Hiába tombol újra a járvány, sok amerikai szerint ez csak habverés - de Trumpnak így sem hisznek

Publikálás dátuma
2020.06.30. 07:12

Fotó: MIGUEL RIOPA / AFP
A déli államokban újra támadásba lendült a koronavírus.
Egyre több amerikai úgy érzi, hogy eltúlozzák a koronavírus-járvány jelentette fenyegetést - derült ki a Pew amerikai közvélemény-kutató intézet nyilvánosságra hozott felméréséből. A jelentésben ugyanakkor azt is leszögezték: bár az amerikaiak növekvő mértékben szkeptikusak a járvánnyal kapcsolatban, de nagy részük nem bízik a Fehér Házból származó információkban sem. (A felmérést a június 4-ei héten készítették, tehát még azt megelőzően, hogy bizonyos - főként nyugati és déli szövetségi államokban - ismét fellángolt a járvány.) A válaszadóknak mindössze 30 százaléka vélte úgy, hogy Donald Trump amerikai elnök pontos információkkal rendelkezik a járványról. A közegészségügyi intézmények által közölt adatoknak és információknak ezzel szemben a felmérésben szereplők 64 százaléka adott hitelt. A republikánus érzületű amerikaiak kevésbé bíztak az államban, a helyi kormányzatban és a sajtóban, a demokratákra szavazók között pedig alig akadt, aki hinne a Fehér Ház tájékoztatásának. A megkérdezett demokraták mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy Donald Trump jól kezeli a válságot. A Pew megállapította azt is, hogy a társadalom figyelme a járvány helyett már inkább a májusban Minnesotában erőszakos rendőri intézkedés következtében meghalt afroamerikai George Floyd és a halála nyomán az országot megrázó, gyakran erőszakba torkolló tüntetéssorozat felé fordult. Közben az Egyesült Államok több tagállamában ismét szigorú intézkedéseket vezettek be az újra fellángoló járvány miatt. Texasban és Floridában már a múlt hét végén felfüggesztették a gazdasági élet újraindítását, elrendelték az éttermek, bárok és alkoholt forgalmazó boltok bezárását. Hétfőn Kansas kormányzója, Laura Kelly bejelentette, hogy rendeletet ír alá a szájmaszkok kötelező viseléséről közterületeken. New York városában a hétvége óta szintén megugrott az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma, s Bill de Blasio polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az éttermek belső tereinek megnyitását. Itt egyébként hétfőn kezdődött meg a gazdaság és a mindennapi élet újraindításának harmadik szakasza. Az állam kormányzója, Andrew Cuomo hétfőn sürgette Donald Trumpot, hogy adjon ki elnöki rendeletet a kötelező szájmaszkviselésről. A floridai Jacksonville-ben Lenny Curry polgármester hétfőn jelezte: a város arra készül, hogy a republikánusok elnökjelölt-állító konvencióján kötelezővé tegye a szájmaszk viselését. A témáról széles körű vita bontakozott ki az Egyesült Államokban: Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője hétfőn ugyancsak a maszkviselés fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott: "nem szabad, hogy stigmát jelentsen a maszkok viselése, arcunk elfedése nem önmagunk, hanem mások védelméről szól". Több republikánus szenátor - köztük a floridai Marco Rubio vagy Lamar Alexander, Tennessee politikusa - Donald Trump elnököt is arra szólította fel, hogy hordjon szájmaszkot. Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján erre azt válaszolta: a szájmaszk viselése Trump szerint "személyes döntés kérdése". Hozzáfűzte, hogy az elnök mindazonáltal arra bátorítja az amerikaiakat, hogy "a saját biztonságukat leginkább garantáló döntést" hozzák meg. Hétfőn este Georgia állam kormányzója két rendeletet írt alá: az egyik augusztus 11-ig kiterjeszti az egészségügyi szükségállapotot, a másik meghosszabbítja a fizikai távolságtartásra vonatkozó eddigi szabályok érvényét, az 50 főnél nagyobb létszámú összejövetelek tiltását, és szigorítja az állami általános és középiskolák járvány idején történő működtetésének szabályait. Eközben Arizona kormányzója, Doug Ducey is rendeletet hozott a gazdasági nyitás átmeneti ideig, de legalább egy hónapig tartó felfüggesztéséről. Az államban keddtől bezárják a bárokat, éttermeket, fitnesztermeket és filmszínházakat is. "Le kell fékeznünk Arizonában, annak van itt az ideje, hogy cselekedjünk, és a lehető legtöbb arizonai életet megmentsük" - fogalmazott. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház hétfő esti adatai szerint egyetlen nap alatt több mint 42 ezer vírusfertőzést diagnosztizáltak újonnan az Egyesült Államokban, s ezzel csaknem 2,6 millióra emelkedett a fertőzöttek száma. A halálos áldozatok száma meghaladja a 126 ezret.
Szerző

