354,38 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.06.26. 08:05
Illusztráció/Shutterstock
Tovább gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon péntek reggel.
Az euró 354,38 forinton forgott reggel hét órakor, 55 fillérrel emelkedett az árfolyama a csütörtök esti 353,83 forinthoz képest. 
Múlt hét pénteken még 345,86 forinton fejezte be a hetet az euró, a héten minden nap gyengült a forint a közös európai fizetőeszközhöz képest, és reggeli szintjén a múlt pénteki záráshoz képest már 2,5 százalék körüli mínuszban volt az árfolyam.
A dollár árfolyama 315,20 forintról 315,72 forintra, a svájci franké pedig 332,47 forintról 333,05 forintra kúszott fel. A jent 2,9476 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,9415 forinttal.
Az euró 1,1226 dolláron forgott péntek reggel, 0,08 százalékkal erősödött a csütörtöki záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,03 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0640 frankon jegyezték. 
Egy dollárért 0,9480 frankot adtak, 0,04 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,08 százalékkal gyengült a dollár, 107,10 jenen jegyezték péntek reggel. 
Szerző

Matolcsy és Varga már megint nem ért egyet - nem csekély sarccsökkenés a tét

Publikálás dátuma
2020.06.26. 07:37

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kérdés az, hogy idén is csökkenhet-e két százalékponttal a szociális hozzájárulási adó.
A Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentése szerint gyorsabban "regenerálódnak" a bérek, mint ahogy azt a Pénzügyminisztérium gondolja, írja az mfor.hu. Míg a kormány 2021-re úgy számol, hogy a eddigieknél jóval szerényebb mértékű, 7 százalékos béremelkedés történhet a versenyszférában, addig a jegybanki szakemberek 9,1-9,7 százalékos növekedési ütemet tartanak elképzelhetőnek. (A különbség oka többek között az, hogy a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait még mindig nem teljesen lehet teljes körűen felbecsülni, arról pedig még kevesebb információ áll rendelkezésre, hogy milyen ütemben lesz képes helyreállni a gazdaság, milyen hatékonysággal fognak működni a kormány által megtett gazdaságmentő intézkedések. És őszre várják a koronavírus-járvány második hullámát.) Sok múlik azon, hogy a kormány vagy a jegybank prognózisa felel-e majd meg a tényeknek. A versenyszféra béremelkedési üteme az infláció mértékével párhuzamosan dönti el ugyanis az elmúlt pár évet meghatározó, a cégek bérköltségeit érdemben mérséklő megállapodás teljesülését. 2016-ban a kormány egy hatéves bérmegállapodást kötött, melynek értelmében ha legalább 6 százalékos reálszintű bérnövekedés történik, akkor 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ha erre minden évben lenne mód, akkor a bruttó bérre fizetett teher az időszak végére 11,5 százalékra csökkenne. Jelenleg a negyedik csökkentés lép majd életbe július elsejétől, melynek nyomán 17,5-ről 15,5 százaléknyi terhet kell fizetniük a munkaadóknak. Csakhogy a költségvetési törvényjavaslatban rögzített kormányzati várakozás arra utalt, hogy idén nem teljesül a szochó-csökkentés feltételeként rögzített kritérium. A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint azonban a kormány várakozásainál sokkal kedvezőbben alakulhatnak majd a szochó-csökkentés szempontjából releváns makrogazdasági adatok, így a jegybank mégis  a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkenésével számol. Igaz, némi csúszással: nem idén nyárra, hanem 2022 elejére teszi a terhek csökkenését.
Szerző

