Betörtek a politikusok a privát szférába

Publikálás dátuma
2020.06.30. 07:00

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Nincs már szükség bulvártémára ahhoz, hogy a pártok eljussanak a közélet iránt kevéssé érdeklődő emberekhez. A Facebook-bejelentések világában kínos kérdések sincsenek.
Korábban, ha politikusok saját tartalmat publikáltak a közösségi oldalukon, akkor elsősorban kommentárokkal, magánéleti beszámolókkal, választási időszakban kampányeseményekkel jelentkeztek. Az utóbbi időszakban azonban megszokottá vált, hogy a kormány képviselői – Orbán Viktor miniszterelnök vagy például Szijjártó Péter külügyminiszter – fontos közügyekben is a közösségi médiában tesznek hivatalos bejelentéseket. Annak ellenére, hogy a Fidesz hatalmas sajtóbirodalmat hozott létre, rendelkezésére állnak a jórészt kormánypárti propagandát sugárzó állami tévés és rádiós csatornák is.
Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint a Facebook-bejelentéseket részben a járványhelyzet szülhette: a koronavírus lehetőséget teremtett a Fidesznek, hogy megpróbálja behozni vélt vagy valós lemaradását a közösségi médiában egyes ellenzéki szereplőkkel szemben. Hagyományos sajtótájékoztatókra amúgy sem volt lehetőség, és a közösségi médiában gyorsabban is lehet reagálni az új fejleményekre. A járványügyi intézkedésekre kíváncsiak lehettek olyanok is, akik adott esetben nem követnék például a miniszterelnök Facebook-oldalát.
A jövőben is szerepet játszhat majd ez a módszer – vélekedett Krekó Péter. Hiszen egy sajtótájékoztatóval ellentétben a Facebookon a bejelentések tartalmát száz százalékban az oldal adminisztrátora – adott esetben a kormányfő és a stábja – kontrollálja, még látszatból sem kell a kritikus médiának kérdezési lehetőséget biztosítani. Ha a Facebook-bejelentések valóban arra irányulnak majd, hogy még inkább korlátozzák a független sajtót a kérdések feltevésében, az tovább erősítheti a magyar sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmakat.
Karácsony Gergely főpolgármester is előszeretettel tesz hivatalos bejelentéseket a Facebook-oldalán. Nem teljesen új keletű, de ezzel párhuzamosan erősödő jelenség, hogy politikusok az újságírók szerepkörét átvéve saját maguk igyekeznek feldolgozni egy témát, amit szintén közösségi oldalukon hoznak nyilvánosságra. Az „álmentős” MSZP-s riport is mutatja, hogy a siker nem feltétlenül garantált.
Kérdéseinkre Krekó Péter fontosnak tartotta kiemelni, hogy az ellenzéki szereplőknek a kormánypártoknál lényegesen kevesebb lehetősége van eljuttatni üzeneteiket a médiába. Az ellenzék nem tud hosszú hónapokig, évekig tartó, központilag szervezett kampányt felépíteni egyetlen témáról, erre a közösségi média alkalmasabb lehet. A másik eleme ennek az egyenletnek pedig az, hogy a saját közösségi felületeiken az ellenzék is teljes mértékben irányíthatja a saját narratíváját, az ő esetükben sem áll fent az a lehetőség, hogy egy újságíró esetleg rákérdezzen kényes részletekre. Az MSZP-s videónál az is kiderült, hogy ez miért hátrány: egy képzett újságíró valószínűleg a hír közlése előtt utánanézett volna az „álmentős” hátterének.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint a legfontosabb változás, amit a web 2.0, így a blogok megjelenése, majd a közösségi média előidézett, az a nyilvánosság demokratizálódása.

