Előfizetés

Elfogatóparancsot adtak ki Trump ellen, és az Interpolt is ráuszítanák

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.29. 15:30

Fotó: Morteza Nikoubazl / AFP/NurPhoto
Irán lépése persze csak szimbolikus politikai üzenete, de azt jól mutatja, hogy elfajult a perzsa-amerikai viszony.
Irán elfogatóparancsot adott ki Donald Trump ellen, és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte az amerikai elnök és több tucat washingtoni tisztségviselő kézre kerítéséhez, akiket a januári bagdadi dróntámadás végrehajtásával vádol, amely végzett Kászem Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával - jelentette be Ali Alkaszimer teheráni ügyész hétfőn, akit az ISNA állami hírügynökség idézett. Alkaszimer közölte, hogy gyilkossággal és terrorizmussal vádolják Trumpot és azt a több mint 30 másik tisztségviselőt, akiknek Irán szerint közük volt a január 3-i amerikai légicsapás elkövetéséhez. Az ügyész az amerikai elnök kivételével nem említette név szerint a többi vádlottat, de hangsúlyozta, hogy Irán nem hagy fel az eljárással Trump ellen azt követően sem, hogy lejár az elnök hivatali ideje. A lyoni székhelyű Interpol egyelőre nem válaszolt a megkeresésre. (A szervezet szabályzata tiltja egyébként, hogy a politikai kéréseknek eleget tegyen.)        Alkaszimer szerint Irán azt kérte az Interpoltól, hogy a legkeresettebb személyekre vonatkozó, úgynevezett piros jelzéssel adjon ki körözést. Szakértők szerint nem valószínű, hogy a rendőri szervezet eleget fog tenni Teherán kérésének, mivel irányelvei között szerepel az, hogy nem járhat el politikai természetű ügyekben. Miközben Trumpot aligha fenyegeti őrizetbe vétel veszélye az iráni elfogatóparancs alapján, a lépés jól mutatja, hogy milyen mértékben fokozódott a feszültség Teherán és Washington között, amióta az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a többhatalmi atomalkuból 2018 májusában, majd két évre rá végzett Kászem Szulejmánival.

Kevés a fekete dolgozó az Európai Bizottságban, az uniós biztos rendszerszintű rasszizmust lát

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.29. 14:38

Fotó: Martin Bertrand / AFP/Hans Lucas
Helena Dalli szerint sokszínűség, ahhoz pedig a versenyképes tudás, megfelelő oktatás kell.
Az Európai Bizottságon belül is tapasztalható strukturális, azaz rendszerszintű rasszizmus, ezt az ott dolgozók sokszínűségének hiánya is világosan érzékelteti – jelentette ki Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos az Euractiv brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportálnak adott hétfői interjújában. A biztos szerint a strukturális torzulások kezeléséhez a probléma gyökerét kell orvosolni, nem csak a tüneteket, ehhez viszont el kell szakadni a hagyományos gondolkodási sémáktól. Véleménye szerint nemcsak az a kérdés, hogy fekete bőrűek nem jelentkeznek uniós intézményekbe dolgozni, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy kapnak-e ezek az emberek megfelelő oktatást ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek.
„ A bizottságnak ösztönöznie kellene az egyetemeken a fekete bőrűek szponzorálását, továbbá a gyakornokok felvételénél sokszínűbb döntéseket kellene hozni”

– vetette fel Dalli.

  Az elmúlt hetek szobordöntő akcióival kapcsolatban elmondta: a történelem ismerete segít abban, hogy a múltban elkövetett bizonyos hibák ne ismétlődjenek meg.

LMBTI-stratégia és feketére mázolt arc

A biztos azt is kifejtette, hogy a koronavírus-járvány súlyosabban érintette az eleve hátrányosan megkülönböztetett társadalmi rétegeket, az LMBTI (leszbikus, meleg, bi-, transz- és interszexuális) közösség tagjait, a nőket, és az etnikai kisebbségeket. Hozzáfűzte, hogy a bizottság év végén fogja beterjeszteni első LMBTI-stratégiáját, továbbá dolgoznak a fogyatékossággal élők, valamint a romák felzárkózásával kapcsolatos stratégiák fejlesztésén is.  Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy kollégája, Didier Reynders igazságügyi biztos csak „félig-meddig” kért bocsánatot, azért mert 2015-ben, még belga külügyminiszterként egy brüsszeli népünnepélyen többekkel együtt feketére mázolt arccal jelent meg, Dalli azt válaszolta, hogy az embereket a munkájuk alapján ítéli meg. – Kollégám hatékonyan járult hozzá a biztosi kollégium rasszizmusról folytatott vitájához. Az ő nevéhez fűződik a múlt héten bemutatott áldozatjogi stratégia is, amellyel kapcsolatban Reynders kiváló munkát végzett – fogalmazott.
A Bizottság 2019 novemberében
Fotó: Philipp von Ditfurth / AFP

Biztatóak az orosz vakcinateszt eredményei

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.29. 14:07

Fotó: AFP/Sputnik
Nem észleltek mellékhatásokat az önkéntes katonákon.
Nem észleltek nem kívánt mellékhatásokat az orvosok azokon az önkéntes katonákon, akik részt vesznek az első orosz Covid-19-vakcina tesztelésén – közölte hétfőn a Krasznaja Zvezda, az orosz védelmi minisztérium hivatalos napilapja. Oleg Csihljajev, a Nyikolaj Burdenko akadémikus nevét viselő központi katonai kórház szakértője a lapnak elmondta, hogy mindeddig sem az június 18-án beoltott első, sem a június 23-án vakcinált második csoport egészségi állapotában nem észleltek a normától eltérő változást a rendszeres ellenőrzések, az önkéntesek közérzete jó. A felgyorsított hatású vakcina második komponensét a kísérlet részvevői három héttel az első oltás után kapják meg. 
A fertőzés megelőzését szolgáló vakcinát az orosz hadsereg és a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) közösen teszteli.
Oroszországban az igazolt koronavírus-fertőzések száma az elmúlt nap alatt 6719-cel 641 156-ra emelkedett a hétfőn közölt országos összesítés szerint. Ez a legalacsonyabb szám, amelyet április 29. óta kimutattak - akkor 5841 új esetet találtak. Ez 1,1 százalékos napi növekményt jelent. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek 31,6 százaléka tünetmentes. Az aktív esetek száma 2283-mal 228 560-ra nőtt. A halálozások száma 93-mal 9166-ra, a gyógyultaké pedig 4343-mal 403 430-ra emelkedett. Moszkvában a diagnosztizált fertőzések száma hétfőre 782-vel 220 853-ra, a halottaké 23-mal 3761-ra, a gyógyultaké pedig 1007-tel 148 102-re nőtt.
Az országban a járvány kezdete óta több mint 19,3 millió, az elmúlt nap folyamán pedig 289 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 297 ezer embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.