Vonja vissza a magyar kormány az új jogszabályt, ezt követeli az ENSZ

Publikálás dátuma
2020.06.29. 21:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A világszervezet szerint számos nemzetközi normát sért az új jogszabály - és embertelen is.
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint aggasztó az az új magyarországi jogszabály, amely a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szól, írja a hvg.hu. A szervezet szerint ez a jogszabály még jobban ellehetetleníti azok hozzáférését a menekültügyi eljáráshoz, akik háborúk és üldöztetés elől menekülnek, pedig az már azt megelőzően is súlyosan korlátozva volt. Az új jogszabály értelmében azokat, akik Magyarországon akarnak menedéket kérni, egy meghatározott magyar nagykövetségre irányítják, hogy ott jelezzék szándékukat. A szervezet úgy látja, ez az eljárás veszélyeztetheti a menedékkérőket, visszakényszeríthetik őket abba az országba, ahonnan az életveszély elől elmenekültek, vagy más módon sérülhetnek a jogaik. (Az ország területéhez való érdemi hozzáférés kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy egy ember élhessen a menedékkérelemhez való jogával.) Mindez az 1951-es Menekültügyi Egyezmény, illetve számos más olyan nemzetközi és regionális jogi egyezmény megsértését jelentené, amelyeknek Magyarország az aláírója – olvasható a szervezet közleményében.  „Ezek az alapvető aggodalmak alapján felszólítjuk Magyarország kormányát, hogy mielőbb kezdeményezze a szóban forgó jogszabály visszavonását, és vizsgálja felül a menekültügyi rendszerét, annak érdekében, hogy azt összhangba hozza a nemzetközi menekült- és emberi jogi jogszabályokkal, valamint az európai uniós joggal” – mondta Gilian Triggs, az UNHCR-nek a menekültek védelméért felelős helyettes főbiztosa.
Szerző