Platformra helyezett közügyek

A politikusok hivatalos Facebook-oldala autorizált, azaz hitelesített, akár saját maguk, akár stábjuk kezeli azt. Így minden ott megjelenő mondat és gondolat a politikusénak tekinthető – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, a kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet vezetője. A közösségi médiába való átmenet nem tetszés kérdése, hanem egy nemzetközi és magyar trendforduló a médiafogyasztásban. Az új „sztárok” intenzív Facebook-használók, Trump mellett például az olasz Salvini és az osztrák Kurz is az. Merkel viszont ellenpélda: a német kancellár a közösségi média forradalmának idején nem talált elég időt platformja kialakításához. Egy előrelátóan gondolkodó politikus Mráz Ágoston Sámuel szerint olyan médiamixre törekszik, amelynek révén a klasszikus médiafogyasztókat és az új média követőit is el lehet érni. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban folytatott beszélgetéseivel más társadalmi csoportot szólít meg, mint a Facebook-üzenetekkel. A Nézőpont Intézet kutatása alapján a felnőtt magyarok 66 százaléka rendelkezik Facebook-regisztrációval (mintegy 5,4 millió ember), ami megfelel a nagy kereskedelmi tévék maximális elérésének. A tömegdemokráciában tehát Facebook-üzenetekkel közvetlenül a tömegekhez lehet szólni, de ugyanígy lehet akár „offline nagygyűléseket” vagy online közösségeket is szervezni. Orbán Viktor közvetlen követői köre meghaladta az egymillió főt, ennyi emberhez tud – a Facebook algoritmusától függően – közvetlenül eljutni. „Karácsony Gergely ebben a kérdésben láthatóan Orbán Viktor egyik legjobb tanítványa” – szúrt oda egyet a főpolgármesternek Mráz Ágoston Sámuel.
Bárkiből, nem csak professzionális újságíróból lehet tartalmat előállító. Természetesen a politikusok előtt is nyitva áll ez a lehetőség, azonban – a politikusi pozíció függvényében – eltérő a motiváció. Önkormányzati politikusoknak a közösségi média lehetőséget ad az országos vagy akár megyei nyilvánosságban teret nem kapó ügyek képviseletére, a közvetlen kommunikációra a választókkal. Gyakran akár a kommentekben tesznek fel kérdést a választók a polgármestereknek. Az ellenzéki politikusok számára a közösségi média a nyilvánosságba való közvetlen bekerülésre ad lehetőséget. Hiszen esetükben még a kormánytól független médiában sem garantált a megjelenés, amennyiben nem tudnak megfelelő hírértékkel bíró tartalommal előállni. Tetézi mindezt az ellenzéki többszólamúság, amely akadálya lehet annak, hogy a megfelelő rezonanciát érje el egy megszólalás, akció – tette hozzá Mikecz Dániel. A közösségi média, a mobilinternet és az okostelefonok ugyanakkor új politikusi szerepet is lehetővé tettek: ez az oknyomozói, riporteri funkció, amelyet újságíróktól vettek át ügyeket felderítő, vagy a parlamenti ülésekről beszámoló ellenzéki képviselők. Azért éri meg nekik az oknyomozás, mert így biztosított a torzításmentes megjelenés és az újságírók helyett szerezhetik meg az elismerést munkájukért. Technikai akadálya sincs a jó minőségű tartalom előállításának. A kormányzati, illetve kiemelt pozícióban lévő politikusok – Orbán Viktor miniszterelnök vagy Karácsony Gergely főpolgármester – esetében a közösségi médián keresztül folytatott kommunikáció célja, hogy a választó szemében megközelíthetővé váljon a politikus. Korábban ezt a bulvármédiában való megjelenéssel kívánták elérni a politikusok. A közösségi médiában azonban – hívta fel a figyelmet Mikecz Dániel – nincs szükség feltétlenül bulvártémára, hiszen a hírfolyamban az ismerősök, rokonok posztjai mellett jelennek meg a politikusok, elmosva így a privát és a közszféra közötti különbséget. Furcsa módon a miniszterelnök számára is lényeges lehet, hogy ne legyen közvetítő közte és a választók között – jegyezte meg Mikecz Dániel. Bármennyire központosított a kormányhoz közeli és az állami média, bármennyire lojális újságírók dolgoznak ott, a Simicska Lajossal való szakítás, az úgynevezett „G-nap” után Orbán Viktor tapasztalata az lehet, hogy akár el is veszítheti a médiáját.

Egyoldalú kommunikáció

 Szerettük volna megszólaltatni Kaminski Fanny újságírót is, aki a sajtóban többször „Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelőjeként, videósaként” emlegettek. A telefonban kérte, hogy az általa megadott e-mail címre küldjük el kérdéseinket. Megtettük, ő azonban cikkünk megírásáig nem reagált.

