Előfizetés

Nem oszlik a Mátrai-ügyletet övező köd

M. I.
Publikálás dátuma
2020.06.29. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Magas szintű hozzáértése miatt választották ki a Mátrai Erőmű állami vételárának megállapításához a PwC-t - derül ki egy minapi kormányválaszból. Afelett lazán átsiklanak, hogy az eleve túl magasnak tűnő vételár tanulmányát készítő tanácsadó korábban inkább az eladóval működött együtt.
Az MVM Zrt. az ügylet tanácsadói kiválasztásakor elsődleges szempontként vette figyelembe a tanácsadó magas fokú szakmai felkészültségét, piacismeretét; a PricewaterhouseCoopers (PwC) hazai leányvállalata egy olyan világméretű, nemzetközileg elismert hálózat része, amely biztosítja, hogy a feladatot a legmagasabb szakmai hozzáértéssel, nemzetközi módszertannal, a részletekre kiterjedő figyelemmel és évtizedes tapasztalatokkal végzi el - fogalmazott Oláh Lajos írásbeli kérdésére Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár és miniszterhelyettes. A fideszes politikus a DK-s képviselő előző megkeresésére fedte fel, hogy az MVM által a Mátrai Erőmű többségi részesedéséért Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek kifizetett 17,44 milliárdos vételárat a PwC javaslata alapján állapították meg. Fónagy János jellemzését némiképp árnyalja, hogy - amiként azt lapunk feltárta - az eladói oldalon álló, a felcsúti vállalkozó központi érdekeltségének számító Opus jelentései szerint a tőzsdei cég az elmúlt évek során számos fontos vagyonértékelést bízott a PwC-re. A vevő, vagyis az állami MVM ugyanakkor az utóbbi idők során alapvetően más tanácsadókkal-könyvvizsgálókkal állt kapcsolatban. Az állami energiacsoport az adásvételi szerződés tavaly december 23-i aláírásakor mégis azt vállalta, hogy bármit is állapítson meg az erőmű-részesedés értékeként a PwC, azt vételár-alapként bizonyosan elfogadja. Azt, hogy ez alapján az állami cég túlfizethette a kormányfői strómannak tartott felcsúti vállalkozót, szintén alátámasztani látszik, hogy a részletekre rálátó szakértők lapunknak az ügylet előtt a méltányos vételárat legfeljebb 3-4 milliárd forintra becsülték. Eszerint, többszörös áttétellel bár, de csak emiatt több mint tízmilliárd forint közpénz áramolhatott érdemtelenül Mészáros Lőrinc köreihez. Korábban Tóth Bertalannak Fónagy János azt ígérte, hogy az MVM igény esetén az összes vonatkozó iratot kiadja. Az állami energiacsoport első körben mégis elutasította az MSZP-elnök megkeresését. Oláh Lajos mostani tudakozódására a miniszterhelyettes már azt válaszolta, hogy az MVM "vizsgálja a dokumentumokat" annak érdekében, hogy - a jogszabályok figyelembe vételével - azokat a lehető legteljesebb körben megismertessék. Az előzmények ismeretében ebből az következik, hogy az MVM most kívülállóknak mégse ad ki az ügyről semmit.