Szabad szemmel: Putyin és Orbán szolgáltatta a mintát

Publikálás dátuma
2020.06.30. 06:28

Hogy Németország az EU soros elnökeként mire jut menekültügyben, az igazából a V4 országain múlik.

Die Zeit

Lengyelország kulcsfontosságú két hét előtt áll az elnökválasztás 2. fordulójáig, mert ha a liberális varsói polgármester le tudja nyomni a hivatalban lévő államfőt, az feltartóztathatja az autoriter és nacionalista nyomulást, egyben fontos üzenet volna az egész földrész számára. Ezt emeli ki a kommentár, amely úgy látja, hogy a jobboldal nehéz helyzetben van: hiába nyert Duda az első körben 15 szátalékos különbséggel. Igazából a PiS kikapott, mert az utóbbi 5 évben mást sem csinált, mint hogy igyekezett bebetonozni a hatalmát. Ugyanakkor már nemigen tud újabb támogatókat szerezni, míg Trzaskowskinak bőven van honnan merítenie. A lengyel civil szféra sokkal erőteljesebb, mint a magyar és ellenállása nem enyhül Dudával szemben. Ezért a szocializmus bukása óta alighanem még egyetlen választás sem volt olyan lényeges, mint éppen ez. Az elnök ráfizethet, hogy 5 éven át készségesen mindent aláírt a Jog és Igazságosságnak. Idáig bőven kivette részét a kulturkampfból is, ám vasárnap este már egészen más, békés hangot ütött meg. Nagy kérdés ugyanis, a győzelem érdekében mennyire akarja még jobban polarizálni az országot a két politikus. Trzaskowski eleve jelezte, hogy ha nyer, a hatalom körmére kíván nézni, de attól óvakodik, hogy lehetetlenné tegye annak munkáját. Miközben Lengyelországot súlyos belső ellentétek szabdalják. Idetartozik, hogy az utóbbi 10 év gazdasági sikerének haszonélvezői elvetik a PiS-t, ám akik úgy érzik, hogy leszakadtak, azok nagyon is reménykednek Kaczynskiban, továbbra is.

