Előfizetés

Elúszó mobil gát: még akár két-három év is lehet a tervezés

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.06.26. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Néhány héten belül elindulhat az egyeztetés a Római-partra tervezett védmű nyomvonaláról és a hullámtér majdani fejlesztéséről. Óbuda addig is hasznosítaná az egyik csónakházát.
A III. kerületi önkormányzat egy hektáros parkban fekvő egykori csónakházat és műemlékromot kínál hasznosítására a gáttal védett pünkösdfürdői Kossuth Lajos üdülőparton. Az összközműves telken álló 1930-es évekbeli egykori kétszintes csónakház és étterem a kerttel együtt igen elhanyagolt állapotban van - ismeri el a pályázati kiírásban Óbuda önkormányzata. De legalább egy római rom mellett található, amit ugyan semmiféle tábla nem jelez, de azért műemléki védettségű – teszik hozzá.
Az új lakóparkok környezetében lévő területet 15 évre kívánja bérbe adni az önkormányzat elsősorban sportcélokra, de kereskedelmi szálláshelyek, tábor és kemping is kialakítható. A csónakház nem szüntethető meg, de további vízi sportlétesítményekkel és karbantartó műhellyel kiegészíthető. Sőt, más kulturális, oktatási, szórakoztatási célú, vagy akár egészségügyi ötlet megvalósítása is lehetséges. Az önkormányzat mindenesetre egy részletes hasznosítási koncepciótervet kér a pályázóktól.
Az egykori csónakház 2015-ben került az önkormányzat tulajdonába. Akkor 250 millió forintra becsülték és a kerület nagy terveket fűzött a hasznosításához. De hiába teltek az évek, soha nem akadt pénz a megvalósításra. (Eladni 15 évig nem lehet.) Most viszont sürgőssé vált a dolog. Kiss László (DK) polgármester a veszélyhelyzet végnapjain egy kerületi frakcióvezetőkkel lefolytatott videokonferencia után döntött a pályázat kiírásáról, mondván a „döntés elhalasztása a nyomós közérdek érvényesülését aránytalan mértékben sértené vagy veszélyeztetné”. A két fordulós pályázatot még a nyár vége előtt lezárnák. De addig is keresik a forrásokat, hogy a revitalizációt önerőből oldják meg. A járvány és a kormányzati elvonások ebben aligha segítenek.
Még ennél is bizonytalanabb a délebbre fekvő Római-parti ingatlanok helyzete. Az új Fővárosi Közgyűlés meghosszabbította a területen 2016 óta érvényben lévő változtatási tilalmat a part menti sáv újabb lakóparkokkal történő beépítésének megakadályozására, de ezzel a csónakházak és egyéb vállalkozások fejlesztéseit is blokkolták. Így maradnak a gazos telkek, omladozó üdülők. A gátépítést nem érdemes elkapkodni, részben a magas költségek, részben a környezetre gyakorolt erőteljes hatása miatt. A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme esetében szó sincs kapkodásról. A folyamatosan meg-megálló, majd újrainduló tervezési folyamat 2012-ben kezdődött, majd fokozatosan politikai állóháborúvá alakult. A Karácsony Gergely vezette Fővárosi közgyűlés idén januárban úgy döntött, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttet a Pünkösdfürdő utca és az Aranyhegyi-patak közötti árvízvédelmi mű kiépítéséhez, amelyben a korábban vizsgált partközeli megoldások mellett a Nánási út - Királyok úton lehetséges megoldásokat is bemutatják. Ezzel párhuzamosan széles körű társadalmi bevonással, közösségi tervezés keretében készül fejlesztési koncepció a 70 hektáros hullámtérre. Az új fővédvonal nyomvonaláról ezek együttes eredőjeként döntenek és ehhez igazítják a területre vonatkozó új fővárosi és kerületi építési szabályzatokat. A változtatási tilalmat az építési szabályzatok elfogadása után törölnék. A jelenlegi városvezetés által vélhetőleg jobban preferált Királyok-Nánási út nyomvonalon épülő gát sokkal alacsonyabb lehetne a part mentinél, ráadásul látványában sokkal inkább tömör kerítésre hasonlítana, mint védműre. A „kerítés” a Nánási úton inkább csak térdfalat jelentene, a Királyok útján az előzetes elképzelés szerint 1,3 méter lenne – tájékoztatta a Népszavát korábban Bardóczi Sándor, Budapest főkertésze. A Fővárosi Közgyűlés idén márciusban úgy döntött, hogy a tanulmányt és a közösségi tervezés költségeit a „Csillaghegyi-öblözet védelme” projektre elnyert uniós támogatás kontójára valósítanák meg. Ez ügyben azóta biztató tárgyalásokat folytatnak az Európai Uniós finanszírozású projektekről döntő Irányító Hatósággal – válaszolta a Népszava kérdésére a Városháza, hozzátéve, hogy majdan az új védmű megvalósításához is uniós forrást vennének igénybe a következő fejlesztési ciklusban. Bár azt egyelőre legfeljebb találgatni lehet, hogy mennyibe is kerül majd a gát, hiszen az a megvalósíthatósági tanulmányban kiválasztott nyomvonaltól és műszaki megoldásoktól függ. A tanulmányra és a közösségi tervezésre mindenesetre 1,9 milliárd forintot költenének egy korábbi döntés értelmében. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány és a közösségi tervezés közbeszerzésének előkészítése zajlik. A főváros most azt reméli, hogy „néhány héten belül bemutathatják a javasolt munkafolyamatot”. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy minden érintettet bevonjanak a munkába, hiszen sokféle, egymásnak is ellentmondó érdeket kell összeegyeztetni. Ez ugyan időigényes, de csak így nyílhat esély a legjobb kompromisszumok megtalálására - magyarázza az elhúzódó előkészítést a Városháza. A tervezési folyamat legalább két-három évet vesz igénybe.