A közvetlen kommunikáció oka egyszerű: a tartalom virálisabb (könnyebben terjed), hiszen személyesebb. A közlés gyorsabb, akár a szerkesztési idő miatt lassabb hagyományos médiát is megelőzheti. És igen – tette hozzá –, természetesen egy politikus oldaláról annak is van előnye, ha minden általa megfogalmazott gondolatot újságírói kérdések nélkül, olyan jó vagy rossz szándékú, támogató vagy kritikus kérdések nélkül tud közzétenni, amelyek esetlegesen gyengítenék üzenetét. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az üzenetek túlkínálatában a kibocsátónak minél „fogyaszthatóbb”, rövidebb, világosabb, karakteresebb mondanivalóval kell jelentkeznie ahhoz, hogy elérje a minimális érdeklődést. A korábban csak újságírók által megfogalmazott kritika máskülönben itt is megjelenik: kommentek formájában. Egy szó mint száz, a közösségi média nem jobb vagy rosszabb, csak újabb és nélkülözhetetlenebb eszköze a kommunikációnak – foglalta össze nyilatkozatát Mráz Ágoston Sámuel. Az újságíróknak szerinte egyrészt örülnie kellene, mert a döntéshozók sokkal több információt osztanak meg ezáltal, mint korábban, másrészt meg kell találniuk a kritika és a kérdezés új, alternatív formáit. Kérdésünkre, hogy milyen „új, alternatív formákra” gondol, közölte: ilyen eszköz lehet a politikusok oldalain az újságírók által kommentben megfogalmazott kérdés vagy alternatív információ, valamint egy-egy „újságírófejedelem” saját Facebook-oldalán megosztott és kommentelt politikai vélemény.

Kiemelkedni a digitális zajból

Még a 60 év felettiek 50 százaléka is többször internetezik naponta – konstatálta Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, aki 2019 novemberétől főtanácsadó, társadalmi kapcsolatokért felelős szakreferens is a fővárosi önkormányzatnál. Mára az online és digitális felületek lettek a hír- és eseményfogyasztás legfőbb fórumai, így az üzenet célba juttatásának és továbbosztásának leghatékonyabb módja még inkább az ilyen platformokra helyezett politika. A koronavírus-járvány idején tovább erősödött az online információfogyasztás, így a leginkább magától értetődő dolog lett, hogy nem az alacsony nézettségű közszolgálati televízióban beszél a kormány, hanem „fészbukizálja” bejelentéseit. Ha előbbi lett volna a főfelület, azzal több utómunkára lett volna szükség, mint fordítva. Abból, hogy a járvány alatt a munkaórák helyett az internetezéssel eltöltött órák száma emelkedett, és ez egyébként is információéhes időszak volt, Böcskei Balázs szerint két dolog következett a politikára nézve: könnyebb volt elérni a választókat, követőket találni olyanok körében is, akik nem annyira elkötelezettek az internetes politikai tartalom iránt (lásd Orbán aktivitását, követő- és lájkstratégiáját). Másrészt valószínűleg a hirdetési költségek is emelkedtek, a Facebook ugyanis észleli ezeket a lehetőségeket, „maga is profitéhes platform”. Böcskei Balázs komoly szereptévesztésnek tartja, hogy politikusok felvesznek újságírói szerepeket. Az MSZP esete is megmutatta, hogy az újságírás egy olyan szakma, amelynek szigorú ellenőrzési és forráskezelési szabályai vannak. Ehhez képest elég gyakori, hogy kormánypárti és ellenzéki politikusok Facebook-diskurzusokat vesznek alapul, úgy hivatkoznak kommentekre, posztokra, képekre, mintha azok kontrolláltak lennének. A politikusok azt gondolják, ha „ügyeket” hoznak, azzal kiemelkednek a digitális zajból, láthatóságot teremtenek. Valahol érthető is a „digitális egoképződés” igénye, hiszen nem olyan könnyű a nyilvánosságban látszani. Böcskei Balázs ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy e mögött gyakran elvész a hosszú távú politikai felelősség felmutatása, ami pedig legalább annyira fontos egy választó számára. 

Szerző
Témák
Facebook
Frissítve: 2020.06.30. 11:15

„Nekünk csak a morzsa jut” - csak részinformációkat lehet tudni a gigászi projektről