Financial Times

Ha Trump kikapna az őszi választáson, annak világpolitikai következményei lennének, hiszen az elnök ösztönzőleg hat a populistákra, legyen szó a magyar és a lengyel kormányról, a brazil államfőről vagy a német, francia és olasz szélsőjobbról. Ráadásul a liberálisoknak jó okuk van feltételezni, hogy a Covid-19 súlyos károkat okoz a populizmusnak, sőt akár végezhet is azzal. Hiszen az amerikai elnök, valamint brazil és brit kollégája teljes hozzá nem értését bizonyítja a válságkezelés során. Ezzel együtt még korai volna ünnepelni. A Fehér Ház lakója nehéz hónapokat él át, de kapóra jöhet neki a kulturális háborúskodás a rasszizmus és az amerikai jelképek kapcsán. Azon kívül nem tűntek el azok a tényezők, amelyek táplálják a demagógiát. Fő társadalmi támaszukat, a kevésbé iskolázott, viszont gyengén fizetett társadalmi rétegeket igencsak megdobálja a gazdasági visszaesés. Továbbá nem lehet kizárni, hogy a járvány közepette összeomlanak a demokratikus normák. Trump már arról beszél, hogy a másik oldal a választás meghamisítására készül. Szóval a jelek arra utalnak, hogy a szavazópolgároknak elegük van a populizmusból, ám nem biztos, hogy az illiberalizmus hajlandó békésen távozni. A populisták gyűlölik a népszerűtlenséget, de épp ezért fogtak ily mértékben mellé, amikor a fertőzés következményeit kellett orvosolni. Az amerikai és a brazil elnök képtelen volt szembenézni a valósággal. Ám immár javában fizetik az inkompetencia politikai árát. Mindketten igen gyatrán állnak a közvélemény kutatásokban. Ezzel szemben Merkel, akit Trump és sok más populista vezető amúgy megvet, azt bizonyította, hogy nem rossz az, ha egy politikus képes felfogni az evidenciákat. Ennél fogva a kancellár támogatottsága rekordszintet ért el. Ily módon Francis Fukuyama filozófus már azt fejtegette nemrégiben, hogy a koronaválság felvághatja a populizmus furunkulusát. Egy másik amerikai szakértő pedig azt vázolta, hogy mi lesz akkor, ha Trump, Bolsonaro és Johnson kénytelen-kelletlen eltűnik a színről, mert az emberek kiszavazzák őket. Az eredmény az volna – mondja Morris Goodwin -, hogy visszatér a liberalizmus, a populizmusra viszont 10-et számolnak.

Spiegel

Üt az óra a hazugság politikája számára – emeli ki az elemzés. Amerikát, Brazíliát és Nagy-Britanniát olyanok irányítják, akik számára semmit sem számítanak a tények, ha a saját hatalmukról van szó. Ám a járványt nem lehet elhazudni, ez egyre nyilvánvalóbb. Mindhárom ország listavezető a vírus okozta halálesetek számát tekintve. De Trump, Johnson és Bolsonaro hantáz a nyilvánosság előtt, számukra az a fontos, hogy nekik legyen jó, a lakosság érdekei másodlagosak. A populista svindli azonban idáig fontos szolgálatot tett nekik a politika elsődleges eszközeként. Főleg ha a saját hívek mindent megbocsátanak nekik, illetve minden fölött szemet hunynak, ha az illető cserében kellőképpen kiszolgálja félelmeiket. Trump és Bolsonaro a jobboldali-szélsőjobbos tábor kegyeit keresi, ennek érdekében leszólja a kisebbségeket. Hasonlóképpen semmibe vette a Covid-19 veszélyeit is. De pl. Európában egyetlen más kormány sem volt, amely annyira csődöt mondott volna, mint a brit. A szigetország lakói azonban értik, hogy miről van szó, egyre nagyobb többség mondja azt, hogy Johnson leszerepelt. Ugyanebbe az irányba mutatnak a kilátások a brazil elnök számára is.

