Macron kezdhet erősen aggódni, zöldül a francia politika

Publikálás dátuma
2020.06.29. 16:30

Fotó: CHRISTIAN HARTMANN / AFP
A környezetvédők történelmien jó eredményt értek el az önkormányzati voksoláson. A megmérettetésen leszerepelt az elnök pártja.
Nem kétséges, hogy a francia köztársasági elnök ért az időzítéshez. Emmanuel Macron épp az önkormányzati választás másnapján jelentette be átfogó klímavédelmi terveit, így háttérbe szorult az az apróság, hogy pártja, a Lendületben a Köztársaság (LREM) csúfosan leszerepelt a voksoláson, ellenben a zöldek fennállásuk legjobb eredményét érték el. Az államfő nem is pártja gyenge eredménye, hanem az alacsony részvételi arány miatt sajnálkozott. A 16,5 millió választásra jogosult 41 százaléka élt szavazati jogával, miközben 2014-ben még 62,1 százalékos volt a részvétel. Ennek elsősorban a koronavírus-járvány az oka. A helyhatósági választás második fordulóját eredetileg március végén kellett volna megrendezni, ezt halasztották el június 28-ra. Franciaország a Covid-19 által legjobban sújtott országok közé tartozik, majdnem 30 ezren vesztették életüket a járvány következtében. Bár már kevés az új fertőzés, az emberek érthető módon tartottak a voksolás egészségügyi következményeitől. Jean-Luc Mélenchon, a baloldali radikális Engedetlen Franciaország párt vezetője ugyanakkor „a polgárok sztrájkjáról” tett említést, aminek, mint fogalmazott, beláthatatlan következményei lesznek. A konzervatív Republikánusok szerint a távolmaradás lett a választás igazi győztese. Egyre inkább kezd kiütközni a LREM legnagyobb hátránya: az elnök személye köré szerveződött, egységes ideológia nélküli pártról van szó. A parlamentben azért fogyatkozik a kormánytöbbség, mert egyre több, valamilyen ideológiát képviselő szárnya morzsolódik le, ráadásul a járvány is felerősítette ezeket a belső ellentéteket. A választás második fordulójában az embereknek alighanem az sem tetszett, hogy  az elnök által fémjelzett politikai erő több településen a jobboldallal kötött szövetséget. Macronék számára különösen kellemetlen lehet a párizsi eredmény. Az önmagában nem meglepetés, hogy a várost 2014 óta irányító szocialista politikus, Anne Hidalgo meggyőző fölénnyel, több mint 48 százalékos eredménnyel végzett az élen, az azonban váratlan, hogy a kormánypárt jelöltje, Agnes Buzyn nem egészen 15 százalékot kapott, s a jobboldali jelölt, Rachida Dati mögött is nagyon lemaradt. A fővárosi eredmény híven tükrözte, milyen bizalmi válsággal kell szembenéznie Macronnak. Az emberek nem elégedettek a válságkezeléssel, viszont értékelik Édouard Philippe miniszterelnök ténykedését. A kormányfő a vasárnapi akadályt is sikerrel vette: maradhat az észak-franciaországi Le Havre polgármestere. Politikai jövője nem dőlt el, de a franciák többsége azt szeretné, ha maradna a miniszterelnöki bársonyszékben. A szocialisták számára jó hír, hogy Martine Aubry maradhat Lille polgármestere. Az északkelet-francia városban célfotó döntött: mindössze 227 szavazattal előzte meg a környezetvédők jelöltjét, Stéphane Balyt. Aubryt negyedszerre választották meg, igaz, sosem volt ennyire szoros a győzelme. A LREM jelöltje itt is leszerepelt: Violette Spillebout csak a harmadik helyen végzett. A balszerencsés lille-i eredménytől függetlenül a voksolás nagy győztesei a környezetvédők voltak. Több nagyváros is bezöldült, így Strasbourg, Lyon és Marseille. Kiváló szereplésük arra is választ ad, kinek a környezetvédelmi elképzeléseiben bíznak jobban az emberek. Yannick Jadot, a francia zöldek európai parlamenti képviselője megjegyezte: „Remélem, Emmanuel Macron meghallja az üzenetet”. Külön emeli a zöldek szereplésének értékét, hogy olyan városokról beszélünk, ahol a baloldal sosem rúgott labdába. Lyont évtizedeken keresztül Macron volt belügyminisztere, Gérard Collomb irányította. Marseille pedig a jobboldal egyik fellegvárának számított. Anne Hidalgo párizsi győzelmét a zöldek is elősegítették támogatásukkal. Ami az elzászi Strasbourgot illeti, itt 2014-ben még a szocialista jelölt győzött, a zöldek előretörése a tavalyi európai parlamenti választáson kezdődött. A jobboldal felemásan szerepelt. A Republikánusok (LR) több várost megtartottak ugyan, de Marseille és Bordeaux elvesztését nehezen emésztik meg. Marine Le Pen pártja, a jobboldali radikális Nemzeti Tömörülés (FN) győzött ugyan a számára oly fontos Perpignanban, de a kisebb településeken nem tudott áttörést elérni.

