadai dollár (csaknem félmillió euró) pénzbüntetésre ítélhetik.

Kanada márciusban zárta le a határait azok előtt a külföldiek előtt, akiknek a beutazása a „nem feltétlenül szükséges” kategóriába esik. A korlátozás nem érvényes többek között a diplomatákra, a légi járművek személyzetére és azokra, akik érvényes munkavállalási engedéllyel vagy tanulóvízummal rendelkeznek. Kanadában eddig nem egészen 104 ezer COVID-19-beteget regisztráltak, a vírus halálos áldozataként 8566 főt tartanak nyilván.

Erdogan előbb biztosokat küldött, majd lelakatoltatta az ellenzékinek tekintett isztambuli egyetemet

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.30. 22:02
Recep Tayyip Erdogan és Ahmet Davutoglu 2016-ban
Fotó: KAYHAN OZER / Anadolu Agency via AFP
A hallgatókat rövid úton átteszik egy másik felsőoktatási intézménybe.
Recep Tayyip Erdogan török elnök egy kedden megjelent rendelettel bezáratta azt az isztambuli egyetemet, amelyet egykori szövetségese, Ahmet Davutoglu, az időközben ellenzékivé vált korábbi török kormányfő által is alapított Tudomány és Művészet Alapítvány (BISAV) hívott életre. A kormányzati közlöny szerint a török államfő a végrehajtó hatalom fejeként visszavonta az Isztambuli Városi Egyetem (Istanbul Sehir Üniversitesi) működési engedélyét. A döntés egyik előzményeként a török vezetés idén januárban biztosokat állított a BISAV élére. Az intézményt 2008-ban hozták létre, de hivatalosan 2010 őszén nyitotta meg kapuit a hallgatók előtt. A felsőoktatási tanács kedden azt közölte, hogy a bezárt intézmény tanulói a Marmara Egyetemre kerülnek át. Ahmet Davutoglu keddi sajtótájékoztatóján a török oktatási rendszer, az ország jövője és a fiatalok álmai elleni puccsnak nevezte a mostani lépést, de szerinte az egyetem újraéled majd. Az egyik alapító csaknem másfél évtizeden át volt a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) befolyásos politikusa. Tevékenykedett Erdogan külpolitikai tanácsadójaként, külügyminiszterként, majd 2014-től miniszterelnökként, illetve a párt elnökeként. Négy éve mondott le tisztségeiről, majd  egyre többször nyíltan bírálta a kormánypárt vezetését, tavaly decemberben pedig megalakította az ellenzéki Jövő Pártját.