Kivégzett emberek maradványait rejthetik egy párizsi kápolna falai

Publikálás dátuma
2020.06.29. 16:17

Fotó: Photo12 / AFP
Akár ötszáz, a francia forradalom idején guillotine-nal lefejezett áldozat is lehet a műemlék épületben.
A francia forradalom idején guillotine-nal kivégzett emberek százainak maradványait rejthetik egy párizsi műemlék épület falai a szakértők szerint. A XVI. Lajos és hitvese, Marie Antoinette emlékének szentelt Chapelle Expiatoire (engesztelő kápolna) munkatársa, Aymeric Peniguet de Stoutz figyelt fel először az alsókápolna oszlopai közt futó falszakaszok furcsaságaira és értesítette az illetékes francia hatóságokat – írta a The Guardian című brit lap internetes kiadása. A vizsgálatba bevont régész, Philippe Charlier kamerát vezetett be a kőfalba, nehogy sérüljön az épület alapzata. Jelentésében megerősítette Peniguet de Stoutz feltételezését. A szakember emberi csontokkal teli faládákat azonosított az alsókápolna falüregeiben.  
A kápolnát a 19. század elején emelték az egykori Madeleine temető helyén, nem messze a Place de la Révolutiontól - ma Concorde tér -, ahol a guillotine-t rendszeresen használták. XVI. Lajost és Marie Antoinette-et is ebben a temetőben földelték el, miután 1793-ban lefejezték őket. A temető, amelyet 1794-ben zártak be, miután állítólag elfogyott benne a szabad hely, egyike volt a guillotine-nal kivégzettek számára kialakított négy temetőnek Párizsban.
Amikor XVIII. Lajos trónra lépett 1814-ben, utasítást adott testvére, XVI. Lajos és felesége maradványainak átszállítására a Saint-Denis-székesegyházba és elrendelte a kápolna megépítését a pár emlékére.
A mostani felfedezés megkérdőjelezi azt a bevett történelmi nézetet, amely szerint a guillotine híres áldozatainak, köztük Robespierre-nek a maradványait idővel átszállították a katakombákba.
A szakértők szerint a kápolna falai akár 500 kivégzett ember maradványait is rejthetik.
Szerző

