„Nekünk csak a morzsa jut” - csak részinformációkat lehet tudni a gigászi projektről

Publikálás dátuma
2020.06.30. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
MotoGP pálya épül Hajdúnánáson, 65 milliárdos állami támogatással: a helyiek inkább másra költenék a pénzt. A helyi ellenzék szerint már most átláthatatlan a projekt.
- Motorpálya? Kinek hiányzik az? Nekünk biztosan nem. Helikopter-leszállóhely, az hiányzik! A múltkor is nekiment egy bácsi autóval a Hősök szobrának, rosszul lett szegénykém. A mentőhelikopter meg itt körözött, amíg végül a templom kertjében talált alkalmas helyet. Szeretetotthon, az is hiányzik, de nem havi száznegyvenezerért, amikor nyolcvankilencezer a nyugdíjam. Gyerekeim nincsenek, a férjemtől elváltam, itt vagyok hetvenhét évesen, magamra a bajban. Ha meghalok, tán észre se veszik… – panaszkodik a naptól cserzett arcú asszony, Ágnes, aki csak a keresztnevét árulja el. Mellette szintén idős barátnője hajlong, nincs aki kiszedje a sorházak előtt a dudvát, így most ő kapál. Annyit mond, a fiataloknak talán érdekes lesz egy ilyen beruházás, de az öregeket nem érdekeli. Ők leginkább attól félnek, hogy felbolydul majd az életük, s idegenek lepik el az utcákat. Hajdúnánáson vagyunk, annak a tizenhétezres városkának a központjában, melynek határában hamarosan megépítik a magyarországi MotoGP-pályát: ezt nemrégiben jelentette be itt Palkovics László innovációs miniszter több térségi országgyűlési képviselő és a motorsporthoz köthető szakember társaságában. A tervek szerint a beruházás 2023-ra készül el 65 milliárdos állami támogatásból, a világbajnoki futamokat szervező Dorna Sportsszal pedig nyolc évre szóló együttműködési megállapodást kötöttek. Az építkezést jövőre el kell kezdeni, hogy 2022-ben, de legkésőbb 2023 elején már tesztversenyeket tarthassanak, majd nemzetközi futamokat szervezhessenek. Kerestük a polgármestert, a fideszes Szólláth Tibort, hogy megkérdezzük, milyen tulajdonban van jelenleg a terület, volt-e a lakossági fórum a beruházásról, mennyi iparűzési adóbevétellel és munkahelyteremtési lehetőséggel számolnak, de nem válaszolt. A tervezett pálya a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögben lesz, az M3-as és M35-ös autópálya csomópontjának közelében. A városban találkoztunk egy bennfentesnek tűnő polgármesteri hivatali dolgozóval, aki szerint a 65 milliárdos keretösszegben nem csak a pálya, és annak kiszolgáló létesítményei, hanem egyfajta autópálya-fejlesztés is szerepel. Jelenleg ugyanis Debrecent és Nyíregyházát nem köti össze közvetlen gyorsforgalmi út, csak kerülővel lehet egyiket a másikból elérni, vagy a rövidebb, de meglehetősen rossz minőségű E573-s úton, Újfehértó érintésével, most viszont szerinte összekötheti a két települést is egy gyorsforgalmi úttal. Ugyanez a forrásunk arról is beszélt, hogy a Dorna Sports bizonyosan kifarol a szerződésből, ha a pályaépítés nem tiszta és átlátható körülmények között zajlik majd. Márpedig a tisztánlátás nem egyszerű egy olyan városban, ahol az önkormányzati képviselők is híján vannak pontos információknak a beruházás részleteiről. - Nagyjából tudjuk csak, hogy egy háromszáz hektáros területben gondolkodnak, amely a várostól pár kilométerre, de még annak közigazgatási területén belül van – mondta lapunknak Bakó Sándor az ellenzéki összefogással megalakult frakció egyik tagja. Azt is csak sejteni lehet – tette hozzá -, hogy ez a terület nem egységesen állami vagy önkormányzati tulajdon, így magánföldeket is fel kell majd vásárolni, vagy kisajátítani. Feltéve, hogy ez már nem történt meg eddig előszerződésekkel: a debreceni BMW-gyár esetében is állítólag azért tartották sokáig bizonytalanságban a közvéleményt a pontos helyszínről, hogy elkerüljék a telekspekulációt. Köztudott, hogy egy ilyen projektnek árfelhajtó hatása van: a hajdúnánásiak szerint nem sokkal a beruházás bejelentése után már elindultak az ingatlanpiaci felvásárlások, s gyorsabban és magasabb áron kelnek el a lakások, mint korábban. Mostanság egy hatvan négyzetméteres téglalakás ára már 15 millió forint körül mozog, ami a kelet-magyarországi térségben - még ha közel is van Debrecen és Nyíregyháza – egy ilyen közepes méretű városban viszonylag magasnak mondható. Megszólítottunk jó pár fiatal férfit, kamaszfiút is, de igazán lelkes egyikük sem volt attól, hogy motorpálya épül a városuk mellett. Az egyikük szerint inkább a debreceni Kenézy kórházat kéne fejleszteni ebből pénzből - innen a legtöbben oda járnak kezelésre -, a másik azt mondta, itt sok az idős, nekik kellene több segítség, a harmadik munkahelyteremtő beruházást látna itt szívesen. Igaz, abban bíznak – tették hozzá – hogy legalább a pályaépítés időszaka munkát ad majd a helyi vállalkozásoknak, bár – jegyezte meg egyikük – ha „haveri körök nyerik el a tendereket, nekünk csak a morzsa jut”.

