Sir Keir rendet rak a baloldalon

Publikálás dátuma
2020.06.30. 08:30
Politicians Attend The BBC Andrew Marr Show In London
Fotó: WIktor Szymanowicz / WIktor Szymanowicz/NurPhoto
Így a pártegység helyreállításáról egy ideig szó sem esik.
A brit Labour április 4-én hivatalba lépett új vezetője hétfőn is megvédte csütörtöki döntését Rebecca Long-Bailey azonnali eltávolításáról az árnyék-kormányból. Az oktatási ügyek felelőse Twitter-oldalán megosztott egy antiszemita üzenetet hordozó bejegyzést: Maxine Peake angol színésznő a The Independent napilapban megjelent interjújában párhuzamot vont Izrael és az amerikai rendőrség által alkalmazott módszerek között, azt sugallva, hogy a Moszadtól származik a fegyvertelen George Floyd halálát okozó fojtogatásos eljárás. Peake a hír forrásaként az Amnesty Internationalt jelölte meg, amit a jogvédő szervezet cáfolt. Sir Keir Starmer, aki felesége családjával rendszeresen követi a péntek esti zsidó szertartást, nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni afelől, milyen beszélgetés zajlott le közte és a Labour vezetőválasztási kampányának egyik legnagyobb esélyese között. Így nem derült ki, hogy az antiszemitának tekintett megnyilvánulás után vajon megkísérelte- e bocsánatkérésre bírni az elődjéhez, Jeremy Corbynhoz közel álló politikusnőt. Mint közölte, semmiféle kétsége nincs afelől, hogy Long-Bailey menesztése helyes lépés volt, mert "soha többé nem akarja hallani egy mondatban említve a Munkáspártot és az antiszemitizmust". Mint arról korábban többször is írtunk, a zsidó- és Izrael-ellenességgel való összekapcsolás az egyik lényeges oka volt a Labour történelmi rekordot döntően gyenge szereplésének a 2019. december 12-i parlamenti választáson. Sir Keir határozott lépése ugyanakkor gyorsan szertefoszlatta a pártegység helyreállításához fűzött reményeket és kiújította a baloldalon oly jól ismert "polgárháborús" hangulatot. Kevesen hitték, hogy a centrumot képviselő Starmer hosszú ideig lesz képes a békés egymás mellett élésre a munkáspárti balszárny corbynistáival. Long-Bailey nem tudott kibontakozni oktatási portfóliójában, miután erőssége a gazdaság és a környezetvédelem. Ellentétük  az iskolák újranyitásának biztonságáról szóló vita során is nyilvánvalóvá vált: Sir Keir a kormány és a virtuális tanítással küszködő szülők mellé állva helyeselte a hagyományos oktatáshoz való visszatérést, míg Long-Bailey a pedagógus szakszervezetek tiltakozását támogatta. A baloldali Guardian szerint mindig is nyilvánvaló volt, hogy Sir Keir az első adandó alkalmat felhasználja a tisztogatásra, ha a pártvezetés egy tagját a "gyökerestül való kiirtásra ítélt" antiszemitizmuson kapja. Long-Bailey menesztése azonban kiváló alkalom arra, hogy a párt balszárnya ismét bátrabban és kritikusabban hallathassa a hangját. Corbyn bizalmasa, John McDonnell volt árnyék-pénzügyminiszter például szolidaritásáról biztosította a politikus asszonyt.  Sir Keir Starmer minden döntésének külön súlyt ad, hogy a párt élére történt megválasztása után nem egészen három hónappal már a megkérdezettek 37 százaléka gondolja úgy, hogy ő lenne a jobb miniszterelnök, míg 35 százalék voksolt Boris Johnson kormányfőre. A 39 százalékon álló Munkáspárt viszont még mindig le van maradva a 43 százalékos támogatottságot élvező konzervatívok mögött. A pártot 2010-2015 között irányító Ed Miliband  elismerésre méltó őszinteséggel beismerte, hogy Starmer jobb vezető, mint ő volt, mert a válság idején szerinte rátermettséget és megfelelő komolyságot tanúsított. Rebecca Long-Bailey-ről pedig azt gondolja, hogy nem antiszemita, de ítélőképessége alaposan cserben hagyta. 

