Kevés a fekete dolgozó az Európai Bizottságban, az uniós biztos rendszerszintű rasszizmust lát

Publikálás dátuma
2020.06.29. 14:38

Fotó: Martin Bertrand / AFP/Hans Lucas
Helena Dalli szerint sokszínűség, ahhoz pedig a versenyképes tudás, megfelelő oktatás kell.
Az Európai Bizottságon belül is tapasztalható strukturális, azaz rendszerszintű rasszizmus, ezt az ott dolgozók sokszínűségének hiánya is világosan érzékelteti – jelentette ki Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos az Euractiv brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportálnak adott hétfői interjújában. A biztos szerint a strukturális torzulások kezeléséhez a probléma gyökerét kell orvosolni, nem csak a tüneteket, ehhez viszont el kell szakadni a hagyományos gondolkodási sémáktól. Véleménye szerint nemcsak az a kérdés, hogy fekete bőrűek nem jelentkeznek uniós intézményekbe dolgozni, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy kapnak-e ezek az emberek megfelelő oktatást ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek.
„ A bizottságnak ösztönöznie kellene az egyetemeken a fekete bőrűek szponzorálását, továbbá a gyakornokok felvételénél sokszínűbb döntéseket kellene hozni”

– vetette fel Dalli.

  Az elmúlt hetek szobordöntő akcióival kapcsolatban elmondta: a történelem ismerete segít abban, hogy a múltban elkövetett bizonyos hibák ne ismétlődjenek meg.

LMBTI-stratégia és feketére mázolt arc

A biztos azt is kifejtette, hogy a koronavírus-járvány súlyosabban érintette az eleve hátrányosan megkülönböztetett társadalmi rétegeket, az LMBTI (leszbikus, meleg, bi-, transz- és interszexuális) közösség tagjait, a nőket, és az etnikai kisebbségeket. Hozzáfűzte, hogy a bizottság év végén fogja beterjeszteni első LMBTI-stratégiáját, továbbá dolgoznak a fogyatékossággal élők, valamint a romák felzárkózásával kapcsolatos stratégiák fejlesztésén is.  Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy kollégája, Didier Reynders igazságügyi biztos csak „félig-meddig” kért bocsánatot, azért mert 2015-ben, még belga külügyminiszterként egy brüsszeli népünnepélyen többekkel együtt feketére mázolt arccal jelent meg, Dalli azt válaszolta, hogy az embereket a munkájuk alapján ítéli meg. – Kollégám hatékonyan járult hozzá a biztosi kollégium rasszizmusról folytatott vitájához. Az ő nevéhez fűződik a múlt héten bemutatott áldozatjogi stratégia is, amellyel kapcsolatban Reynders kiváló munkát végzett – fogalmazott.
A Bizottság 2019 novemberében
Fotó: Philipp von Ditfurth / AFP

Biztatóak az orosz vakcinateszt eredményei

Publikálás dátuma
2020.06.29. 14:07

Fotó: AFP/Sputnik
Nem észleltek mellékhatásokat az önkéntes katonákon.
Nem észleltek nem kívánt mellékhatásokat az orvosok azokon az önkéntes katonákon, akik részt vesznek az első orosz Covid-19-vakcina tesztelésén – közölte hétfőn a Krasznaja Zvezda, az orosz védelmi minisztérium hivatalos napilapja. Oleg Csihljajev, a Nyikolaj Burdenko akadémikus nevét viselő központi katonai kórház szakértője a lapnak elmondta, hogy mindeddig sem az június 18-án beoltott első, sem a június 23-án vakcinált második csoport egészségi állapotában nem észleltek a normától eltérő változást a rendszeres ellenőrzések, az önkéntesek közérzete jó. A felgyorsított hatású vakcina második komponensét a kísérlet részvevői három héttel az első oltás után kapják meg. 
A fertőzés megelőzését szolgáló vakcinát az orosz hadsereg és a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) közösen teszteli.
Oroszországban az igazolt koronavírus-fertőzések száma az elmúlt nap alatt 6719-cel 641 156-ra emelkedett a hétfőn közölt országos összesítés szerint. Ez a legalacsonyabb szám, amelyet április 29. óta kimutattak - akkor 5841 új esetet találtak. Ez 1,1 százalékos napi növekményt jelent. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek 31,6 százaléka tünetmentes. Az aktív esetek száma 2283-mal 228 560-ra nőtt. A halálozások száma 93-mal 9166-ra, a gyógyultaké pedig 4343-mal 403 430-ra emelkedett. Moszkvában a diagnosztizált fertőzések száma hétfőre 782-vel 220 853-ra, a halottaké 23-mal 3761-ra, a gyógyultaké pedig 1007-tel 148 102-re nőtt.
Az országban a járvány kezdete óta több mint 19,3 millió, az elmúlt nap folyamán pedig 289 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 297 ezer embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
Szerző

Kigyulladt egy iparihulladék-lerakó Norilszk közelében

Publikálás dátuma
2020.06.29. 13:46
Képünk illusztráció
Fotó: Igor Onuchin / AFP/Sputnik
Ezúttal az a Nornickel cég nem érintett, amely egy hónapon belül két súlyos környezetszennyezésért is felelős.
Kigyulladt egy iparihulladék-telep a sarkkörön túli Norilszk közelében – közölte hétfőn az Interfax orosz hírügynökség. A Bajkál-2000 cég Norilszktól öt kilométerre lévő telepén mintegy ezen négyzetméteren kapott lángra szilárdhulladék, a tüzet sikerült lokalizálni. 
A Nornickel bánya- és fémipari vállalat közölte, hogy a hulladék nem tőle származik. A cég az elmúlt hetekben két alkalommal okozott környezetszennyezést a térségben. Szombaton a talhani ércdúsító üzem bányászati melléktermék-tárolójának ülepítő tavából nehézfémekkel szennyezett vizet szivattyúztak ki, amely a Harajelah folyót fenyegeti. A bányavállalat elismerte, hogy durván megsértette a környezetvédelmi előírásokat, de azt állította, hogy a vizet előzetesen megtisztították, ezért nem jelent környezeti kockázatot. A vállalat a műveletért felelős alkalmazottjait mindenesetre felfüggesztette.
Egy hónappal korábban, május 29-én, 21 163 köbméter dízelolaj ömlött ki a Nornickelhez tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. erőművének egyik megrongálódott üzemanyag-tárolójából. A történtek miatt Vlagyimir Putyin elnök június 3-án szövetségi szintű rendkívüli állapot bevezetését rendelte el.
A balesetet a tartály betonalapjának megsüllyedése okozhatta, amihez szakértői vélemények és sajtójelentések szerint hozzájárult a korábban örökké fagyott talaj olvadása. A történtek miatt eljárás indult Norilszk polgármestere, a hőerőmű több vezetője és a környezetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) egyik ellenőre ellen.
A Greenpeace környezetvédő mozgalom szerint a norilszki volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben több mint három évtizede, 1989 márciusa óta, amikor az amerikai Exxon Valdez tartályhajó balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna nyersolaj ömlött ki.
Szerző
Témák
Norilszk