Neue Zürcher Zeitung

A kieli Világgazdasági Intézet legújabb vizsgálata azt támasztja alá, hogy a hagyományos értékeket valló kormányok jobban kivívták a lakosság elismerését, mint a populista vezetők, utóbbiak mégis hasznot húzhatnak a válságból. A közvélekedés általában az szokott lenni, hogy a nehéz időkben hasítanak a demagógok. Hiszen ilyenkor könnyen pálcát törhetnek a rendszer, az elit fölött. A már idézett német tanulmányhoz Michael Bayerlein és Gyöngyösi Győző 14 országból gyűjtött adatokat, köztük hat olyan, így Magyarország, ahol populisták vannak hatalmon. Arra jutottak, hogy a vírus ellen bevetett eszközök igencsak hasonlóak voltak mindenütt. Bár a magyar, a lengyel és az indiai vezetés gyorsan reagált, az USA és az Egyesült Királyság viszont késlekedett a beavatkozással. A kormányok népszerűsége mindenütt nőtt, ennek oka, hogy az emberek a bajban a zászló köré tömörülnek. Ám ha jobban szemügyre vesszük a dolgot, akkor az derül ki, hogy a demagógok erősen lemaradtak ezen a téren. Merthogy nem lehet ellenségképet gyártani. Így nem könnyű tőkét kovácsolni a megpróbáltatásokból. Úgy hogy Orbán, Trump és a PiS csupán csekély pluszt tudott elkönyvelni, csak Johnson támogatottsága ugrott meg jelentősen, de az is csak akkor, amikor tetőzött a krízis. Mégsem lehet azt mondani, hogy a populisták a nagy vesztesei a ragálynak. Ugyanis a különleges intézkedésekkel stabilizálni tudták a bázisukat. Ehhez erősen korlátozták a politikai ellenőrző mechanizmusokat és a demokratikus versenyt, ami nagy kockázatot jelentett a jogállami intézmények számára. A fékek és ellensúlyok lebontásánál nemigen volt finnyás Orbán, Bolsonaro, valamint az indiai államfő. Vagyis a népszerűség viszonylag csekély erősödését ellensúlyozta számukra az ellenfelek gyengítése. De hogy ennek mi lesz a vége, azt egyelőre nem tudni. Ha beválik a számításuk, akkor a járvány kihatásai nem csupán az áldozatok számában, a gazdasági károkban, hanem a demokratikus jogok egy részének elvesztésében is megmutatkoznak.

Project Syndicate

Joschka Fischer úgy látja, hogy hármas válság rázza meg a világot, de ez jó esélyt kínál Európának, hogy megerősítse a maga helyzetét. A volt német külügyminiszter, akinek családját a háború után kitelepítették Magyarországról, azt emeli ki, hogy történelmi pillanat adódik, ami hosszú távra meghatározza a gazdaság és szegénység eloszlását, de az biztos, hogy a múltba immár nem lehet visszatérni. Annál is inkább, mert jön a járvány 2. hulláma és az csak tetézi a fertőzés gazdasági és társadalmi következményeit, a súlyosbodó geopolitikai feszültségeket. A világgazdaság már amúgy is súlyos visszaesést produkál és ehhez jön még az egyre erőteljesebb amerikai-kínai vetélkedés. De mintha mindez még nem volna elég, itt van még a Trump-tényező is. Ha nyer az elnök novemberben, az drámai módon fokozná a globális zűrzavart. Ezzel szemben nagyobb stabilitást eredményezne, ha Biden megverné ellenfelét. A tét aligha lehet ennél nagyobb. Nem túlzás azt állítani, hogy az emberiség válaszúthoz közeledik. A gazdasági nehézségek méretéhez képest még a milliárdos segélycsomagok is elégtelenek lehetnek. Ha egy társadalom felkészült erre a helyzetre, akkor a nyertesek közé fog tartozni, ha nem, akkor a vesztes oldalra kerül. Főként, hogy számítani kell az éghajlatváltozás súlyos hatásaira is, és ezt a problémát nem lehet semmiféle vakcinával megoldani. Lassanként véget ér az eddigi rendszer, amely a szuverén, önző nemzetállamokra, a szénhidrogéneken alapuló iparra, valamint a véges természeti erőforrások elfogyasztására épült. Ezért most a feladat az, hogy a lehető legtöbbet tanuljuk a hármas válság első menetéből. Európa számára itt a lehetőség, hogy legyűrje saját hiányosságait. A földrész számára adottak a politikai értékek, úgy mint: demokrácis, jogállam, társadalmi egyenlőség, továbbá a műszaki know-how és a tőke, hogy felépjen saját elvei és céljai érdekében, valamint egész emberiség érdekében. A kérdés csupán az: mire vár?