Délről is jöhet az orosz gáz

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.29. 07:40

Fotó: Vitaly Timkiv / Sputnik/AFP
A közműhatóság "beépíti a tarifába" a várhatóan Szerbia felől érkező orosz fűtőanyag fogadásához szükséges rövid belföldi vezeték árát. Ettől a díjunk nem nő, de tovább szűkül a rezsicsökkentés mozgástere.
A közműhatóság hozzájárult ahhoz, hogy a délről érkező orosz gáz továbbszállítása érdekében a Mol-tulajdonú FGSZ egy 15 kilométeres vezetéket építsen a szerb-magyar határ és Kiskundorozsma között - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a gázvezetékcég. Múlt hét kedden, Moszkvában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megemlítette a fejlesztést. A beruházás ismereteink szerint úgymond technikai okokból szükséges. Mégpedig azért, mert Magyarország és Szerbia között eddig csak északról dél felé áramlott gáz. (Szomszédunk jelenleg csak innen kap fűtőanyagot.) A csövön viszont nem fordítható meg az áramlás. A beruházásnak az engedély által nem pontosított árát szakmai forrásaink 10-15 milliárd forint körülire becsülik. Bár ez a költség a gáz száz forint körüli árában csupán "néhány fillér", az engedélyezés elvi problémákat érint. Az eljárások alapelve, hogy a gázcsövek költségét ne közvetlenül a fogyasztók, hanem a gázkereskedők fizessék meg, saját vállalkozói kockázatukra. Az egyeztetéseken valahogy mégis rendre sikerül meggyőzni a hatóságot, hogy a vezeték árát "építsék be" a hazai fogyasztók gáztarifájába, levéve ezzel a kockázat terhét a vállalkozókról. Bár e tárgyban az utóbbi idők során némi szigorodás tapasztalható, saját kockázatra azóta se vágott senki nálunk nemzetközi csőépítésbe. A török-bolgár-szerb szállítási útvonalat két éve még szükségtelennek ítélő hatóság most is csak egy "rövid", illetve "technikailag fontos" vezetéket fogadott a tarifába. (Jellemző módon a hazai vezetékfejlesztési stratégia központjában két éve még a román- és horvát-magyar gázszállítások lehetősége állt. Előbbiből egyelőre nem lett semmi, de még Horvátországból sem jön a gáz.) A vezetékköltségek "befogadása" természetesen nem vezet rezsiemeléshez. Viszont még tovább csökkenti a gáz nagyon alacsony tőzsdei vételára és 2014 óta magasan tartott lakossági eladási ára között keletkező, állami extrahaszonból képzendő tartalékkeretet. Amiként arra korábban felhívtuk a figyelmet, az alap tavaly alig harmincmilliárdon zárt, ami nagyságrendekkel szerényebb annál, ami a két ár különbségéből elvben következne és ami akár a lakossági gázár megfelezését is lehetővé tenné. A "tarifába építést" az válthatná ki, ha a hazai központi gázvezetékrendszert birtokló FGSZ pályázatot írna ki a vezeték használatára a kereskedők között és a nyertesre terhelné a szállításokhoz szükséges vezetéképítést. Csak hogy ezt a pályázatot az FGSZ nemrég lefújta. A lépés mögött a világpolitika legnagyobb játékosainak kulisszák mögötti bokszmeccsét sejthetjük. Sem az EU, sem az USA nem támogatná ugyanis, hogy a - biztos befutónak tartott - orosz állami Gazprom akár 15 évre kibérelje a magyar-szerb vezetéket. Az ügyet övező feszültségekre jellemző, hogy a hatóság évi 6 milliárd köbméternél több gázbehozatal esetére már komolyabb vezetékfejlesztéseket ír elő, amit viszont úgymond már csak pályázaton nyertes kereskedővel fizettethetnek meg. A hírhez kapcsolódik a török Hürriyet által szétkürtölt, a hétvégi online sajtó által gyorsan felkapott, utóbb kacsának bizonyult hír is, miszerint "a Mol csatlakozik a Török Áramlathoz". Az FGSZ lapunk szombati megkeresésére élesen cáfolta, hogy akár a Mol, akár az FGSZ a déli gázvezeték-fejlesztés kapcsán bármihez is csatlakozna. A többszörös félreértés abból adódhatott, hogy a török lap újdonságként értelmezhette a déli irányú orosz gázvezetékterv iránt az Orbán-kormány (és vele együtt a Mol-FGSZ) által évek óta hangoztatott nyitottságot. Ennek legújabb fejleménye kétségkívül a pótvezetékre kiadott közműengedély. A felvetés ugyanakkor már csak azért is téves, mivel az orosz-török-bolgár-szerb-magyar útvonalú Török Áramlat mögött (néhány más példától eltérően) nem áll egy központi beruházó, amiben részt lehetne vásárolni. Annak nyomvonalát ugyanis - leginkább Brüsszel és Moszkva korábbi csörtéi miatt - a nemzeti gázvezetékcégek fejlesztik és birtokolják. Az más kérdés, hogy - például a már említett bérlet révén - a Gazprom nyilvánvaló szándéka, hogy a gázkereskedelem mellett - az EU-tilalmakat megkerülve - a szállítási útvonal felett is minél nagyobb befolyást szerezzen.

