Füstbe ment tervek

Publikálás dátuma
2020.06.25. 17:04
Hashim Thaci
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
A hágai törvényszék vádat emelt Hashim Thaci koszovói elnök ellen, ezzel előre kudarcra ítélve a balkáni békéről szombatra tervezett washingtoni tárgyalást.
Donald Trump külpolitikai kezdeményezései eddig nem nevezhetőek túl sikeresnek. Az adminisztrációja által kidolgozott közel-keleti béketervet nem csak a palesztinok, az arab országok, hanem az Európai Unió is elutasítja, az Észak-Korea és Washington közötti közeledés folyamatának nemhogy vége, megint egyre nő a feszültség a Koreai-félszigeten. Így az amerikai elnöknek egyetlen esélye maradt, hogy még hivatali ideje lejárta előtt felmutasson egy külpolitikai sikert, ha az ő nevéhez fűződik a Szerbia és Koszovó közötti békemegállapodás aláírása. Ennek agytrösztje Richard Grenell, az Egyesült Államok korábbi berlini nagykövete lett volna, aki egyben Washington balkáni különmegbízottja is volt. Trump azzal honorálta lojalitását, hogy néhány hónapja őt nevezte ki az Országos Hírszerzési Igazgatóság élére. Grenellnek eddig tulajdonképpen majdnem minden bejött, legalábbis ami a balkáni események irányítását illeti. Miután a tavaly októberi koszovói választáson győztes Albin Kurti nem Washington szája íze szerint politizált, az Egyesült Államok hathatós támogatásával márciusban megbuktatták. Ez volt az a pont, amikor nyilvánvalóvá vált, milyen nagyok az ellentétek Washington és az EU között a Koszovó-politikát illetően. Míg ugyanis az EU a törvényesen megválasztott Kurti pártját fogta, az Egyesült Államok a hazájában mind népszerűtlenebb elnökét, Hashim Thaciét. Kurtit ugyan korrupcióellenes fellépése miatt sokan támogatják, de Thacihoz hasonlóan ő sem makulátlan személyiség. Még ellenzéki politikusként könnygázgránátot robbantott a pristinai parlamentben, később pedig, miután Belgrád rendre megakadályozta, hogy Koszovó a nemzetközi szervezetek tagja legyen, a párbeszéd keresése helyett a radikális megoldást választotta. Ragaszkodott például a szerbiai termékekre kivetett 100 százalékos vámhoz, amelyet  a pristinai parlament már csak a megbuktatása után törölt el .
A koszovói viszonyokra jellemző, hogy Kurti csak majdnem három hónappal a vele szembeni sikeres bizalmatlansági indítvány után volt kénytelen távozni a kormány éléről, amikor addigi helyettese, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) volt frakcióvezetője, Avdullah Hovti került a kormányfői székbe. Közben az Európai Unió sem adta fel balkáni béketerveit, de Thaci közölte, hogy ő az amerikai kezdeményezést támogatja. Több interjúban is kifejtette, mennyire nagyra tartja Donald Trumpot és azt, hogy június 27-re tárgyalást kezdeményezett Aleksandar Vucic szerb elnökkel. Nem világos, hogy mi szolgált volna egy esetleges megállapodás alapjául, de tartotta magát az a feltételezés, hogy a két köztársaság közötti területcsere. Belgrád alighanem zsíros amerikai üzletekben is reménykedett. Vucic ráadásul megerősödött a vasárnapi szerbiai parlamenti választás után, így különösebb belpolitikai következmények nélkül ismerhette volna el Koszovót. Mindez egyszerűen hangzik, de azt az amerikai adminisztrációnak is tudnia kell, hogy bármilyen megállapodás életbe lépéséhez hónapokra, ha nem évekre van szükség, így nem valószínű, hogy az esetleges kompromisszumot Trump hivatali ideje lejártáig átültessék a gyakorlatba. Igaz, az amerikai elnököt ez alighanem a legkevésbé sem érdekelte volna, őt csak az izgatta, hogy legalább valamiféle szóbeli megegyezés szülessen. Az 1998-1999-es koszovói háború alatt történt bűncselekményeket kivizsgáló hágai ügyészség azonban alaposan keresztülhúzta Trump és Grenell számításait, hiszen három nappal a nagy washingtoni találkozó előtt jelentette be: a konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, illetve emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával vádat emel Hashim Thaci államfő, valamint Kadri Veseli volt parlamenti elnök ellen, mert mintegy száz ember lemészárlásában lehetett szerepük. Thaci nem is tehetett mást, lemondta a washingtoni megbeszélést. Az amerikai vezetés megpróbált jó arcot vágni az új helyzethez, és azt közölte, hogy a döntés esélyt ad az új kezdetre, örömmel várják Avdullah Hovti kormányfőt. Ő azonban csütörtökön reggel szintén lemondta a részvételt, amivel végképp kudarcba fulladt az amerikai erőfeszítés. Elutazásának  azért sem lett volna sok értelme, mert sosem nyert választást, így igencsak megkérdőjelezhető a tekintélye. Thaci kezdettől fogva ellenezte a hágai bíróság létrehozását és rendre megkérdőjelezte annak illetékességét. Minden bizonnyal maga is tisztában volt vele, hogy vádat emelhetnek ellene, ezért is válhatott az Egyesült Államok koszovói szószólójává: az amerikaiaktól remélt segítséget.
Hashim Thaci és Vucic
Fotó: SVEN HOPPE / AFP
Nagy kérdés, hogy mennyire véletlen az időzítés. Lehet, hogy az EU áll a mögött, hogy Thaci épp a washingtoni megbeszélés előtt vált hiteltelenné, hiszen a törvényszék már áprilisban tette meg a vádemelést, de ezt csak most hozta nyilvánosságra. A bíróság létrehozását eredetileg az Egyesült Államok is támogatta, de az időzítés tényleg gyanús. Egy elmélet szerint Thaci és Vucic átfogó megállapodása egyben a bíróság végét is jelentette volna, ezért jelentették be a döntést éppen most. Ez talán meredek feltételezésnek tűnik, de az biztos: az EU nem lelkesedett volna azért, hogy épp Thaci kössön országa nevében történelmi megállapodást Szerbiával. Így történhetett meg, hogy a washingtoni tárgyalások már a megtartásuk előtt kudarcba fulladtak.