Spiegel

Trump politikai szándékait akkor lehet igazán megérteni, ha keletről tekintünk rá, hiszen a mintát Putyin és Orbán győzelme szolgáltatta számára. Ő is tekintélyelvű államot akar kialakítani. Ez az alaptézise annak a most kiadott könyvnek, amelyet az egyik legeredetibb amerikai értelmiségi, Masha Gessen írt „Az autokráciát legyőzni” címmel. A szerzőről tudni kell, hogy Moszkvában született, úgy került az USÁ-ba, hogy szülei kivándoroltak. Ő maga később tudósítóként dolgozott az orosz fővárosban, könyvet jelentetett meg az orosz elnökről, de azután visszatért az Egyesült Államokba, mert gyakorló melegként úgy vélte, hogy az orosz hatóságok rosszul bánnak a nemi kisebbségek tagjaival és féltette családja életét. Úgy ítéli meg, hogy az elnök szintén tekintélyelvű maffiaállamban utazik, ehhez megosztja a társadalmat, leköszörüli az intézmények tekintélyét, megfosztja jelentésüktől a szavakat, de a legfőbb hogy saját valóságot hoz létre. Igazi autokrataként igényt tart arra, hogy a polgárok, nyilvánosság és az összes intézmény hódoljon hatalma előtt. Ez áll amögött a 20 ezer hazugság mögött, amit idáig rábizonyítottak. Nem azért vet be „alternatív tényeket”, hogy meggyőzze a híveit, illetve nem csak azért. Elsősorban az vezérli, hogy elmossa a különbséget valós és valótlan között, és ő maga legyen a tények legfőbb forrása. Putyinhoz hasonlóan neki is az a célja, hogy hatalma és vagyona folyton csak nőjön. Figyelmen kívül hagyja a demokráciát és a köztársaságot. Ahová csak lehetett, hozzá nem értő jelölteket rakott, a sajtót ellenségnek tekinti. Az ő Amerika-fogalmába, a nemzetbe nem férnek bele a bevándorlók, a demokraták, az újságírók, a melegek, vagyis egyre nagyobb rétegek. Gessen szerint a helyzet odáig jutott, hogy már csak egy forradalom segíthet. Merthogy a minőségi sajtó kudarcot vallott. Az objektivitás mit sem ér, amikor a másik oldalon olyasvalaki áll, aki nem ismeri a valóságot. Azután a demokraták is tévednek, amikor azt hiszik, hogy normális eszközökkel felül tudnak kerekedni, hiszen az elnök nem normális politikus. Csakis az alapvető erkölcsi ellenállás platformjáról lehet legyőzni. Ezt annak idején Szaharov és Havel is pontosan érzékelte a Szovjetunió ellenében. De mi van akkor – kérdezi a Spiegel – ha a helyzet mégsem annyira reménytelen, mert működnek a bíróságok és hatékony a média? Ez esetben Gessen elképzelései nagy károkat okozhatnak. De az biztos, hogy nem lehet visszatérni a korábbi állapotokhoz, még ha meg is bukik Trump. Az USÁ-t súlyos viszályok sújtják, nagy a szakadék az amerikai álom és valóság között. Éppen ez juttatta hatalomra az elnököt.

Deutsche Welle

Alapvetően a Visegrádi Csoporttól függ, hogy jut-e valamire Németország, amikor az EU soros elnökeként meg akarja reformálni a közös menedékpolitikát. Egyelőre azonban a négyek nem hajlandóak engedni, senki sem kívánnak befogadni, akár van joga az illetőnek menedéket kérni, akár nincs. És idáig nem segített sem a nyomás, sem a szép szó. Ám egyre inkább az az általános nézet, hogy ezek az országok kivásárolhatják magukat a kvótarendszerből, azaz más formában is kifejezhetik szolidaritásukat. A kérdés azért húsbavágó, mert világszerte csaknem 80 millió ember kényszerült elmenekülni országából, bár a koronavírus lefékezte a népvándorlást. Ám a nyomás erős marad és nem árt, ha Európa felkészül rá. Ráadásul az eddigi, dublini rendszer becsődölt, ezt a német kormány a minap nyilvánosan el is ismerte. A Seehofer belügyminiszter által szorgalmazott javaslat lényege, hogy a külső határokon ellenőrizzék a kérelmeket és csak azokat engedjék be, akiknek van esélyük a menedékjog elnyerésére. Őket viszont osszák szét a tagállamok között. Jogvédők ezzel szemben azt mondják, hogy az ilyen vizsgálatok óhatatlanul elhúzódnának, ezért nagy táborokat kellene létesíteni és hosszú várakozási időre kellene felkészülni. Hiszen ilyen esetekben nem lehet elkapkodni a döntést, emberi sorsokról van szó. De a koalíciós partner német szociáldemokraták tetszését sem nyerte meg a miniszter elképzelése. Berlin természetesen pontosan tudja, hogy mindennél fontosabb a járvány leküzdése. Ezért a német uniós nagykövet nem is számít áttörésre menedék-ügyben. Ahhoz amúgy is túlságosan beásták magukat egyes kormányok.
Szerző