Még egyet szorít a kormány a települési kasszán

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.29. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormány eltörli a decemberi iparűzési adó feltöltési kötelezettséget, az önkormányzatok mégsem kapnak automatikusan likviditási hitelt.
A kormány visszavonta saját javaslatát, így még átmeneti hitelt sem vehetnek fel a települések a az év végén elmaradó iparűzési adóbevétel pótlására. A parlament előtt lévő 2021-es költségvetést megalapozó salátatörvény egyik passzusa szerint ugyanis már ez évtől eltörlik a cégek decemberi helyi iparűzési adófeltöltési kötelezettségét. A döntést a vállalkozások örömmel fogadták, ugyanis ezzel egy komoly adminisztrációs tehertől szabadulnak meg. A cégek általában az éves beszámoló elkészítésekor, tehát az idei eredményeket nézve, majd 2021 májusában tudják pontosan, hogy mekkora bevételük, így mekkora adófizetési kötelezettségük keletkezik, ezért volt minden évben komoly kihívás, hogy december 20-áig az adó 90 százalékát meg kellett fizetniük, ám ha nem jól becsülték meg, és egytizednél nagyobb az eltérés, akkor májusban mulasztási bírságot kellett fizetniük. Ezt a feltöltési kötelezettséget törli el a salátatörvény, amely cégeknél átmenetileg 80-85 milliárd forintot hagy, ugyanakkor az önkormányzatokat ugyanekkora bevételtől "szabadítja meg" idén. Ezt a pénzt ugyanis csak 2021 májusában fizetik be a cégek az adóhatóságon keresztül a településeknek. Az önkormányzatok idei gazdálkodásában ez egy újabb jelentős érvágás. A kormány eleve elhalasztotta az idei májusi adóbefizetési határidőket is szeptember végére a koronavírus-járványra hivatkozva, így az önkormányzatok már ehhez a pénzhez is késve jutnak hozzá. Ugyanakkor a válság miatt visszaesik a vállalkozások termelése, s emiatt akár százmilliárd forinttal is csökkenhetnek a az önkormányzati adóbevételek, ráadásul ami befizethetnének a cégek, azt sem kapják meg a megszokott időben a feltöltési kötelezettség megszüntetése miatt. A kormány eredeti javaslatában még az szerepelt, hogy az önkormányzatok - a kormány külön engedélye nélkül -, a kieső iparűzési adóbevételek befolyásáig hitelt vehettek volna fel. A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén azonban a kormány visszavonta erre vonatkozó saját javaslatát, mondván, hogy az átmeneti - 2020 decemberétől 2021 májusáig tartó, féléves - időszakra szóló likviditási hitelfelvétel megtiltásával megakadályozható a helyi önkormányzatok eladósodása és az újabb adósságspirál kialakulása. A javaslatot a törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége megszavazta, így az várhatóan beépül a törvénybe, bár a végső szót a plenáris ülés mondja ki. Ha jelen formájában fogadják el a módosítást, akkor a feltöltési kötelezettség eltörlése hatályba lép, de az az így keletkező finanszírozási rést az érintet településeknek saját hatáskörben kell megoldaniuk. Látva a kormányzati módosító javaslat indoklását, arra sem számíthat minden önkormányzat, hogy likviditási hitel felvételére külön engedélyt kap a kormánytól, bár ez esetben minden egyes település kérelméről a kormány egyedi döntést hozz.