Kiürül a nyugdíjasok kosara

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.06.26. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Idén csökken az időskorúak járadékának vásárlóértéke, ráadásul kiesik a nyugdíjprémium összege is. Az ellátás összege egyre inkább elszakad a keresetektől.
A nyugdíjasok kéréseiből egyelőre semmi nem teljesül a jövő évi költségvetésben, szervezeteik módosító javaslatait ugyanis nem fogadta el a kormánypárti többség, ahogy a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) arra a felvetésére sem érkezett válasz, hogy a járványhelyzet és az elszabadult infláció miatt a 150 ezer forint alatti ellátásból élők kapjanak egyszeri 50 ezer forintos támogatást. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője a Népszavának azt mondta: a nyugdíjrendszerben felgyűlt feszültségekre változatlanul csak annyi a kormány válasza, hogy megőrzik a járadékok reálértékét. Pedig a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése rámutatott: idén csökken az időskorúak járadékának vásárlóértéke, és kiesik a nyugdíjprémium összege a bevételi oldalon. 
Tavaly novemberben még átlagosan 20 ezer forintos nyugdíjprémiumot kaptak az idősek, mert a gazdasági növekedés túllépte a prémium feltételeként szabott 3,5 százalékot, s mellé 10 ezer forint kiegészítés járt, mert a tényleges infláció 0,7 százalékkal haladta meg az év eleji nyugdíjemelés 2,7 százalékát. Idén azonban – Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kormányinfón elhangzott szavai alapján - a 2,8 százalékos inflációhoz vakon ragaszkodik a kormány, amiből a nyugdíjasok arra következtetnek, veszélyben van még a nyugdíjkiegészítésük is. Abban reménykednek, előbb-utóbb a pénzügyi tárca is elfogadja a monetáris tanács számítását, ami 3,3 százalékos inflációt feltételez, vagy a jegybank épp tegnap bejelentett 3,5 százalékos inflációs várakozását és novemberben legalább a tavalyi tízezerhez hasonló kiegészítést megkaphatják. Egyelőre azonban némi aggodalommal figyelik az egymásnak sokszor ellentmondó elemzéseket a gazdaság várható teljesítményéről, ami az ő pénzüket is befolyásolja. Ráadásul érthetetlen, hogy miért számol 2021-ben 3 százalékos inflációval, s így ekkora januári nyugdíjemeléssel a kormány, ha a jegybanki előrejelzés máris 3,3 százaléknál tart. 
A tegnapi kormányinfón a kancelláriaminiszter ismét azt hangsúlyozta, hogy jövő februárban megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaépítése, ami átlagosan 35 ezer forint kifizetését jelenti, s ennek fedezete benne van a várhatóan jövő pénteken elfogadható 2021-es költségvetésben. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) a miniszterelnöknek és több miniszternek is elküldte azt a levelet, amelyben a kisnyugdíjasok anyagi nehézségei mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy az időskorúk ellátása egyre inkább elszakad a keresetektől. Az induló nyugdíjak 2010-ben még az illető utolsó nettó keresete 65 százalékának feleltek meg, 2018-ban már csak az 55 százalékának – emlékeztetett a szervezet, amelynek soros elnöke, Juhász László lapunknak azt is hozzátette, hogy a bérek gyors növekedése miatt újabb feszültségforrást jelent az is, hogy akár 30 százalékos különbség is van az induló nyugdíjak és a 3-4 évvel korábban megállapított ellátások között. Ezért javasolja minden nyugdíjas szervezet az infláció mellett a bérek növekedésével is számoló vegyes indexálás visszaállítását az év eleji nyugdíjemeléseknél, de erről a kormány nem hajlandó még csak beszélni sem.    Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek országos klubhálózat vezetője azt tapasztalja, hogy nehezen oldódik a fertőzéstől való félelem a nyugdíjasokban, márpedig a bezártság és a magány gyengíti az immunrendszerüket. Közülük nagyon sokan nem tudnak sem gyümölcsöt, zöldséget, sem immunerősítőket venni, s keresnék a megoldást a biztonságuk növelésére - a segítséget a kormánytól várnák. Jankovics Györgyi a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke valamennyi társához hasonlóan elfogadhatatlannak nevezte, hogy nincs lehetőségük érveik ismertetésére, mert évek óta nincs fórum, ahol a kormány hajlandó lenne meghallgatni az idősek javaslatait. „Senkitől nem sajnálom, a pénz jól jön mindenkinek, de először kötelező lenne rendbe tenni a magyar társadalom anyagi és egyéb problémáit, legyen az nyugdíjas, mostani munkanélküli, fiatal munkakezdő, nagycsaládos, azután száz év múlva tőlem akár építhetnék a budapesti olimpia Csepelt is befedő sportcsarnokát” - fakadt ki egy nyugdíjas érdekvédő, miután kiderült, hogy a parlamenti többséget idén sem érdekelték a nyugdíjasok kérései.