Balatoni torzók

Tizenkét éve már az alapkövét is letették a sávolyi Balatonringnek, amelyen elvileg 2009 augusztusában már MotoGP-futamot is rendeztek volna. A 4,2 kilométer hosszú, tizenhat kanyarral tarkított motoros pálya költségét tizenkét éve 80 millió euróra taksálták, ehhez épült volna egy termálszálló és egy apartmanfalu is. Az alapkő-letételén a világbajnok motoros, Talmácsi Gábor mellett miniszterként Bajnai Gordon és Gyenesei István is részt vettek. A munkálatok meg is kezdődtek, a pálya nyomvonalát is kialakították, ám csakhamar leállt a projekt: a spanyol beruházó, a Sedesa ugyanis nem kapta meg az előzetesen ígért állami kezességet a 15 milliárdos bankkölcsönre – a cég korrupciós ügyekbe keveredett –, így pénz híján előbb csak tolódott, majd végül elhalt a fejlesztés. A terület jelenleg hivatalosan a 2017 januárja óta felszámolás alatt álló Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. tulajdona, a céget négy éve ugyan hivatalosan megszűntnek nyilvánította, s kényszertörléséről rendelkezett a bíróság, ám utóbb mégiscsak felszámolhatónak ítélték. A cég eredendően a spanyol Worldwide Circuit Management SL-é, mely az utólagos számítások szerint nagyjából tízmilliárd forintot költött a projektbe annak bedőlése előtt, még egy gázvezetéket is áthelyeztek, a kft. tartozása amúgy több, mint 4,5 milliárd forintra rúg. Hasonlóképpen bedőlt a Balaton túlsó végére, Balatonfőkajárra tervezett Balaton Park Circuit projektje is. A terveket 2013 júniusában jelentették be, a Hungarian Motorsport Kft. 4,2 kilométeres, 18 kanyaros, nemzetközi autó- és motorversenyek rendezésére is alkalmas pályát álmodott a tó keleti végébe 8,2 milliárdból, ahol 2014-ben már futamokat rendeztek volna. A cég egy szórakoztatóparkot is tervezett a pálya mellé, melynek azonban csak a főépületét sikerült felhúzni, aztán mindkét projekt leállt.