Merkel és Macron vállvetve akar válságalapot

Publikálás dátuma
2020.06.29. 21:41
A francia elnök ambiciózus reformokat szeretne bevezetni Európában, de a német támogatás nélkül meg van kötve a keze
Fotó: IAN LANGSDON / AFP
Az év végéig tartó soros EU-elnökség további központi témái között a klímaváltozás elleni küzdelem, a digitalizáció és az EU nemzetközi szerepe is ott van.
Németország és Franciaország együtt küzd a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló európai uniós (EU-) helyreállítási alapért, ami lendületet ad a kezdeményezésnek - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Emmanuel Macron francia államfővel folytatott megbeszélésének szünetében a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában. A német-francia egyetértés ugyan nem jelenti azt, hogy az egész EU egységes egy adott ügyben, német-francia nézetkülönbség esetén viszont nem jók az EU-s megállapodás esélyei. Ezért a német és a francia kormány egyetértése "pozitív impulzust" ad a helyreállítási alap ügyének - mondta a kancellár. Kiemelte: nem ragaszkodnak ahhoz, hogy teljes mértékben megvalósuljon a német-francia javaslatra támaszkodó európai bizottsági előterjesztés, de fontosnak tartják, hogy a júliusban kezdődő német soros EU-elnökség idején egy "erős", a rászoruló országoknak hathatós segítséget biztosító válságkezelő eszközről szülessék megállapodás az unió tagjai között. El kell elfogadni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló EU-s költségvetést is. Erről nem lesz külön német-francia javaslat, de mindkét kormány hasonlóan ítéli meg az ügy körüli kérdéseket. "Rajtunk nem múlik a megállapodás" - fejtette ki Angela Merkel. Mint mondta, a helyreállítási alapról és a közös költségvetésről is "rengeteget kell még egyeztetni" a tagállamok között. Remélhetőleg a következő hetekben sikerül kiküszöbölni valamennyi nézeteltérést, és a július 17-én kezdődő EU-csúcson megállapodást lehet kötni. Ez azonban még nem jelenti a munka végét, tagállami szinten is mindent meg kell tenni a koronavírus-járvány hatásainak leküzdéséért és azért, hogy az EU és minden egyes tagállam megerősödve emelkedjék ki a válságból - mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta: a német-francia összefogást az a közös meggyőződés ösztönzi, hogy "Európa a jövőnk". Az év végéig tartó soros EU-elnökség további központi témái a klímaváltozás elleni küzdelem, a digitalizáció és az EU nemzetközi szerepe. El kell indítani az EU jövőjéről szóló konferenciát is, amely a francia soros elnökség idején, 2022 első félévében érhet véget - tette hozzá. Emmanuel Macron kiemelte, hogy az egészségügyi válságot egyre mélyülő "társadalmi és gazdasági válság" követi, és ebben a helyzetben "meg kell védeni az európai modellt". Ehhez elengedhetetlen az 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 250 milliárd euró hitelből álló helyreállítási alap, amely a tagállamok közötti szolidaritás elvére épül. A francia államfő aláhúzta, hogy a válságkezelő eszköz "szíve" a vissza nem térítendő támogatás, amivel meg kell békélnie a csak a hitelezést pártoló tagországoknak, mert nem szolgálná az érdekeiket, ha a közös belső piac fontos részeit alkotó társországok súlyosan megszenvednék a válságot. 
Szerző