Brutális drágulás

Katona Tamás volt szocialista pénzügyi államtitkár, a Statisztikai Hivatal egykori elnöke arra emlékeztet, hogy a magyar infláció Csehországot és Lengyelországot követően áprilisban az Európai Unió tagországai között a harmadik legmagasabb volt. Az élelmiszerek fogyasztói ára áprilisban 8,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, de a friss hazai és déli gyümölcsök, valamint a sertéshús ára majdnem 30 százalékkal ment feljebb, a nyugdíjasok nagy része számára szinte már elérhetetlenné vált.

Látogatási tilalmat rendeltek el a Korányi-kórház minden osztályán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.25. 21:58
Korábbi felvétel
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A koronavírus-járványban kiemelt szerepet játszó intézetben próbálják ki a magyar lélegeztetőgépet. Nem tudni, hogy ez áll-e az intézkedés hátterében.
Látogatási tilalom az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben – tette közzé Facebook-oldalán csütörtök délután a kórház. Mint írták:
„Tájékoztatjuk az intézetünkbe látogatás céljából érkezőket, hogy betegeink védelme érdekében mától látogatási tilalom van érvényben minden osztályra kiterjedően. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!”

Az intézmény azt sem közölte, hogy várhatóan meddig tart a látogatási tilalom. Ennél részletesebb tájékoztatást egyelőre nem adtak az intézménynél érdeklődő hvg.hu-nak sem. Azt a Népszava írta még meg 2020. május 10-én, hogy az országos tisztifőorvos utasítása szerint a mentők a koronavírusos betegek ellátására korábban kijelölt csaknem száz intézmény helyett kettőbe, az egykori hivatalos járványkórházba, a Szent Lászlóba, illetve az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe vihetik a kezelésre szoruló covidos betegeket. Szintén a koronavírussal kapcsolatos, hogy alig egy napja tette közzé ugyancsak a Facebook-on az intézet, hogy:
„Szigorú orvosi ellenőrzés alatt tartják majd a hazai lélegeztetőgép kórházi kipróbálását”.

A próbához alig egy hete toboroztak ápolókat a következő felhívással: „Ha kihívásként éled meg az új terápiák bevezetését, ápolási feladatainak elsajátítását (pl. ECMO), és nem riadsz meg COVID-os betegek ellátásától sem, akkor várunk csapatunkba!”