Szerző
Témák
MotoGP-pálya

Horváthék elsodort élete

Publikálás dátuma
2020.06.30. 06:20

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Azokat sújtotta legjobban a szombati villámárvíz, akiknek sorsa áradás nélkül is keserves. Hat család veszítette el otthonát.
Péter, Alex, Félix, Brendon, Edvárd, Alexandra és Karcsi riadtan ébredt, amikor szombat hajnali két órakor a házuk egyik falát kiverte a megáradt egri Szala-patak, elsodorva fotelt, tévét, és az udvarról a friss fialású malacok közül is hármat. A szülők – Horváth Péter és Balogh Beáta – azt sem tudták, melyik gyerekhez kapjanak először, s melyik ajtón próbálják meg kimenekíteni őket, miközben a szobában már méteres víz hömpölygött. Úszni egyikük sem tud, a kicsiket a szekrények tetejére próbálták meg felrakni, míg a sötétben utat találnak kifelé: őket a földön állva már ellepte volna a víz. Az utcára vezető ajtót az édesapa nem tudta kinyitni, később kiderült, hogy egy kibelezett hűtőgép torlaszolta el, az akadt fenn a sodrásban – errefelé sokan élnek abból, hogy különféle ipari hulladékokból kibontott alkatrészeket próbálnak eladni, a „felesleget” pedig egyszerűen kidobják az udvarra vagy az utcára. Horváthék végül az egyik szűk ablakot törték ki, azon adogatták kifelé a gyerekeket az akkora már segítségükre siető szomszédoknak. 
Hétfőn ezek még mindig lidérces óráknak tűnnek, pedig a család egyelőre biztos helyen van: az önkormányzat kezelésében lévő Szent Lőrinc kollégium második emeletén kaptak két, összenyíló szobát, fürdőszobával. Ezen a szinten rajtuk kívül még két másik család lakik, közeli szomszédok, jól ismerik egymást, így nincsenek súrlódások a közös konyhahasználat miatt, azt is szépen beosztják, mikor melyikük takarítja fel a folyosót. Akár nyaralásnak is felfoghatnák a kényszerszálláson töltött időt – az otthonuk fele ilyen komfortos sincs –, ha nem lebegne folyton a szemük előtt, hogy mindenüket elvesztették.  
- A hét gyerek mellett mind a ketten dolgozunk, napszámba járunk egy szőlészeti céghez, hetente kapjuk a munkabért – mondja az édesanya. - Pénteken vettem fel az ötvenezer forintot, ott volt a párnám alatt, mikor lefeküdtem aludni. A mentésnél sokan sürgölődtek, amikor visszamentem, hogy elhozzam a pénzt, már nem volt a helyén, mint ahogyan a párom mobilja is eltűnt – panaszkodik. Pénz híján most kénytelenek beérni az adományként kapott hideg élelmiszerekkel, májkrémmel, lekvárral, kenyérrel, s várják az ebédidőt, amikor a gyerekek megkapják a nekik ingyenesen járó szociális ebédet: ezt most a kollégiumba szállítja ki az önkormányzat. A hét adag elég az egész családnak, de az asszony azt mondja, ha mégis kevés lenne, ő meg az ura beéri kenyérrel is, csak a gyerekek egyenek egyszer egy nap meleget. A héten talán javul valamit a helyzetük: mikor ott jártunk, a napszámos brigád vezetője, Oláh Sándor épp a családfővel egyeztetett arról, hogy kedden már rá is számítanak, mehet a szőlőbe zöld munkázni.