A Néppárt egyik vezetője nyugati nagyképűség nélkül vitázna Orbánnal, de világossá tette, hol a határ

Publikálás dátuma
2020.06.30. 08:26

Fotó: @AuraSalla / Twitter
Christian Schmidt szerint a magyar rendkívüli jogrendről folytatott szűkkeblű vita elmegy a dolog lényege mellett.
Az Európai Néppárt egyik vezetője azt sulykolja, hogy még az ellenfelek is induljanak ki abból: Orbán Viktor felelős politikát folytat, idézi a  Frankfurter Allgemeine Zeitungot a hvg.hu. A CSU-s Christian Schmidt, aki 30 éve a Bundestag tagja, egyébként pedig az EPP kincstárnoka, a konzervatív megjelentetett cikkében a járvány miatt elkerülhetetlennek nevezi, hogy a kormányok megtalálják a kellő egyensúlyt a jogok korlátozása, illetve a demokrácia és a jogállamiság között. Christian Schmidt szerint egyesek már szinte reflexszerűen különösen bizalmatlanul reagáltak a koronavírus miatt hozott felhatalmazásra. Pedig a miniszterelnöknek  nem szabad felróni neki, hogy legelőször saját polgárait és országait igyekszik megóvni a károktól. Viszont lassan értékelni kell, miként élt a magyar kormány az Országgyűléstől kapott jogosítványokkal. Hogy megszegte-e az európai jogállami normákat, annak megállapítására van bejáratott módszer az EU-ban - például az unió bírósága pár napja mondta ki, hogy a civiltörvény sérti a közösségi jogot. A jelenlegi, Schmidt szerint szűkkeblű vita azonban elmegy a dolog lényege mellett, mert az kellene megtárgyalni, milyen elképzelések feszülnek egymásnak Európában a társadalmak alapvető iránya kapcsán.  A német politikus szerint magától értetődik, hogy a demokratikus alapelvek nem képezik vita tárgyát, azokat nem lehet megnyirbálni. De már csak ezért is szükséges a párbeszéd, amit nem szabad nyugati részről nagyképűséggel veszélyeztetni. Orbán többször is jelezte, hogy szívesen folytatna dialógust az érték alapú hazafiságról. Schmidt szerint a vitából azonban semmiképpen sem jöhet ki kevesebb demokrácia és kevesebb Európa.  
Szerző

