Előfizetés

Az Ab szerint nem alkotmányellenes a KESMA nemzetstratégiaivá minősítése

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.25. 13:36

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Az Ab álláspontja szerint a médiacégek összefonódása, gazdasági, versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.
Nem alaptörvényellenes az a kormányrendelet, amellyel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) bővítését – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában. Az Ab-döntésről szóló, a testület honlapján olvasható közlemény szerint a kormányrendelet azt minősítette nemzetstratégiai jelentőségűvé, hogy a KESMA megszerezte az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaságot, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaságot, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot, valamint az Opus Press Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. Az országgyűlési képviselők negyede fordult utólagos normakontroll-indítvánnyal az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint a kormányrendelet sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt. Továbbá az indítványozók szerint a kormánynak a médiacégek összefonódása tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételei nem állnak fenn. A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés következményeként az összefonódást nem kellett bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak, így a médiatanács sem vett részt szakhatóságként az eljárásban és nem vizsgálta, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje is biztosítja-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiapiacon. Az indítványozók álláspontja szerint mindez sértette a sajtó sokszínűségére vonatkozó alkotmányos szabályokat.
Az Ab az indítványt elutasító döntésében hangsúlyozta: a médiacégek összefonódása, gazdasági, versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.

Az Ab két alkotmányos értéket mért össze: egyfelől a kormányzati minősítés alapjául szolgáló közérdeket, másfelől a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdeket. Az Ab megállapította, hogy nem feladata tartalmilag minősíteni, mit tart a kormány nemzetstratégiai szempontból közérdeknek, ezt az Ab csak határesetekben bírálhatja felül, jelen eset pedig nem tekinthető ilyennek. A sajtó sokszínűségével mint alkotmányos értékkel kapcsolatos mérlegelés során pedig az Ab azt állapította meg, hogy az objektív intézményvédelem szintjének indítványban kifogásolt potenciális csökkenése alacsonyabb alkotmányos védelmi kötelezettséget teremt.
„Az indítványozók nem hivatkoztak egyéb olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva”

– áll az Ab közleményében.

A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybíró pedig különvéleményt fűzött. Az Ab határozata a testület honlapján olvasható. Mint megírtuk, a legnagyobb újságíró jogvédő szervezet, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) idei listáján Magyarország a 89. helyet szerezte meg 180 országból. Az igazi zuhanást a tavalyi 14 helyes visszaesés jelentette, az RSF országspecifikus értékelésében azt írta, hogy a sajtószabadság tekintetében 2018-ban bekövetkezett negatív fejleményekhez képest „2019 viszonylag csendes év volt a magyar médiapiacon, különösebb változások nélkül a vállalatok tulajdonosi struktúrájában.” Az RSF jelentése szerint továbbra is a kormánybarát Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) uralja a médiapiacot.  Kormánypárti üzletemberek teljesen egyszerre ajánlottak fel a KESMA számára 2018. november 28-án médiavállalataikat. A GVH azután adott zöld utat az alapítvány tulajdonszerzésének. A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette ugyan a hatóság döntését, de ettől még nem szűnik meg a KESMA.

Megint csapást mérhetnek a magyar menekültpolitikára

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.06.25. 12:57
A röszkei tranzitzóna kapuja
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Újabb jogsértéseket állapított meg az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar menekültügyi eljárásban. Ítélet csak később várható, de a testület döntései legtöbbször tükrözik a főtanácsnok véleményét.
Az Európai Bizottság a tranztizónák működésével, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokkal összefüggésben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bíróságon 2018. decemberében. Az ügyben csütörtökön hangzott el a főtanácsnoki indítvány, ami a döntéshozatal fontos állomása. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió Bíróságának közelmúltban született ítélete a röszkei tranzitzónáról egy másik eljárásban született, amikor egy magyar bíróság kért állásfoglalást a kérdésben. A luxembourgi székhelyű testület mindig az ügy benyújtásának időpontjában – jelen esetben a 2018. decemberében – fennálló állapotot vizsgálja, hiába szűntek meg azóta a tranzitzónák. Az indítványban egyébként egy sor más, jogsértőnek minősített törvény is szerepel. Priit Pikamäe főtanácsnok gyakorlatilag helyt adott az Európai Bizottság véleményének, megállapítva, hogy Magyarország nem biztosítja a menedékkérők számára a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, ami sérti az EU eljárási irányelvét. Ez azért van így, mert a kérelmet csak a röszkei tranzitzónában lehetett benyújtani, és meglehetősen kevesen léphettek be erre a területre. Ha valamennyi menedékkérőt szisztematikusan tranzitzónában helyeznek el, azzal Magyarország megszegi az EU befogadási irányelvét, vélekedett az észt nemzetiségű főtanácsnok. Szembemegy a közösség eljárási irányelvével, hogy a magyar hatóságok a menedékjogi kérelmekről nem csak a jogszabály által előírt meghatározott esetekben, hanem mindig a tranzitzónákban döntöttek, ráadásul a benyújtókat az engedélyezett négy hétnél tovább őrizetben tartották. Priit Pikamäe megismételte azt a bírósági véleményt, miszerint ha valakit a menedékkérelme elbírásának ideje alatt tranzitzónában helyeznek el, az fogva tartásnak minősül. Emellett Magyarország a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós polgárokat a visszatérítési irányelvben előírt eljárás és garanciák tiszteletben tartása nélkül utasítja ki. Ez azt jelenti, hogy nem csak a határ jogellenes átlépése miatt vagy az átlépést követően a határ közelében elfogott személyeket fosztja meg a kiutasítási eljárásban biztosított garanciáktól, de azokat is, akiket nem ilyen körülmények között tartóztattak fel. Ha a hatóságok elkapnak egy illegális bevándorlót a határon, azt visszafordíthatják, nem kell az uniós irányelvben foglalt szabályokat alkalmazniuk. De ha például a fővárosban érnek tetten egy jogszerűtlenül az országban tartózkodó személyt, akkor a kiutasítási határozatot írásban, indokoltan kell meghozni a jogorvoslati lehetőségek feltüntetésével. Tekintettel kell lenni a kiskorú gyermek érdekeire, az érintett egészségi állapotára és arra is, hogy ne toloncolják ki olyan országba, ahol üldöztetés várja. Mindezeket a magyar hatóságok nem tartják be és nem veszik figyelembe, ami a főtanácsnok szerint jogsértésnek minősül.