A kollégium aulájában hatalmas zsákok, innen mindenki kivehet annyi ruhát, amennyire szüksége van. Szabó György, a helyi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője a helyszínen lapunknak elmondta: sorra jelentkeznek civil szervezetek és egyéb vállalkozások adományokkal nemcsak Egerből, de a távolabbi Karácsondról és Gyöngyösről is érkezett segítség. A koronavírus óta négyszáz rászoruló családnak biztosítanak rendszeresen élelmiszercsomagot, ebből is tudtak most átirányítani például mirelit pizzát a kollégium ideiglenes lakóinak: a teakonyhákban ezeket frissen sütötték meg. 
Az áradás helyszíne, az egri Szala-városrész a turizmusból élő barokk Eger egyik „sötét foltja”: négyszázötven-ötszáz nehéz sorsú, zömmel roma gyerek és felnőtt él itt, emberhez méltatlan körülmények között. Időről-időre felvetődik a városrész rehabilitációja, s olykor meg is jelennek erről szóló programok, de látványos változás nem érezhető. Ez nemcsak az itteni utcákat járva derült ki, szociális szakemberek is megerősítették: csepp a tengerben az a pénz, amit erre a városrészre költöttek a szegregáció felszámolása címén uniós forrásokból.
Tény, hogy a Verőszala-Árnyékszala-Rudivár utcák által határolt telep úthálózata itt-ott kapott új burkolatot, s egy régi élelmiszerbolt helyén közösségi ház is épült, de a legnagyobb problémát a tufából, vályogból épült sokszor alap nélküli házak jelentik: ezek úgy isszák be a vizet, mint a szivacs. A két domb közé ékelődött telepet rendszeresen elönti a gyorsan lezúduló esővíz: a mostani rendkívüli áradás csak felerősítette azt, amit a helyiek az utóbbi években többször is a saját bőrükön tapasztaltak. Horváth Péteréket tavaly is elborította a megáradt patak, az egyik fal akkor is kilazult: kapott az előző önkormányzattól pár kiló vakolatot, hogy tegye rendbe a házat, de az is csak a felület felére volt elegendő. Most nemcsak a fal rogyott meg, de a tető is beszakadt.
A házat tizennyolc éve hétmillió forintért, hitelből vették, ennek részleteit még ma is nyögik. Biztosításuk nincs, ha lenne is pénzük ilyesmire, egyetlen társaság sem kötne szerződést egy alap nélküli cigánysori vályogházra. Hiába próbálnak előbbre jutni, a nyomor rendre visszahúzza őket. A családfő a jó munkájáért köszönetképp ajándékba kapott néhány éve egy vietnámi csüngőhasú malacpárt, ezeket fialtatja, hizlalja, s látja el belőlük nemcsak a szűkebb, hanem a tágabb családot is. A legutóbbi, pár hetes malacok közül ötöt még korábban rokonoknak ajándékozott, a maradék hármat a szombati áradás sodorta el.
Szerző
Témák
riport
Frissítve: 2020.06.30. 10:19