Publikálás dátuma
2020.06.30. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
MotoGP pálya épül Hajdúnánáson, 65 milliárdos állami támogatással: a helyiek inkább másra költenék a pénzt. A helyi ellenzék szerint már most átláthatatlan a projekt.
- Motorpálya? Kinek hiányzik az? Nekünk biztosan nem. Helikopter-leszállóhely, az hiányzik! A múltkor is nekiment egy bácsi autóval a Hősök szobrának, rosszul lett szegénykém. A mentőhelikopter meg itt körözött, amíg végül a templom kertjében talált alkalmas helyet. Szeretetotthon, az is hiányzik, de nem havi száznegyvenezerért, amikor nyolcvankilencezer a nyugdíjam. Gyerekeim nincsenek, a férjemtől elváltam, itt vagyok hetvenhét évesen, magamra a bajban. Ha meghalok, tán észre se veszik… – panaszkodik a naptól cserzett arcú asszony, Ágnes, aki csak a keresztnevét árulja el. Mellette szintén idős barátnője hajlong, nincs aki kiszedje a sorházak előtt a dudvát, így most ő kapál. Annyit mond, a fiataloknak talán érdekes lesz egy ilyen beruházás, de az öregeket nem érdekeli. Ők leginkább attól félnek, hogy felbolydul majd az életük, s idegenek lepik el az utcákat. Hajdúnánáson vagyunk, annak a tizenhétezres városkának a központjában, melynek határában hamarosan megépítik a magyarországi MotoGP-pályát: ezt nemrégiben jelentette be itt Palkovics László innovációs miniszter több térségi országgyűlési képviselő és a motorsporthoz köthető szakember társaságában. A tervek szerint a beruházás 2023-ra készül el 65 milliárdos állami támogatásból, a világbajnoki futamokat szervező Dorna Sportsszal pedig nyolc évre szóló együttműködési megállapodást kötöttek. Az építkezést jövőre el kell kezdeni, hogy 2022-ben, de legkésőbb 2023 elején már tesztversenyeket tarthassanak, majd nemzetközi futamokat szervezhessenek. Kerestük a polgármestert, a fideszes Szólláth Tibort, hogy megkérdezzük, milyen tulajdonban van jelenleg a terület, volt-e a lakossági fórum a beruházásról, mennyi iparűzési adóbevétellel és munkahelyteremtési lehetőséggel számolnak, de nem válaszolt. A tervezett pálya a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögben lesz, az M3-as és M35-ös autópálya csomópontjának közelében. A városban találkoztunk egy bennfentesnek tűnő polgármesteri hivatali dolgozóval, aki szerint a 65 milliárdos keretösszegben nem csak a pálya, és annak kiszolgáló létesítményei, hanem egyfajta autópálya-fejlesztés is szerepel. Jelenleg ugyanis Debrecent és Nyíregyházát nem köti össze közvetlen gyorsforgalmi út, csak kerülővel lehet egyiket a másikból elérni, vagy a rövidebb, de meglehetősen rossz minőségű E573-s úton, Újfehértó érintésével, most viszont szerinte összekötheti a két települést is egy gyorsforgalmi úttal. Ugyanez a forrásunk arról is beszélt, hogy a Dorna Sports bizonyosan kifarol a szerződésből, ha a pályaépítés nem tiszta és átlátható körülmények között zajlik majd. Márpedig a tisztánlátás nem egyszerű egy olyan városban, ahol az önkormányzati képviselők is híján vannak pontos információknak a beruházás részleteiről. - Nagyjából tudjuk csak, hogy egy háromszáz hektáros területben gondolkodnak, amely a várostól pár kilométerre, de még annak közigazgatási területén belül van – mondta lapunknak Bakó Sándor az ellenzéki összefogással megalakult frakció egyik tagja. Azt is csak sejteni lehet – tette hozzá -, hogy ez a terület nem egységesen állami vagy önkormányzati tulajdon, így magánföldeket is fel kell majd vásárolni, vagy kisajátítani. Feltéve, hogy ez már nem történt meg eddig előszerződésekkel: a debreceni BMW-gyár esetében is állítólag azért tartották sokáig bizonytalanságban a közvéleményt a pontos helyszínről, hogy elkerüljék a telekspekulációt. Köztudott, hogy egy ilyen projektnek árfelhajtó hatása van: a hajdúnánásiak szerint nem sokkal a beruházás bejelentése után már elindultak az ingatlanpiaci felvásárlások, s gyorsabban és magasabb áron kelnek el a lakások, mint korábban. Mostanság egy hatvan négyzetméteres téglalakás ára már 15 millió forint körül mozog, ami a kelet-magyarországi térségben - még ha közel is van Debrecen és Nyíregyháza – egy ilyen közepes méretű városban viszonylag magasnak mondható. Megszólítottunk jó pár fiatal férfit, kamaszfiút is, de igazán lelkes egyikük sem volt attól, hogy motorpálya épül a városuk mellett. Az egyikük szerint inkább a debreceni Kenézy kórházat kéne fejleszteni ebből pénzből - innen a legtöbben oda járnak kezelésre -, a másik azt mondta, itt sok az idős, nekik kellene több segítség, a harmadik munkahelyteremtő beruházást látna itt szívesen. Igaz, abban bíznak – tették hozzá – hogy legalább a pályaépítés időszaka munkát ad majd a helyi vállalkozásoknak, bár – jegyezte meg egyikük – ha „haveri körök nyerik el a tendereket, nekünk csak a morzsa jut”.