Kijelölték a menekülteket fogadó külképviseleteket

A menekültek kizárólag Kijevben és Belgrádban nyújthatják be a menedékkérelemhez szükséges szándéknyilatkozatukat - derült ki Magyar Közlönyből. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a menekülteknek a magyar külképviseleteknél kell szándéknyilatkozattal jelezniük: szeretnének Magyarországra utazni, hogy menekültstátuszért folyamodjanak. Az eredeti változatban még az összes külképviselet lehetséges ügyintézési helyszínként szerepelt, egy törvénymódosítást követően viszont a kormány megkapta a jogot arra, hogy kijelölhesse azokat a nagykövetségeket, amelyek fogadják ezeket a szándéknyilatkozatokat. A vonatkozó kormányrendelet szerint a menekültek Magyarország nem uniós, közvetlen szomszédságában lévő magyar diplomáciai külképviseleten kérhetnek bebocsátást az országba. Ilyen pedig csak kettő van: a belgrádi és a kijevi nagykövetség. A kijevi esetében ez csak elvi lehetőség, a keletről és Afrikából érkező menekültek ugyanis igen ritkán kerülnek Ukrajna felé, többnyire Szerbia és az uniós tag Románia felől próbálják átlépni a magyar határt. 

Súlyos döntések az Európai Bíróságon

2012: Szlovákia nem sértett uniós jogot, amikor megtagadta Sólyom László államfőnek a belépést a területére. 2012: A bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár leszállítása hátrányos megkülönböztetésnek minősül. 2014: Magyarország megsértette az uniós jogot, mivel idő előtt megszüntette az adatvédelmi biztos megbízatását. 2014: A házi pálinkafőzés jövedéki adó alóli mentesítésével Magyarország megsértette az uniós jogot. 2014: A kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó, ami főleg a külföldi tulajdonban álló vállalatokat terheli, hátrányos megkülönböztetésnek minősül. 2016: A SZÉP-kártya és az Erzsébet utalvány egyes elemei korlátozzák az EU alapszabadságait. 2018: A kaszinók üzemeltetését lehetővé tevő koncessziókra és az online kaszinók szervezésére vonatkozó szabály nem egyeztethető össze az uniós joggal. 2020: A menedékkérőnek a röszkei tranzitzónában való elhelyezését őrizetnek kell minősíteni. 2020: Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségét, amikor megtagadta a menedékkérők áthelyezését célzó uniós határozat végrehajtását. 2020: A civil szervezetek külföldi finanszírozásával kapcsolatos korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

Karácsony Gergely szerint a főváros előbb-utóbb csődbe fog menni az elvonások miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.25. 12:50

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Készülnek arra, hogy tüntetések lesznek az önkormányzat megsarcolása kapcsán.
A kormány úgy véli, rengeteg pénze van a fővárosnak, Karácsony Gergely szerint azonban azt kell nézni, hogy mennyi adóssága van. A főpolgármester az ATV Start című műsorában csütörtök reggel kijelentette, hogy Budapestnek kicsivel több a megtakarítása, mint az adóssága.  
Karácsony Gergely tájékoztatása alapján 150-160 milliárd forint megtakarítása van az önkormányzatnak, és van 114 milliárd adóssága.
– Akkora adóbevétel kiesést fog szenvedni a főváros, mint amennyi megtakarításuk van, ráadásul az elmúlt évtized legnagyobb gazdasági válságával kell szembe nézni

– állapította meg a főpolgármester.

A Lánchíd felújításáról elmondta: arra készülnek, hogy az állam nem ad plusz pénzt, de a már megkapott 6 milliárddal és a fővárosi 20 milliárddal fel tudják újítani a hidat.    Beszélt arról is, örök optimistaként reméli, hogy az önkormányzatokat sarcoló költségvetés nem lesz elfogadva.
– A főváros előbb-utóbb csődbe fog menni, és nem én viszem csődbe, hanem az elvonások

– jegyezte meg Karácsony Gergely.

Annak kapcsán, hogy szerveznek-e nagyobb tüntetéseket, akciókat, Karácsony azt válaszolta, hogy a budapestiek bevonásával akarják alakítani a politikát, valami ilyesmire készülnek a közeljövőben. A fővárostól 12 milliárd forintot von el a kormány. Karácsony Gergely szerint ez azt jelenti, hogy Budapest finanszírozza az államot, ezt pedig Budapest-adónak nevezte a főpolgármester. Állítása szerint minden egyes budapestinek körülbelül 20 ezer forintjába kerül évente.