Mindjárt előrántják a lejárató kompromatokat

Publikálás dátuma
2020.06.29. 19:28
Polish Presidential Elections
Fotó: Artur Widak / Artur Widak/NurPhoto
Az első menetet megnyerte a jobboldal, de csak két hét múlva derül ki, hogy ki lesz a köztársasági elnök.
A lengyelek megértették, hogy országuk politikai jövője a tét, ez magyarázza a szokatlanul magas, 64 százalékos részvételt a vasárnapi elnökválasztáson. A jobboldali nacionalista kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) is sikeresen mozgósított. A járvány idején meglepően nagy érdeklődést és elkötelezettséget a közvélemény-kutatók is megérezték, s előrejelzéseik pontosan bejöttek. Ahogy arra számítottak, a hivatalban lévő elnök, a kormánypárti Andrzej Duda lett  az első forduló győztese, 43,57 százalékkal. A második helyet 30,34 százalékos eredménnyel szerezte meg Rafal Trzaskowski, a Polgári Platform (PO) jelöltje, Varsó liberális polgármestere. A kampányba viszonylag későn bekapcsolódó politikus jobb eredményt ért el, mint pártja a legutóbbi szejm választásokon. A választási térképen azonban a Polgári Platform visszaszorulóban van, csupán Lengyelország legnyugatibb sávjában verte meg Dudát. A harmadik hely egy korábban nem politizáló tévé-személyiségnek, Szymon Holowniának jutott, aki újoncként rögtön több mint 13,85 százalékos támogatottsággal bukkant fel a lengyel politikai színpadon. Ő máris bejelentette, hogy nem szólítja fel híveit Trzaskowski támogatására, ellenben új politikai-társadalmi mozgalmat szervez abból a két és fél millió lengyelből, akik bizalmat adtak neki. Holownia végig azzal kampányolt, hogy szeretne véget vetni a lengyel társadalom megosztottságának, ahol az ország egyik fele jobbra, a másik a liberálisokra és a balközépre szavaz. Felkarolt több környezetvédelmi kezdeményezést és nyitott katolikus személyiségként jelent meg. Holownia mellett szintén új és sikeres arcként bukkant fel a hét százalékot szerző, viszonylag mérsékelten kampányoló nacionalista jelölt, a 38 éves Krzysztof Bosak. Ő is azt mondta, hogy a második fordulóban egyik jelöltet sem támogatja. Választói nagyrészt a fiatalok és a magasabb végzettségűek közül kerültek ki és elképzelhető, hogy a Holownia-hívekkel együtt részben ők is otthon maradnak így utasítva el a kétpárti politikai lóversenyben való részvételt. A lengyel választások elmúlt harminc évében újra és újra felbukkannak különböző csodatévők és populista politikai varázslók. Ilyen volt Andrzej Lepper, az Önvédelemnek nevezett vidéki párt/tömegmozgalom vezére, vagy az elmúlt évtizedben politikusként feltűnt volt rockzenész, Pawel Kukiz. Ő is a politikai dichotómia felszámolását ígérte, végül mégis beállt a jobbszélre más excentrikusok közé. A lengyel politikai szcéna két főszereplője a PO és a PiS,  az egykori kommunistaellenes Szolidaritás tömegmozgalom két utódpártja. Vezetőik, akik most többnyire hetven körüliek, az illegalitásban kezdtek politizálni. A szakadás már a kilencvenes évek legelején megtörtént egy inkább liberális, Nyugat-Európára orientálódó és egy nacionalista, hevesen USA-barát, a politikai katolicizmust űző, egyaránt a Szolidaritás hagyományaira hivatkozó irányzat között. Ezek különböző néven szerveztek pártokat, de ez a lényeget nem zavarta. A baloldal eleinte szintén képes volt tömegeket megmozgatni, mostanra azonban összezsugorodott. Liberálisabb hívei a PO-hoz húznak, tömegeit meg ellopta a PiS, amely versenyképes szociális ötleteivel tartósan megnyerte a társadalom szegényebb rétegjeit, különösen azokat, akik kimaradtak a külföldi beruházások és a globalizáció áldásaiból. A július 12-i második forduló előtt az elemzők szerint a PiS médiája rágalomhadjárat indít Traskowski ellen. Orosz típusú "kompromatok", azaz váratlanul előhúzott, igaz vagy hamis leleplezések felhasználásától sem riadnak vissza. Övék a teljes állami média, ráadásul Duda sok olyan ígérettel állhat elő, amivel megragadja a rászorulók fantáziáját. Lehet, hogy újra azzal jönnek elő, hogy Trzaskowski elárasztja a hazát az „LMBT-ideológiával”. A varsói főpolgármesternek meg kellene nyernie a más ellenzéki jelöltre  szavazókat, s meg kellene győzni őket arról, hogy pártja tanult hibáiból, elutasítja a korrupcióba keveredett személyiségeket és legalább annyira patrióta, mint ellenfelei.
Frissítve: 2020.06.29. 19:30