Balatoni torzók

Tizenkét éve már az alapkövét is letették a sávolyi Balatonringnek, amelyen elvileg 2009 augusztusában már MotoGP-futamot is rendeztek volna. A 4,2 kilométer hosszú, tizenhat kanyarral tarkított motoros pálya költségét tizenkét éve 80 millió euróra taksálták, ehhez épült volna egy termálszálló és egy apartmanfalu is. Az alapkő-letételén a világbajnok motoros, Talmácsi Gábor mellett miniszterként Bajnai Gordon és Gyenesei István is részt vettek. A munkálatok meg is kezdődtek, a pálya nyomvonalát is kialakították, ám csakhamar leállt a projekt: a spanyol beruházó, a Sedesa ugyanis nem kapta meg az előzetesen ígért állami kezességet a 15 milliárdos bankkölcsönre – a cég korrupciós ügyekbe keveredett –, így pénz híján előbb csak tolódott, majd végül elhalt a fejlesztés. A terület jelenleg hivatalosan a 2017 januárja óta felszámolás alatt álló Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. tulajdona, a céget négy éve ugyan hivatalosan megszűntnek nyilvánította, s kényszertörléséről rendelkezett a bíróság, ám utóbb mégiscsak felszámolhatónak ítélték. A cég eredendően a spanyol Worldwide Circuit Management SL-é, mely az utólagos számítások szerint nagyjából tízmilliárd forintot költött a projektbe annak bedőlése előtt, még egy gázvezetéket is áthelyeztek, a kft. tartozása amúgy több, mint 4,5 milliárd forintra rúg. Hasonlóképpen bedőlt a Balaton túlsó végére, Balatonfőkajárra tervezett Balaton Park Circuit projektje is. A terveket 2013 júniusában jelentették be, a Hungarian Motorsport Kft. 4,2 kilométeres, 18 kanyaros, nemzetközi autó- és motorversenyek rendezésére is alkalmas pályát álmodott a tó keleti végébe 8,2 milliárdból, ahol 2014-ben már futamokat rendeztek volna. A cég egy szórakoztatóparkot is tervezett a pálya mellé, melynek azonban csak a főépületét sikerült felhúzni, aztán mindkét projekt leállt.