Gátépítés, tömeges fakivágás - íme egy titokzatos kormányzati terv

Publikálás dátuma
2020.06.30. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Drasztikus beavatkozásra készül a kormány a Hajógyári-szigeten. Maguk a hatástanulmány-készítők is jelentős lakossági "ellenérzéssel", tiltakozással számoltak.
Drasztikus beavatkozásra készült a kormány Budapest egyik legértékesebb, túlnyomó részben állami és önkormányzati tulajdonban lévő területén, a Hajógyári-szigeten: olyan védműrendszer megépítését tervezik, amelyik az egész területet megóvná az áradásoktól. A Pest Megyei Kormányhivatal oldalán, a hirdetmények között eldugott környezeti hatásvizsgálathoz készített dokumentációból kiderül: a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené a védműrendszer megépítése. Legrosszabb esetben 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát kell kivágni. Ráadásul az Óbudai-sziget teljes megvédése akár 9 centiméteres vízszintemelkedést okozhat a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt, ami árvíz esetén a Megyeri híd pillérénél úgynevezett állékonysági problémákhoz vezethet. A Sziget Fesztiválnak is helyet adó, egyedülálló természeti adottsággal és régészeti örökséggel bíró terület hasznosítására számtalan ötlet született korábban, de eddig mindig megmentette a szigetet a beépítéstől a Duna. A terület ugyanis teljes egészében hullámtér, amelyet időről-időre elönt a folyó. A kormány azonban most hasznosítaná a szigetet, és a jelek szerint a nemzetgazdasági érdek mindent visz. A kormány három éve határozott a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia létrehozásáról az Óbudai sziget déli részének Pest felőli szarván, de egészen tavalyig nem sok minden történt az ügyben. Akkor azonban a kabinet újabb határozatot hozott, amelyben döntött a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről. A beruházás előkészítésére 628 millió forintot biztosított. A projekt előkészítését az Országos Vízügyi Főigazgatóság kapta feladatul, amely a nyíregyházi Viziterv Environ Kft-t bízta meg a tervezéssel. Az engedélyek beszerzésére szeptember 30-ig kaptak határidőt, augusztusban viszont tartanak még egy közmeghallgatást az ügyben a Békásmegyeri Közösségi Házban. A környezeti hatásvizsgálatot egyébként a Pest Megyei Kormányhivatal végzi, amely általában nem gátja a kormányzati terveknek. A kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkező, különleges adottságú Hajógyári-sziget fejlesztése régi cél, de a most közreadott dokumentáció szerint már a nemzetgazdasági és várospolitikai érdek is. Így aligha kétséges, hogy a kormány mindent bevet a kajak-kenu sportakadémia megépítése érdekében, ami igen jól jöhet egy majdani olimpia megrendezéséhez. Az árvízvédelmi létesítményre öt lehetséges megvalósítási változat készült. Ezek közül az első négy kombinálásából létrejött ötödiket, egy differenciált árvízvédelmi megoldást kínálót találtak a legmegfelelőbbnek a szakmai döntéshozók. Durva egyszerűsítéssel a sziget északi részén földgát épülne mobilelem fogadására alkalmas résfallal. A déli területen, az Árpád hídhoz közelebbi részen a Hadrianus palota, a meglévő épületek és a tervezett kajak-kenu központ körül parapetfalas védművet, mobilgátat húznának fel. Az északi és a déli terület közé szintén kerülne egy földgát. A sportakadémia és környezetének területét pedig teljes egészében feltöltenék földdel a mértékadó árvízszintig. A projekt részeként szivárgásgátló résfalak is épülnének egészen a felső vízzáró rétegig. A klímakockázati hatástanulmány szerint ez kedvezőtlenül befolyásolná a sziget vízháztartását. A hatástanulmány készítői egyébként a beruházás kockázatai közé sorolják a területet rekreációs célokra használó lakosság ellenérzését és valószínűnek tartják, hogy a beruházást tiltakozások, a helyi környezetvédelmi aktivisták projekt elleni fellépései kísérik. Különös tekintettel arra, hogy a a gátakkal érintett rész szinte végig fákkal benőtt terület, közte 30 centiméternél nagyobb átmérőjű jelentős értéket képviselő fákkal.
A sziget területén lévő ingatlanok jellemzően önkormányzati kézben vannak, nagyobb részben a főváros, kisebb részben a kerület tulajdonában. A sziget déli részén fekvő állami telkeken található a Hadrianus palota és a tervezett sportakadémia területe. A sziget észak-keleti részén található az egyetlen magán ingatlan, amelyet várhatóan nem érint a gátépítés, de hasznait mindenképpen élvezi majd. A terület tulajdonosa az Albatrosz Kikötő Üzemeltető Kft., amely több áttéten keresztül Csányi Sándor OTP Bank elnök-vezérigazgatójához köthető. A dokumentáció szerint a tulajdoni kérdéseket adás-vétellel, kisajátítással és tulajdonosi hozzájárulással rendeznék. Az önkormányzatok „előreláthatólag térítésmentesen” engedik majd át a gáthoz szükséges területeket, amelyek vagyonkezelői joga a tervek szerint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósághoz kerül. A gát építése az előzetes becslések szerint 12,2-17,65 milliárd forintba kerülhet.
Az önkormányzatokat és a vízügyi főigazgatóságot is megkerestük, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Régóta kormányzati célkeresztben a sziget

Már tavaly voltak arra utaló jelek, hogy a kormány esetleg nagybefektetők előtt egyengeti a terepet a Hajógyári-szigeten. 2019 májusában Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul, indoklás nélkül egy tollvonással romba döntötte a több mint egy évtizede formálódó, az egykori dunai római védvonal, a limes legfontosabb helyszíneit felsorakoztató német-osztrák-szlovák-magyar világörökségi pályázatot azzal: kivette abból a legfontosabb helyszínt, a Hajógyári-sziget földjében lévő grandiózus helytartói palota romjait. A helyi ellenzék arra figyelmeztetett, hogy az Unesco-világörökségi címmel nem lehetett volna ingatlanberuházásra használni a területet. Lapunk közben azt is kiderítette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő terepegyengetésbe kezdett, és a helytartói palota közeléből elkezdte kiszorítani az addigi bérlőket.