Macron kezdhet erősen aggódni, zöldül a francia politika

Publikálás dátuma
2020.06.29. 16:30

Fotó: CHRISTIAN HARTMANN / AFP
A környezetvédők történelmien jó eredményt értek el az önkormányzati voksoláson. A megmérettetésen leszerepelt az elnök pártja.
Nem kétséges, hogy a francia köztársasági elnök ért az időzítéshez. Emmanuel Macron épp az önkormányzati választás másnapján jelentette be átfogó klímavédelmi terveit, így háttérbe szorult az az apróság, hogy pártja, a Lendületben a Köztársaság (LREM) csúfosan leszerepelt a voksoláson, ellenben a zöldek fennállásuk legjobb eredményét érték el. Az államfő nem is pártja gyenge eredménye, hanem az alacsony részvételi arány miatt sajnálkozott. A 16,5 millió választásra jogosult 41 százaléka élt szavazati jogával, miközben 2014-ben még 62,1 százalékos volt a részvétel. Ennek elsősorban a koronavírus-járvány az oka. A helyhatósági választás második fordulóját eredetileg március végén kellett volna megrendezni, ezt halasztották el június 28-ra. Franciaország a Covid-19 által legjobban sújtott országok közé tartozik, majdnem 30 ezren vesztették életüket a járvány következtében. Bár már kevés az új fertőzés, az emberek érthető módon tartottak a voksolás egészségügyi következményeitől. Jean-Luc Mélenchon, a baloldali radikális Engedetlen Franciaország párt vezetője ugyanakkor „a polgárok sztrájkjáról” tett említést, aminek, mint fogalmazott, beláthatatlan következményei lesznek. A konzervatív Republikánusok szerint a távolmaradás lett a választás igazi győztese. Egyre inkább kezd kiütközni a LREM legnagyobb hátránya: az elnök személye köré szerveződött, egységes ideológia nélküli pártról van szó. A parlamentben azért fogyatkozik a kormánytöbbség, mert egyre több, valamilyen ideológiát képviselő szárnya morzsolódik le, ráadásul a járvány is felerősítette ezeket a belső ellentéteket. A választás második fordulójában az embereknek alighanem az sem tetszett, hogy  az elnök által fémjelzett politikai erő több településen a jobboldallal kötött szövetséget. Macronék számára különösen kellemetlen lehet a párizsi eredmény. Az önmagában nem meglepetés, hogy a várost 2014 óta irányító szocialista politikus, Anne Hidalgo meggyőző fölénnyel, több mint 48 százalékos eredménnyel végzett az élen, az azonban váratlan, hogy a kormánypárt jelöltje, Agnes Buzyn nem egészen 15 százalékot kapott, s a jobboldali jelölt, Rachida Dati mögött is nagyon lemaradt. A fővárosi eredmény híven tükrözte, milyen bizalmi válsággal kell szembenéznie Macronnak. Az emberek nem elégedettek a válságkezeléssel, viszont értékelik Édouard Philippe miniszterelnök ténykedését. A kormányfő a vasárnapi akadályt is sikerrel vette: maradhat az észak-franciaországi Le Havre polgármestere. Politikai jövője nem dőlt el, de a franciák többsége azt szeretné, ha maradna a miniszterelnöki bársonyszékben. A szocialisták számára jó hír, hogy Martine Aubry maradhat Lille polgármestere. Az északkelet-francia városban célfotó döntött: mindössze 227 szavazattal előzte meg a környezetvédők jelöltjét, Stéphane Balyt. Aubryt negyedszerre választották meg, igaz, sosem volt ennyire szoros a győzelme. A LREM jelöltje itt is leszerepelt: Violette Spillebout csak a harmadik helyen végzett. A balszerencsés lille-i eredménytől függetlenül a voksolás nagy győztesei a környezetvédők voltak. Több nagyváros is bezöldült, így Strasbourg, Lyon és Marseille. Kiváló szereplésük arra is választ ad, kinek a környezetvédelmi elképzeléseiben bíznak jobban az emberek. Yannick Jadot, a francia zöldek európai parlamenti képviselője megjegyezte: „Remélem, Emmanuel Macron meghallja az üzenetet”. Külön emeli a zöldek szereplésének értékét, hogy olyan városokról beszélünk, ahol a baloldal sosem rúgott labdába. Lyont évtizedeken keresztül Macron volt belügyminisztere, Gérard Collomb irányította. Marseille pedig a jobboldal egyik fellegvárának számított. Anne Hidalgo párizsi győzelmét a zöldek is elősegítették támogatásukkal. Ami az elzászi Strasbourgot illeti, itt 2014-ben még a szocialista jelölt győzött, a zöldek előretörése a tavalyi európai parlamenti választáson kezdődött. A jobboldal felemásan szerepelt. A Republikánusok (LR) több várost megtartottak ugyan, de Marseille és Bordeaux elvesztését nehezen emésztik meg. Marine Le Pen pártja, a jobboldali radikális Nemzeti Tömörülés (FN) győzött ugyan a számára oly fontos Perpignanban, de a kisebb településeken nem tudott áttörést elérni.

Marad a 130 km/h az autópályán

Emmanuel Macron elnök tegnap jelentette be környezetvédelmi terveit. Egyelőre levette a napirendről az úgynevezett klímakonvent javaslatát, amely szerint az autópályákon 110 km/h-re csökkentenék a maximális sebességet, ugyanakkor két népszavazást is tervez zöld témákban.