Tízmilliárd dollárt fizet a Bayer a Monsanto gyomirtója miatt

Publikálás dátuma
2020.06.25. 16:36

Fotó: JOEL SAGET / AFP
Peren kívüli megállapodás szerint több mint 3,4 ezer milliárd forint kártérítést ad a német vegyipari vállalat a rákkeltőnek tartott glifozáttartalmú szer károsultjainak.
A Bayer több mint egyéves tárgyalásokat követően egyezségre jutott mintegy 95 ezer olyan amerikai polgárral, akik kártérítést követeltek a Roundup nevű, glifozátot tartalmazó gyomirtó rákkeltő hatása miatt. A német óriásvállalat 10,9 milliárd dollárnál is többet különített el a célra - azaz több mint 3,4 ezer milliárd forintot. A párját ritkítóan magas összegből 1,25 milliárd dollárt szánnak jövőbeli esetekre, ugyanis lehetnek még sokan, akiknek a szervezetében a gyomirtó hatására alakult ki non-Hodgkin limfóma. Az egyezség elképesztően bonyolult jogi művelet végén jött létre, hiszen a több tízezer áldozatot 25 nagy ügyvédi iroda képviselte. Legalább 25 ezer olyan panaszos van azonban még, akik nem fogadták el az egyezséget, amelynek értelmében - a New York Times forrásai szerint - az egyes emberek 5 és 250 ezer dollár közötti összegre számíthatnak. A Bayer tulajdonképpen csak megörökölte ezeket az ügyeket, amikor 2018-ban 63 milliárd dollárért (csaknem 19 ezer milliárd forintért) felvásárolta a Monsantót. Pár hónappal később mondták ki először bíróságon, hogy a glifozátot tartalmazó gyomirtó rákkeltő. A Monsanto ezt végig tagadta, és nem írta rá a termékre, hogy az milyen veszélyeket rejt magában.  A gyomirtóról (annak fő összetevőjéről, a glifozátról) régóta folyik a vita, hogy rákkeltő vagy sem. Az Egészségügyi Világszervezetet, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetét (FAO), az Európai Bizottság és az amerikai Környezetvédelmi Hivatal azon a konszenzusos állásponton van, hogy nincs bizonyíték a glifozát rákkeltő mivoltára, az amerikai Nemzetközi Rákkutató Intézet viszont arra jutott, hogy a gyomirtó szer növelheti egyes daganattípusok előfordulását.  A szert elővigyázatosságból egyre több helyen nem engedik használni. Németország tavaly úgy határozott, 2024-től tilos vele gyomot irtani az országban, előtte nem sokkal az osztrák parlament is megszavazta a glifozát teljes tiltását, és korábban 20 francia város polgármestere is hasonlóan rendelkezett. Az EU-ban 2022-ig még biztosan használható, de az Európai Parlamentben már felmerült, hogy ezután szívesen betiltanák. Magyarország az utóbbi időben a szer további alkalmazása mellett foglalt állást. A glifozáton kívül két másik vegyi anyaghoz kötődően is megállapodás született. A dicamba kapcsán 400 millió dollárt fizet ki a Bayer és további 820 millió dollárt elkülönít egy már évtizedek óta betiltott vegyianyag, a PCB kapcsán.   
Szerző
Frissítve: 2020.06.25. 16:51

Hétfő reggeltől mind az öt közúti határátkelőt megnyitják Ukrajna és Magyarország között

Publikálás dátuma
2020.06.25. 15:32
Illusztráció
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A külügyminiszterek megállapodása alapján jelentősen csökkenhet a határátlépési várakozási idő.
Legkésőbb hétfő reggel megnyílik mind az öt közúti átkelőhely a magyar-ukrán határon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Kijevben az ukrán partnerével, Dmitro Kuleba külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón. A két miniszter azt követően beszélt újságírók előtt, hogy hét év kihagyás után ismét ülést tartott a magyar-ukrán gazdasági együttműködéssel foglalkozó kormányközi vegyes bizottság. Az értekezlet megtartásáról a két miniszter jegyzőkönyvet írt alá. Szijjártó Péter elmondta, hogy a határátkelők a jelenlegi utazási szabályok fenntartása mellett nyílnak meg. Kiemelte, hogy azért fontos ez, mert jelenleg az egyetlen nyitva tartó átkelőnél, Záhony és Csap között hosszú várokozás tapasztalható. Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének külön kérése és kezdeményezése volt Budapest felé a többi átkelő megnyitása is, amiről sikerült megállapodni az ukrán féllel. A technikai kérdésekről a határrendészeti szervek vezetői jelenleg egyeztetnek - tette hozzá a miniszter.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyal Kijevben 2020. június 25-én
Fotó: KKM/- / MTI
Szerző