Magyar kutatók igazolták: a kutyák tudják, mit csinálnak

Publikálás dátuma
2020.06.29. 10:39

Fotó: Monique Wüstenhagen/dpa Picture-Alliance / AFP
Képesek vissza is emlékezni a korábbi tetteikre.
A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott tevékenységekre, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb kutatásából. 
Mint a közleményükben írják, a visszaemlékezésben és a műveletek ismételt végrehajtásában az úgynevezett epizodikus memória játszik fontos szerepet. E olyan múltbeli események visszaemlékezésére való képesség, amikor az alany nem tudja előre, hogy a későbbiekben szüksége lesz az adott történés felidézésre. Ha például valaki megkérdezi, mivel telt a hétvégénk, a válaszadáshoz fel kell idéznünk az aznapi tevékenységeinket lépésről lépésre, hogy összeálljon az eseménysor. Embereknél az ilyen típusú memóriát az öntudattal hozzák összefüggésbe, hiszen visszaemlékezéskor az alany „mentális időutazást” tesz, amelynek során az elméjében újrajátssza az eseményeket, korábban átélt személyes élményeit. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a kutyák is képesek reprezentálni és emlékezni saját cselekedeteikre.
A vizsgálat során egy speciális tréning keretében a kutatók 10 kutyát képeztek ki arra, hogy parancsszóra ismételjék meg előző akciójukat. A gazda egy a kutya számára már ismert parancsszót adott ki, például kérte, hogy ugorjon egyet, majd kiadta a megismétlésre vonatkozó utasítást, amire a kutyának újra ugrania kellett. „Azzal, hogy a különböző teszthelyzetek során olyan tevékenységek ismétlésére utasítottuk a kutyákat, amelyeket eddig nem tanultak, lényegében az 'Emlékszel arra, hogy mit csináltál az előbb?' kérdést válaszolták meg” – fogalmazott Claudia Fugazza, a vizsgálat vezető kutatója. A tréning során ezt a módszert alkalmazták a kutyák számára már előzőleg ismert más cselekvések esetében is. Azért, hogy vizsgálhassák a kutyák saját akcióikra vonatkozó epizodikus jellegű memóriáját, a kutatók megnézték, hogy képesek-e megismételni saját cselekvéseiket olyan mindennapi helyzetekben is, amikor nem kaptak semmilyen előzetes parancsszót, így nem várták az ismétlésre való utasítást sem.
Egy hasonló, szintén a kutyák számára váratlan helyzetben néhány új tárgyat mutattak be nekik (egy plüssjátékot, egy állatszobrocskát, egy ládát és egy játékbabát), amíg a gazdájukkal sétáltak. „Arra számítottunk, hogy a kutyák megvizsgálják, és valamilyen cselekvést végeznek a tárgyakkal, amire később emlékeznek majd, mikor arra kérik őket, hogy ismételjék azt meg” – magyarázta Pongrácz Péter, etológus, a tanulmány egyik társszerzője.
A tesztek során a kutyák 70 százalékos sikerrel emlékeztek és ismételték meg sikeresen az előző cselekvésüket, amikor az „Ismét!" parancsszó azonnal elhangzott a spontán akció után. Amikor a parancsszó késleltetéssel érkezett, a kutyák sikeressége fokozatosan csökkent, de még egy óra elteltével is 30-40 százalék között maradt. „Mivel a kutyák nem várták a parancsszó elhangzását, így nem volt lehetőségük előzetesen kialakított és megerősített válaszra. Hiszen ezek a spontán cselekvések nem voltak tréningezve, így az epizodikus jellegű memóriájukra kellett, hogy támaszkodjanak” – mutatott rá Pogány Ákos, etológus, a tanulmány másik társszerzője.
Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék vezetője, aki szintén társszerzőként jegyzi a tanulmányt, kiemelte, hogy a kutatás elsőként bizonyította, hogy a kutyák tudatában vannak cselekvéseiknek, fontos előrelépést téve az önreprezentáció komplexitásának és evolúciójának megértésében. „Sőt, talán ez a kutyákról való gondolkodásunkon is változtat, hiszen már tudjuk, hogy képeznek mentális reprezentációkat az aktuális cselekvéseikről, így, legalábbis bizonyos mértékig, tudatában vannak annak, hogy mit csinálnak” – hangsúlyozta Miklósi Ádám.
Szerző

Kiderült, mit csinálnak majd a Holdon a NASA űrhajósai

Publikálás dátuma
2020.06.27. 12:12

Fotó: NASA
Hat nap alatt négy, egyenként hatórás sétát tesz az Artemis-3 legénysége az űrhajón kívül.
A NASA 2024-ben, az 1972-es Apollo–17 misszió után először küld embereket a Holdra, de a Mars-utazás főpróbájának szánt Artemis-programról egyelőre nem sok részletet árult el az amerikai űrügynökség. Most az derült ki, mit tesz az Artemis–3 legénysége landolás után – írta a Qubit.
A két űrhajós, egy férfi és egy nő körülbelül 6 és fél napot tölt majd a Holdon, ami közel kétszer hosszabb idő az Apollo-program során felállított rekordnál. Négy-négy, egyenként nagyjából hatórás tevékenységet végeznek majd az űrhajón kívül, ami megegyezik a Nemzetközi Űrállomás legénységének űrsétáinak hosszával. A NASA űrruháit tervező Lindsay Aitchison egy májusi virtuális konferencián elmondta, hogy az egyes holdséták során nagyjából 16 kilométeres távot kell bejárniuk az űrhajósoknak. Az Apollo–11 küldetés során Neil Armstrong és Buzz Aldrin mindössze egy kilométert tett meg a Hold felszínén, 2 és fél óra alatt.
Az Apollo-missziók során az űrhajósok a Hold egyenlítői területén landoltak, az Artemis-program utasait azonban az extrém hideg déli sarkvidék környékére küldik, mert az űrszondák ezen a területen észleltek vízjeget a felszín alatt, és a kutatók abban reménykednek, hogy a jég kinyerésével ivóvizet, illetve rakéta-üzemanyagot lehet majd előállítani.
Szerző
Témák
Hold NASA