Marad a 130 km/h az autópályán

Emmanuel Macron elnök tegnap jelentette be környezetvédelmi terveit. Egyelőre levette a napirendről az úgynevezett klímakonvent javaslatát, amely szerint az autópályákon 110 km/h-re csökkentenék a maximális sebességet, ugyanakkor két népszavazást is tervez zöld témákban.

Elfogatóparancsot adtak ki Trump ellen, és az Interpolt is ráuszítanák

Publikálás dátuma
2020.06.29. 15:30

Fotó: Morteza Nikoubazl / AFP/NurPhoto
Irán lépése persze csak szimbolikus politikai üzenete, de azt jól mutatja, hogy elfajult a perzsa-amerikai viszony.
Irán elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádol, amely végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával - jelentette be Ali Alkaszimer teheráni ügyész hétfőn, akit az ISNA állami hírügynökség idézett. Alkaszimer közölte, hogy gyilkossággal és terrorizmussal vádolják Trumpot és azt a több mint 30 másik tisztségviselőt, akiknek Irán szerint közük volt a január 3-i amerikai légicsapás elkövetéséhez. Az ügyész az amerikai elnök kivételével nem említette név szerint a többi vádlottat, de hangsúlyozta, hogy Irán nem hagy fel az eljárással Trump ellen azt követően sem, hogy lejár az elnök hivatali ideje. A lyoni székhelyű Interpol egyelőre nem válaszolt a megkeresésre. (A szervezet szabályzata tiltja egyébként, hogy a politikai kéréseknek eleget tegyen.)        Alkaszimer szerint Irán azt kérte az Interpoltól, hogy a legkeresettebb személyekre vonatkozó, úgynevezett piros jelzéssel adjon ki körözést. Szakértők szerint nem valószínű, hogy a rendőri szervezet eleget fog tenni Teherán kérésének, mivel irányelvei között szerepel az, hogy nem járhat el politikai természetű ügyekben. Miközben Trumpot aligha fenyegeti őrizetbe vétel veszélye az iráni elfogatóparancs alapján, a lépés jól mutatja, hogy milyen mértékben fokozódott a feszültség Teherán és Washington között, amióta az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a többhatalmi atomalkuból 2018 májusában, majd két évre rá végzett Kászem Szulejmánival.
Szerző

Kevés a fekete dolgozó az Európai Bizottságban, az uniós biztos rendszerszintű rasszizmust lát

Publikálás dátuma
2020.06.29. 14:38

Fotó: Martin Bertrand / AFP/Hans Lucas
Helena Dalli szerint sokszínűség, ahhoz pedig a versenyképes tudás, megfelelő oktatás kell.
Az Európai Bizottságon belül is tapasztalható strukturális, azaz rendszerszintű rasszizmus, ezt az ott dolgozók sokszínűségének hiánya is világosan érzékelteti – jelentette ki Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos az Euractiv brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportálnak adott hétfői interjújában. A biztos szerint a strukturális torzulások kezeléséhez a probléma gyökerét kell orvosolni, nem csak a tüneteket, ehhez viszont el kell szakadni a hagyományos gondolkodási sémáktól. Véleménye szerint nemcsak az a kérdés, hogy fekete bőrűek nem jelentkeznek uniós intézményekbe dolgozni, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy kapnak-e ezek az emberek megfelelő oktatást ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek.
„ A bizottságnak ösztönöznie kellene az egyetemeken a fekete bőrűek szponzorálását, továbbá a gyakornokok felvételénél sokszínűbb döntéseket kellene hozni”

– vetette fel Dalli.

  Az elmúlt hetek szobordöntő akcióival kapcsolatban elmondta: a történelem ismerete segít abban, hogy a múltban elkövetett bizonyos hibák ne ismétlődjenek meg.

LMBTI-stratégia és feketére mázolt arc

A biztos azt is kifejtette, hogy a koronavírus-járvány súlyosabban érintette az eleve hátrányosan megkülönböztetett társadalmi rétegeket, az LMBTI (leszbikus, meleg, bi-, transz- és interszexuális) közösség tagjait, a nőket, és az etnikai kisebbségeket. Hozzáfűzte, hogy a bizottság év végén fogja beterjeszteni első LMBTI-stratégiáját, továbbá dolgoznak a fogyatékossággal élők, valamint a romák felzárkózásával kapcsolatos stratégiák fejlesztésén is.  Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy kollégája, Didier Reynders igazságügyi biztos csak „félig-meddig” kért bocsánatot, azért mert 2015-ben, még belga külügyminiszterként egy brüsszeli népünnepélyen többekkel együtt feketére mázolt arccal jelent meg, Dalli azt válaszolta, hogy az embereket a munkájuk alapján ítéli meg. – Kollégám hatékonyan járult hozzá a biztosi kollégium rasszizmusról folytatott vitájához. Az ő nevéhez fűződik a múlt héten bemutatott áldozatjogi stratégia is, amellyel kapcsolatban Reynders kiváló munkát végzett – fogalmazott.
A Bizottság 2019 novemberében
Fotó: Philipp von Ditfurth / AFP