Gázpénzekkel trükköznek Orbánék

Publikálás dátuma
2020.06.26. 06:20

Fotó: Oláh Tibor / MTI
A fűtőanyag felesleges tárolása a lakossági rezsicsökkentés lehetőségeit szűkíti. Évi tízmilliárdokat utaztatnak állami cégek között.
Télen alig fogyott gáz a tavaly pánikszerűen teletöltött tárolókból - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján közzétett, rendszeresen frissülő adatsorból. A hideg időben körülbelül kétmilliárddal, kevesebb mint harmadával apadt az eredetileg 6,5 milliárd köbméteres szint. Ehhez képest Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi, moszkvai bejelentése szerint még a nyáron további kétmilliárd köbméterrel újra feltöltjük a tárolórendszert. Szakértők már önmagában a tartalékolási láz előtt is teljességgel értetlenül állnak. Az Orbán-kormány saját intézkedéseinek is hála ugyanis, egyre több vezetéken juthatunk az egyre élénkebb világkereskedelem révén egyre olcsóbb gázhoz. A látszólag ésszerűtlen lépések mögött mindazonáltal nagyon is lekövethető hátsó szándékok tapinthatók ki. Eszerint, minél több a kamuköltség az energiaiparban, annál több pénz marad a rendszerben, ami mögött áttételesen Orbánék állnak. Ez pedig végtére is tovább szűkíti a lakossági rezsicsökkentés esélyét. Íme tehát egy újabb trükk, amivel Orbánék - ködös moszkvai ügyleteiken keresztül - lenyúlják a magyar lakosság pénzét.    Június közepén ötmilliárd köbméter gáz volt az összesen 6,5 milliárd köbméter befogadására képes hazai tárolórendszerben - derül ki a MEKH-adatbázisból. A szint áprilisban, 4,4 milliárd köbméteren érte el mélypontját. Ezek szerint a télen körülbelül kétmilliárd köbméterrel apadtak a készletek. Már első ránézésre furcsa a betárolt gáz magas szintje. Bár e mögé is állítható tudományos magyarázat, maga a szakma az elmúlt évtizedek során más, ésszerűbbnek tűnő úton járt. Eszerint a tárolókat legfeljebb feléig-harmadáig töltötték fel, ami a tél végére nagyjából el is fogyott. (Pontosabban mindig csak az a 0,6-1,4 milliárd köbméter körüli biztonsági készlet maradt meg, amire a tíz évvel ezelőtti felhalmozási döntés óta még egyszer se volt szükség.) A korábbi évtizedek során ezt diktálták az igények és az ésszerűség. Megjegyzendő: 2013-ig, amíg a tárolók jó részét a német E.ON birtokolta, a kihasználtság rohamosan csökkent. Miután az állami MVM megvette az egységet, a ki- és a betárolás szintje némiképp nőtt. 
Tavaly ugyanakkor Orbán Viktor - őt követve pedig Szijjártó Péter - riadót fújt. Számos alkalommal ugyanis arra figyelmeztettek, hogy az oroszok még nem állapodtak meg a nyugatra szánt gázuk Ukrajnán keresztüli szállításairól. Bár a két fél fogadkozott, hogy az előző szerződés év végi lejártáig megegyeznek, az Orbán-kabinet ragaszkodott a hazai gáztárolók teletöltéséhez. Sőt, a magyar kormány képviselői még a két fél tavaly év végi megállapodása után is félelmeiknek adtak hangot. (A kormánykommunikáció némiképp átsiklik ama tény felett, hogy e döntések valójában állami cégekre, így az MFGK nevű gáznagykereskedőre, illetve MFGT nevű tárolócégre vonatkoznak.) Mindazonáltal január elseje óta is zavartalanul kapjuk az orosz gázt Ukrajna felől. Így a fogyasztókhoz részint a tárolókból, részint közvetlenül külföldről származó fűtőanyag került. A tél viszonylag enyhének bizonyult: a MEKH egy másik adatbázisa alapján végzett számításunk szerint a fogyasztás közel két százalékkal még csökkent is. A kormánykommunikáció tavaszi megkereséseink ellenére elkente ama kérdés érdemi megválaszolását, hogy mit kezdjünk a tavaly - végül is alaptalanul - felhalmozott gázzal. A kulisszák mögött ugyanakkor érzékelhetően megindult a helyzet egy fajta kezelése. A MEKH-adatsor tanúsága szerint, bár áprilisban megkezdték a (kétharmadig telt) tárolók újratöltését, a szint két hónap alatt mindössze hatszáz millió köbméterrel nőtt. 2018 ugyanezen időszakában ennek dupláját, tavaly pedig háromszorosát tárolták be. Vagyis körülbelül egymilliárd köbméterrel kevesebbet vettek a szokásosnál. A lapunk által megkérdezett szakértők álláspontja annyiban esett egybe, hogy az ilyen lépésnek lehetnek kereskedelmi okai. Eszerint most "olcsón" tárolnának be gázt, amit később, ha drágul a fűtőanyag, már nem kell megvásárolni. Ezzel részint az a bökkenő, hogy eme jövőt semmi se garantálja, illetve az energiaipar rendszeresen ráfázik az áremelkedési jóslatokra. Amiként a magyar gázkereskedők a korábbi évtizedekben sem bocsátkoztak ilyen kockázatos kalandokba. Másrészt, ha ez szempont, éppenséggel nem kevesebb, hanem több gázt kellett volna vásárolniuk a koronavírus-válság tavaszi napjai során. A június eleji mélyponton az irányadó európai tőzsdén számításunk szerint 14 forint körüli áron kelt el annak a gáznak a köbmétere, amiért a magyar lakosságnak (igaz, szállítási költséggel és áfával együtt) 2014 óta 101 forintot kell fizetnie. Azóta az ár nő. Vagyis a raktárkészlet-felhalmozás egy 50-50 százalékos esélyű hazárdírozás. Eme kalandot ugyanakkor a magyar fogyasztók fizetik. Szakértőnk a gáztárolás többletköltségét plusz-köbméterenként 6-8 forintra becsülte. Ez így összességében több tízmilliárd forintra rúg. Első látásra nem különösebben érthető, miért jó, ha az egyik állami cég - az MFGK - a korábbi évekhez képest tízmilliárdokkal többet fizet egy másik állami cégnek - az MFGT-nek - a gáztárolásért. Forrásunk ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy így ennyivel nő a gáz költsége. Ez pedig ugyanennyivel szűkíti azt a pénzügyi tartalékkeretet, amiből tartósan alacsony nemzetközi gázárak esetén akár a lakossági tarifa is csökkenthető lenne. (A múlt héten már felhívtuk a figyelmet arra, hogy a gáztőzsdék padlózása ellenére az alap tavaly rendkívül csekély összeggel zárt. Ennek okára szintén csak ködös magyarázatokat hallhattunk.) Magyarán a rezsicsökkentésre fordítható pénzt az egyik állami cég a másik állami cégnek fizeti ki a gáz feleslegesnek tűnő tárolásáért. Forrásunk szerint a behozatalt magyarázhatja, hogy a rendszer biztonságához szükséges bizonyos gázáram fenntartása. Szerinte az alapvető hibát tavaly követték el a tárolók teletöltését elrendelő kormányzati "műbalhéval". A készlet így most csak évek alatt mérsékelhető biztonságosan ésszerű szintre. Eközben változatlan tény, hogy egyre több vezetéken egyre több gázhoz férünk hozzá, a - főleg amerikai - cseppfolyósított gáz (LNG) ostromolja az európai partokat. Miközben a világot soha nem látott gázbőség jellemzi, a fogyasztás a jövőben akár csökkenhet is, például a világszintű felmelegedés miatt. (Erre utal a Boston Consulting Group minapi felmérése is.) Másik forrásunk ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az MFGK csak egy kereskedő a sok közül, amely a hazai gáztárolók kisebb hányadát bérli. Az MFGK- és MFGT-tulajdonos MVM-től cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Szerző