Settenkedő népirtás: tömeges sterilizáció és rengeteg kényszerabortusz

Publikálás dátuma
2020.06.30. 08:00

Fotó: GREG BAKER / AFP
Mesterséges eszközökek fogják vissza a helyi kisebbségek szaporulatát a kínai Hszincsiang tartományban - derítette ki az AP amerikai hírügynökség. Azokat az asszonyokat sem kímélik, akik betartják a szigorú családtervezési szabályokat.
Várandósan utazott haza Kínába, de csak egy abortuszt követően mehetett vissza férjéhez Gulzira Mogdin. A kazah kisebbséghez tartozó asszony a nyugat-kínai Hszincsiang tartományból származik, ahol a pekingi kormány utasítására más országrészeknél is brutálisabb rendőrállam épült ki a helyi kisebbségek, különösen a többségében iszlám vallású ujgurok elnyomására. Gulzira még 2017-ben akadt fenn egy hszincsiangi ellenőrzőponton, ugyanis mobilján “külföldi alkalmazást” találtak, az üzenetváltásra használt WhatsAppot. A nő azzal védekezett, hogy csak azért használja az alkalmazást, hogy ingyen hívhassa a férjét, a hatóságok azonban az útlevelét és a mobilját is elkobozták. Ezután még vizeletmintát vettek tőle, amiből kiderült, hogy terhes, méghozzá a harmadik gyermekével. A hatályos kínai szabályozás szerint a vidéki családok akár három utódot is vállalhatnak, ám Gulzirának mégsem engedték, hogy kihordja a magzatot. Hiába magyarázta, hogy leendő gyermekének semmi köze nem lesz a kommunista országhoz, hiszen édesapja révén kazah állampolgár lesz, ez nem hatotta meg a tisztségviselőket. Testvérét felelősségre vonással fenyegették meg, ezzel rákényszerítették az asszony egy dokumentum aláírására arról, hogy “szabad akaratából” veteti el a magzatot. Nem sokkal később nőnél - állítása szerint alaptalanul - tuberkulózist állapítottak meg és kórházba utalták, de ő nem volt hajlandó bemenni. A hatóságok rövidesen más rokonait is elkezdték zaklatni, testvérét pedig átnevelőtáborba hurcolták. Az asszony végül engedett a nyomásgyakorlásnak, öt hónapos terhesen bevonult a kórházba, ahol szerinte szándékosan megfertőzték tuberkulózissal, hogy ezzel (utólag) igazolják az abortusz szükségét. A beavatkozás után még hónapokat kellett házi őrizetben töltenie, mire visszaengedték Kazahsztánba. Ráparancsoltak, hogy ne beszéljen újságírókkal és ne meséljen a táborokról - ő azonban már 2018-ban nyilatkozott a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió helyi szerkesztőségének. Gulzira Mogdin esete egyáltalán nem egyedi. Az AP amerikai hírügynökség a statisztikák, állami dokumentumok és interjúk segítéségével rendszerszintű kampányt tárt fel Hszincsiangban, amelynek során abortuszra kényszerítik és tömegesen sterilizálják a kisebbséghez tartozó nőket. A kommunista állampárt illetékesei a hírügynökség többszöri megkeresése ellenére sem nyilatkoztak, a hivatalos adatok azonban önmagukért beszélnek. 2017-ről 2018-ra negyedével csökkent a születésszám Hszincsiangban, két, főként ujgurok lakta régióban pedig három év alatt 60 százalékkal kevesebb gyermek jött világra. A művi meddővé tételeket illetően is kiolvasható a trend: míg egész Kínát tekintve 2016 és 2018 között csökkent, addig Hszincsiang tartományban megtízszereződött a sterilizációk száma. Mindez a kínai népesség-politika változását jelzi: a kisebbségek évtizedeken át kivételezett helyzetben voltak, még a szigorú családtervezést illetően is. Az egykepolitika idején is engedélyezték nekik a két gyermek vállalását, sőt, a vidékiek esetében akár háromét is. A 2013-ban hatalomra került Hszí Csin-ping elnökségével azonban felcserélődtek a szerepek: azóta a lakosság több mint 90 százalékát alkotó han kínaiak számára járnak a kiváltságok, míg egyes kisebbségek nemkívánatossá váltak. Különösen igaz ez a Hszicsiangban élő, jellemzően muszlim ujgurokra és más népcsoportokra, akikre vallásuk és a többségi kultúrától eltérő hagyományaik miatt biztonsági kockázatként tekint a pekingi kormány. A nyugat-kínai tartományban 2014-ben vezették be az elméletileg mindenki számára egyenlő családtervezési politikát, ám ez a gyakorlatban korántsem jelent azonos elbánást. A szabályok megszegése miatt csak a kisebbségekhez tartozó nőket kényszerítik abortuszra, hurcolják átnevelőtáborokba és sterizálják őket akartuk ellenére; időnként még olyan esetekben is, amikor az érintettek betartották a törvényeket. Egy asszony, akit oktatóként alkalmaztak az egyik táborban, elmesélte az AP-nek, hogy őt sem kímélték meg: egy méhen belüli eszköz beültetésével terméketlenné tették, pedig ötvenéves korára is csak egy gyermeke született. A beavatkozás után 15 napon keresztül vérzett és a feje is fájt. Azt is elmesélte, hogy a kórházban vele együtt ujgur asszonyok százait sorakoztatták fel kényszer-sterilizációra, akik az őket figyelő biztonsági kamerák miatt legfeljebb csak némán mertek sírni . Egy, a kazah kisebbséghez tartozó háromgyermekes anyát sem kerülte el a büntetés, hiába lett volna joga ekkora családhoz. Utolsó szülését követően őt is terméketlenné tették, ráadásul két évvel később még meg is bírságolták: a helyi minimálbér több mint tízszeresét, csaknem 800 ezer forintnak megfelelő kínai jüant kellett befizetnie. Az asszony végül rokonaitól és uzsorásoktól tudta összekalapozni a pénzt. Az azóta Kazahsztánba menekült Omirzakh hatalmas adósságba került, de szerencsésnek mondja magát, mert elkerülte a legrosszabbat: férjével ellentétben ő nem került átnevelőtáborba. A hszincsiangi kisebbségek elnyomásával párhuzamosan a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy dominánssá tegyék a han-kínaiaikat a tartományban: földet, munkát és gazdasági támogatását ajánlanak nekik az odaköltözést cserébe; illetve ajándékokat biztosítanak nekik, ha vegyes házasságot kötnek. Darren Byler, a Coloradoi Egyetem ujgurokra szakosodott kutatója az elképzelhetőnek tartotta, hogy hszincsiangi intézkedéseknek nem az ujgurok teljes megsemmisítése a célja, hanem csak a meggyengítésük és asszimiliációjuk. Joanne Smith Finley a Newcastle-i egyetem kínai tanulmányokkal foglalkozó adjunktusa azonban kritikusabb volt. Az AP-nek azt mondta: a kínai hatóságok lépései egy népirtással érnek fel. “Nem megrázó tömeggyilkosságról van szó, hanem lassú, fájdalmas és settenkedő népirtásról” - fogalmazott a szakértő.