Előfizetés

Kövér megvonta a Jobbiktól a szót, Orbán Budapest tartalékainak felélését követelte

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.06.29. 14:20

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A nyári szünet előtti utolsó alkalom volt, hogy az ellenzéki képviselők személyesen kérdezhessék a parlamentben a miniszterelnököt.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke kezdte, arra volt kíváncsi, „tényleg Soros fóbiája van-e” Orbánnak, „nem érzi-e, úgy, hogy ez végtelenül ciki”? „A liberális internacionálé alelnökéből vörös keleti diktátorok kegyeltje lett” – mondta, mire Kövér László házelnök megfeddte a stílusáért. Orbán Viktor úgy válaszolt, a felszólalásával „a Jobbik vezetője esküt tett Soros Györgynek, gratulálok”. Majd arról beszélt, Jakab Péter rendkívül faragatlan stílusban fogalmaz meg hazugságokat. Jakab Péter ezután odaszólt neki, hogy „milyen sértődős a miniszterelnök úr”, mire Kövér László megvonta tőle a szót. Ezután Harangozó Tamás kérdezte Orbánt a Lánchíd felújításáról, felidézve, hogy erre nincs 10,5 milliárd forint költségvetési forrás, miközben luxusszállók felújítására az összeg sokszorosát költik. Orbán válaszában elismerte, hogy állami pénzt megy hotelek kipofozására, de a program keretében 650 kis szállodát és panziót is felújítottak. Majd azzal vágott vissza Harangozónak, hogy a fővárosnak 180 milliárd forintja van állampapírokban. Vagyis a pénz megvan, „csak a szakértelem hiányzik, de Mekk mesterekkel nem megy”. (A kétbalkezes mesehős beemelése persze vicces, és a poén ez esetben azt hivatott kitakarni, hogy a miniszterelnök szerint ha Budapest valamit szeretne, akkor élje fel a tartalékait, miközben a kabinet épp most vont el a fővárostól újabb 12 milliárdot, így az a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált.) Varju László arról a levélről kérdezte Orbánt, hogy miért vont el a kormány állami támogatást a szakszervezetektől arra hivatkozva, hogy az érdekvédők a rabszolgatörvény miatt tiltakoztak. Orbán Viktor nem válaszolt érdemben, csak annyit mondott, ha a szakszervezetek pénzt kérnek a költségvetésből, akkor megvizsgálják a kérdést, majd arról beszélt, az Orbán-kormány jobban emelte a minimálbért, mint a a Gyurcsány-kabinet. Keresztes László Lóránt az LMP részéről a 34 vasúti mellékvonalról kérdezte a kormányfőt, amin radikálisan visszavágták a szerelvények számát, miközben idén 80 milliárd forintot fordítanak a Budapest-Belgrád vasútvonalra. Orbán Viktor válaszában azt mondta, mivel járványügyi menetrend van érvényben, majd a tapasztalatok birtokában döntenek az adott mellékvonalak sorsáról. A Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban a miniszterelnök tagadta, hogy titkosították volna a szerződést, „csak a kínai félnek voltak kérései, melyeket a magyar hatóság akceptált”. A vasútvonalnak pedig geostratégiai jelentősége van. Szabó Tímea arról kérdezte a kormányfőt, Mészáros Lőrinc szállodalánca valóban úgy kapott-e állami támogatást munkahelyek megtartására hogy közben 850 embert elbocsájtott. Orbán Viktor azt mondta, a konkrét ügyben a felelős minisztérium dolga a válaszadás, a támogatás pedig „normatív, mindegy, hogy az igénylőt Mészárosnak vagy Leisztingernek hívják” (Leisztinger Tamás lapunk tulajdonosa - a szerk.). Szakács László az MSZP részéről szintén Mészáros Lőrinc szállodatámogatásáról kérdezett, egészen pontosan az állami támogatás odaítélésének feltételeiről. - Miért nem szóltak Mészáros Lőrincnek, hogy ne most igényelj támogatást? - kérdezte. Orbán Viktor válaszképpen azt mondta, Szakács László még azt sem tudja, milyen munkahelyvédő és milyen turisztikai fejlesztési programok vannak, egyébként pedig nem pártalapon osztanak támogatást, hanem akár „vörös báróknak is”, ha értelmes fejlesztési programmal jelentkeznek. Bősz Anett szerint komoly társadalmi feszültségek halmozódtak fel az iskolákban, a diákok közötti társadalmi különbségek még erősödnek is ahelyett, hogy eltűnnének, ezen az iskolaőrség nem segít majd. Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy „Magyarországon a világ legmodernebb gyárai működnek, ezeket pedig azok a munkások működtetik, akik a mi iskoláinkból kerülnek ki”. Ettől még Orbán szerint „küszködünk azzal a problémával”, hogy „az állapotok elvadultak, számos helyen kel iskolaőrséget alkalmazni”, az pedig „lehetetlen dolog, mindegy, hogy cigány, vagy nem cigány a szülő, hogy ha egyest kap a gyereke, bemegy az iskolába és a tanárt fenyegesse”.  

