Veszélyeztetett állatok védelmére vásárol magánbirtokot Új-Dél-Wales

Publikálás dátuma
2020.06.29. 11:00

Fotó: JOSHUA J SMITH / AFP
Több mint 25 veszélyeztetett faj otthona az 1534 négyzetkilométeres, Narriearra nevű terület.
Új-Dél-Wales bejelentette, hogy történelme legnagyobb magántelek-vásárlásával hoz létre nemzeti parkot veszélyeztetett állatai védelmére – írta a BBC hírportálja. Az ausztrál állam északnyugati részén vásárolta meg a kormány az 1534 négyzetkilométeres, Narriearra nevű területet, amely a legnagyobb, környezetvédelmi célú magánbirtok-vásárlás fennállása óta. A vételárat nem hozták nyilvánosságra. A környezetvédő szervezetek üdvözölték a döntést.
Az új nemzeti park ártéri mezőket, vizenyős részeket, valamint olyan tájakat tartalmaz, „amelyek jelenleg nem találhatók egyik új-dél-walesi nemzeti parkban sem” – idézte a BBC hírügynökség Matt Kean környezetvédelmi minisztert. A Queenslanddel határos terület, amely nagyjából egy évszázadon át az O'Connor család birtokában állt, több mint 25 veszélyeztetett faj – köztük a lápi létrafarkú – otthona.
Szerző

Nem az etetés jelzi: „szeretjük” a vízimadarakat

Publikálás dátuma
2020.06.29. 10:08

Fotó: Orbán Zoltán / MME
Felesleges, sőt ártalmas a vízimadarak etetése.
Sokan nem tudják, a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, strandolókat, kirándulókat és nyaralókat, hogy 
sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat.

 A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően eltérnek a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Ezért etetésük az énekesmadarakéval szemben nem hasznos, mert:
  • a hosszú ideje (hónapok, évek óta) tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen "táplálék" diéta megbetegíti a madarakat (angyalszárny-betegség);
  • szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt (elmocsarasodást);
  • a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést (ezek a madarak fagynak aztán jégbe télen);
  • növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt;
  • önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
  • rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;
  • a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban.
A vízimadarak etetése „öngerjesztő problémaspirál”, a nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat – olvasható az egyesület közleményében.   
Szerző

Nem használjuk addig az elektronikai eszközöket, mint ameddig bírnák

Publikálás dátuma
2020.06.27. 10:10

Fotó: VICTOR DE SCHWANBERG/Science Photo Library / AFP
A televíziókat akár 18 évvel hamarabb is eldobjuk, mint ameddig működnének.
Egy új EU-s kutatás szerint bizonyos elektronikai készülékek akár 18 évvel is rövidebb ideig működnek, mint ami a tervezett élettartamuk alapján várható lenne. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a termékek élettartamának meghosszabbítása érdekében a javítást, szervizelést terhelő áfa csökkentését javasolja – írta a Humusz Szövetség.
Az EU-s intézmény frissen közzétett tanulmánya azt vizsgálja, hogy az elektronikai eszközök bevonása a körforgásos gazdaságba milyen előnyökkel jár a környezet számára. Ez már csak azért is kiemelten fontos kérdés, mert egy személyre vetítve évente több mint 20 kg elektronikai terméket gyártanak az EU-s piacra, és négy különféle termékkategória megvizsgálása alapján a tervezett vagy elvárt élettartamnál legalább 2,3 évvel rövidebb élettartam a jellemző.
Az elemzés szerint a legnagyobb különbség a termék tervezett és tényleges élettartama között a televíziók esetében figyelhető meg: ezek átlagosan 7,3 évig vannak használatban, pedig mintegy 25 évre tervezték őket. A 10 éves élettartamra tervezett porszívók és mosógépek általában hozzávetőleg nyolc évig tartanak ki a háztartásokban. Az okostelefonokat, amelyeknek az elvárt élettartama 5,2 év, csupán mintegy 2 év használatra tervezik.
Az EEA szerint a termékek élettartamának meghosszabbítására és a korai elavulásuk ellen irányuló intézkedések jelentősen hozzájárulhatnak az EU környezetvédelmi, éghajlati és körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez. A dokumentum megállapítja, hogy érdemes kiterjeszteni és előremozdítani a körkörös üzleti modelleket az ökodizájnra, az energetikai címkézésre, zöld közbeszerzésre és kiterjesztett gyártói felelősségére vonatkozó intézkedések támogatásával.
Szerző