Szerző
Témák
MotoGP-pálya

Horváthék elsodort élete

Publikálás dátuma
2020.06.30. 06:20

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Azokat sújtotta legjobban a szombati villámárvíz, akiknek sorsa áradás nélkül is keserves. Hat család veszítette el otthonát.
Péter, Alex, Félix, Brendon, Edvárd, Alexandra és Karcsi riadtan ébredt, amikor szombat hajnali két órakor a házuk egyik falát kiverte a megáradt egri Szala-patak, elsodorva fotelt, tévét, és az udvarról a friss fialású malacok közül is hármat. A szülők – Horváth Péter és Balogh Beáta – azt sem tudták, melyik gyerekhez kapjanak először, s melyik ajtón próbálják meg kimenekíteni őket, miközben a szobában már méteres víz hömpölygött. Úszni egyikük sem tud, a kicsiket a szekrények tetejére próbálták meg felrakni, míg a sötétben utat találnak kifelé: őket a földön állva már ellepte volna a víz. Az utcára vezető ajtót az édesapa nem tudta kinyitni, később kiderült, hogy egy kibelezett hűtőgép torlaszolta el, az akadt fenn a sodrásban – errefelé sokan élnek abból, hogy különféle ipari hulladékokból kibontott alkatrészeket próbálnak eladni, a „felesleget” pedig egyszerűen kidobják az udvarra vagy az utcára. Horváthék végül az egyik szűk ablakot törték ki, azon adogatták kifelé a gyerekeket az akkora már segítségükre siető szomszédoknak. 
Hétfőn ezek még mindig lidérces óráknak tűnnek, pedig a család egyelőre biztos helyen van: az önkormányzat kezelésében lévő Szent Lőrinc kollégium második emeletén kaptak két, összenyíló szobát, fürdőszobával. Ezen a szinten rajtuk kívül még két másik család lakik, közeli szomszédok, jól ismerik egymást, így nincsenek súrlódások a közös konyhahasználat miatt, azt is szépen beosztják, mikor melyikük takarítja fel a folyosót. Akár nyaralásnak is felfoghatnák a kényszerszálláson töltött időt – az otthonuk fele ilyen komfortos sincs –, ha nem lebegne folyton a szemük előtt, hogy mindenüket elvesztették.  
- A hét gyerek mellett mind a ketten dolgozunk, napszámba járunk egy szőlészeti céghez, hetente kapjuk a munkabért – mondja az édesanya. - Pénteken vettem fel az ötvenezer forintot, ott volt a párnám alatt, mikor lefeküdtem aludni. A mentésnél sokan sürgölődtek, amikor visszamentem, hogy elhozzam a pénzt, már nem volt a helyén, mint ahogyan a párom mobilja is eltűnt – panaszkodik. Pénz híján most kénytelenek beérni az adományként kapott hideg élelmiszerekkel, májkrémmel, lekvárral, kenyérrel, s várják az ebédidőt, amikor a gyerekek megkapják a nekik ingyenesen járó szociális ebédet: ezt most a kollégiumba szállítja ki az önkormányzat. A hét adag elég az egész családnak, de az asszony azt mondja, ha mégis kevés lenne, ő meg az ura beéri kenyérrel is, csak a gyerekek egyenek egyszer egy nap meleget. A héten talán javul valamit a helyzetük: mikor ott jártunk, a napszámos brigád vezetője, Oláh Sándor épp a családfővel egyeztetett arról, hogy kedden már rá is számítanak, mehet a szőlőbe zöld munkázni.
A kollégium aulájában hatalmas zsákok, innen mindenki kivehet annyi ruhát, amennyire szüksége van. Szabó György, a helyi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője a helyszínen lapunknak elmondta: sorra jelentkeznek civil szervezetek és egyéb vállalkozások adományokkal nemcsak Egerből, de a távolabbi Karácsondról és Gyöngyösről is érkezett segítség. A koronavírus óta négyszáz rászoruló családnak biztosítanak rendszeresen élelmiszercsomagot, ebből is tudtak most átirányítani például mirelit pizzát a kollégium ideiglenes lakóinak: a teakonyhákban ezeket frissen sütötték meg. 
Az áradás helyszíne, az egri Szala-városrész a turizmusból élő barokk Eger egyik „sötét foltja”: négyszázötven-ötszáz nehéz sorsú, zömmel roma gyerek és felnőtt él itt, emberhez méltatlan körülmények között. Időről-időre felvetődik a városrész rehabilitációja, s olykor meg is jelennek erről szóló programok, de látványos változás nem érezhető. Ez nemcsak az itteni utcákat járva derült ki, szociális szakemberek is megerősítették: csepp a tengerben az a pénz, amit erre a városrészre költöttek a szegregáció felszámolása címén uniós forrásokból.
Tény, hogy a Verőszala-Árnyékszala-Rudivár utcák által határolt telep úthálózata itt-ott kapott új burkolatot, s egy régi élelmiszerbolt helyén közösségi ház is épült, de a legnagyobb problémát a tufából, vályogból épült sokszor alap nélküli házak jelentik: ezek úgy isszák be a vizet, mint a szivacs. A két domb közé ékelődött telepet rendszeresen elönti a gyorsan lezúduló esővíz: a mostani rendkívüli áradás csak felerősítette azt, amit a helyiek az utóbbi években többször is a saját bőrükön tapasztaltak. Horváth Péteréket tavaly is elborította a megáradt patak, az egyik fal akkor is kilazult: kapott az előző önkormányzattól pár kiló vakolatot, hogy tegye rendbe a házat, de az is csak a felület felére volt elegendő. Most nemcsak a fal rogyott meg, de a tető is beszakadt.
A házat tizennyolc éve hétmillió forintért, hitelből vették, ennek részleteit még ma is nyögik. Biztosításuk nincs, ha lenne is pénzük ilyesmire, egyetlen társaság sem kötne szerződést egy alap nélküli cigánysori vályogházra. Hiába próbálnak előbbre jutni, a nyomor rendre visszahúzza őket. A családfő a jó munkájáért köszönetképp ajándékba kapott néhány éve egy vietnámi csüngőhasú malacpárt, ezeket fialtatja, hizlalja, s látja el belőlük nemcsak a szűkebb, hanem a tágabb családot is. A legutóbbi, pár hetes malacok közül ötöt még korábban rokonoknak ajándékozott, a maradék hármat a szombati áradás sodorta el.
Szerző
Témák
riport
Frissítve: 2020.06.30. 10:19