Még drágább az új közlekedési múzeum: csak a tervezés elvisz majdnem 8 milliárd forintot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.29. 14:15
Látványterv
Nem csak az épület, hanem a közterület, az élő közlekedés és egy művelődési ház terveit is elkészíti a New York-i központú iroda.
Szerződést kötött a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az új kőbányai úti épületének tervezésére – fedezte fel a hvg.hu az uniós közbeszerzési értesítőben. A dokumentumból kiderült, hogy a Kőbányai úti épületkomplexum tervezési szerződését a tervpályázaton győztes Diller Scofidio + Renfro irodával írták alá 7,87 milliárd forint értékben. A nyertes New York-i iroda a projektre létrehozott magyarországi leányvállalata a fenti összegből a teljes tervezési folyamatot végigviszi, a vázlattervek elkészítésétől kezdve az engedélyezési tervek elkészítésén át a kiállítási tervezésig. A megbízás magában foglalja a Hungária körúti vasúti megállóhely tervezését, valamint egyéb csatlakozó közterületek rendezését, fejlesztését, illetve a Törekvés Művelődési Ház épülete és környéke tervezését. 
Új Közlekedési Múzeum látványterveinek bemutatása
Fotó: Markoszov Szergej / Népszava

A gigantikus építmény 2025 után készülhet el

Május elején jelent meg az a kormányrendelet, amely összesen összesen 5,7 milliárd forintot biztosított a tervezésre, a beruházás felelőse a Fővárosi Kormányhivatalt vezető Sára Botond. Az új Közlekedési Múzeum, a MÁV korábbi Északi Járműjavítójának dízelmozdony-javító csarnokát felhasználva, annak átépítésével és bővítésével épül meg nagyjából 30 ezer négyzetméteren. A nyertes tervpályázatot egyébként már 2019 márciusában kiválasztották, a szerződéskötés így több mint egy évig húzódott. Arról pedig már a Népszavának nyilatkozott a múzeumot 2016 óta vezető Vitézy Dávid, hogy a kiviteli tervek 2022 végére készülhetnek el, de nem valószínű, hogy öt éven belül elkészül a létesítmény.

Simicskó István a KDNP új frakcióvezetője

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.29. 13:50

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Harrach Péter már korábban jelezte, hogy „10 év frontszolgálat után” át szeretné adni a posztot.
Simicskó István vezeti a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióját július 15-től – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a kisebbik kormánypárt rendkívüli frakcióülése után hétfőn, Budapesten. Semjén Zsolt közölte: Simicskó Istvánt egyhangú szavazással választották meg a frakció élére. A KDNP elnöke elmondta:
Harrach Péter eddigi frakcióvezető már korábban jelezte, hogy „10 év frontszolgálat után” át szeretné adni a posztot. Abban állapodtak meg, hogy a ciklus feléig vezeti a kisebbik kormánypárt képviselőcsoportját

– tette hozzá a miniszterelnök-helyettes, aki egyúttal köszönetét fejezte ki a frakcióvezető munkájáért. Harrach Péter úgy értékelt: az elmúlt 30 esztendő legeredményesebb tíz évét tudhatják maguk mögött a parlamenti munkában, amelynek során igyekeztek a kormányzati munkát segíteni. Simicskó István új frakcióvezető „aktív munkát” ígért a jövőre nézve, és azt mondta: a KDNP továbbra is értékalapú politikát folytat majd.