Házi karanténba vonult a szlovák államfő

Publikálás dátuma
2020.06.24. 12:03
Zuzana Čaputová
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Még szerdán letesztelik koronavírusra Zuzana Čaputovát.
Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök péntekig törli programját és megelőző céllal házi karanténban marad, miután kiderült, hogy az elnöki hivatal egyik munkatársa egy koronavírus-fertőzött személlyel érintkezett – írja a Bumm.sk Martin Strižinec elnöki szóvivő tájékoztatása alapján. Az eredeti program szerint Čaputová szerdán Bazinban (Pezinok) Alexander van der Bellen osztrák államfővel találkozott volna. Az osztrák és a szlovák államfő a jelenlegi járványhelyzetről, az európai fejlesztési tervekről, valamint a közös prioritást jelentő környezetvédelemről tervezett tárgyalást folytatni. A köztársasági elnök délután fogadta volna az Elnöki Palotában Miloš Vystrčilt, a cseh parlament felsőháza, a szenátus elnökét.    A parameter.sk pedig azt írja, hogy az egészségügyi miniszterer bejelentette, Zuzana Čaputová-t még szerdán letesztelik koronavírusra.  Szlovákiába a coronavirus.app szerda délelőtti adatai szerint eddig összesen 1607 esetben igazolták a koronavírust, és 28 áldozatot követelt a járvány. 
Zuzana Čaputová és Igor Matovic a szlovák operatív törzs központjában áprilisban
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Szerző

Szerbiában ismét korlátozásokat vezetnek be, miután megint 100 fölé ment a napi új fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2020.06.24. 11:16

Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP
Az országban 13 092 esetben mutatták ki eddig igazoltan a koronavírust.
Újra korlátozásokat vezetnek be Szerbiában, mert a napi új fertőzöttek száma ismét meghaladta a százat, Szkopje és Pristina viszont a fertőzöttek számának folyamatos növekedése ellenére ismét megnyitja a repülőtereket. Szerbiában egy nap alatt 12 990-ről 13 092-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Kedden egy halálos áldozata volt a betegségnek, ezzel 263-ra nőtt az elhunytak száma.
Az országban az utóbbi egy hónapban száz alatt maradt a napi új fertőzöttek száma, ám kedden már 102 új fertőzöttet regisztráltak, ezért összehívták a koronavírus-járvány kezeléséért felelős válságstábot.

Úgy döntöttek, kötelezővé teszik a maszk viselését a tömegközlekedési eszközökön az egész országban. Zárt térben nem kötelező, de ajánlott a maszk viselése, és az embereknek mindenhol be kell tartaniuk a legalább másfél méteres távolságot egymástól. A válságstáb kilátásba helyezte, hogy ha nem javul a helyzet, akkor a bevásárlóközpontokban, a piacokon és az élelmiszerüzletekben is kötelező lesz a szájmaszk viselése. Emellett meghosszabbították a látogatási tilalmat a kórházakban. Koszovóban keddről szerdára 2216-ról 2268-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában egy halálos áldozata volt a Covid-19 betegségnek a kis balkáni államban, eddig 38-an haltak bele a betegségbe. Vasárnaptól Koszovó újra megnyitja a nemzetközi repülőtereit, az országba lépőknek 96 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-tesztre lesz szükségük ahhoz, hogy elkerüljék a karantént. Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 5196-ról 5311-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Egy nap alatt négyen haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe, és ezzel 251-re nőtt a halálos áldozatok száma. A szkopjei kormány döntése értelmében péntektől negatív koronavírus-teszt és karanténkötelezettség nélkül léphet be mindenki az országba. Június 26-án megnyitják az összes határátkelőt, a nemzetközi repülőterek pedig július elsejétől nyitnak meg. Montenegróban szerdára 367-ről 383-ra nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Az Adria-parti országban két hónapja nem volt halálos áldozata a vírusnak, a járvány ideje alatt kilencen haltak bele a betegségbe. 42 napig nem volt új fertőzött, ezért a járványügyi szakértők egy része a járvány második hullámáról beszél. Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt 3525-ről 3588-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában egy ember halt bele a betegségbe, így a halottak száma 172. Az ország többségében horvátok és bosnyákok lakta részének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a parlamentje azt kérte az ország vezetésétől, hogy ossza szét az elmúlt három hónapban felhalmozott egészségügyi felszerelést, ugyanis egyre több a fertőzött, az egészségügyi intézményeknek, de a magánembereknek is szükségük van megfelelő védőfelszerelésre.
Szerző

Kirakatperek és kínzások – ezért nem kér a kínai nemzetbiztonsági törvényből a hongkongi ellenzék

Publikálás dátuma
2020.06.24. 09:00

Fotó: ISAAC LAWRENCE / AFP
A kirakatperektől sem mentes kínai igazságszolgáltatás járhatna el egyes hongkongiak ügyében a nemzetbiztonsági törvényjavaslat alapján. A tervezetet akár már ezen a héten elfogadhatják.
Pekingben gőzerővel dolgoznak a küldöttek a hongkongi ellenzék elnyomását lehetővé tévő nemzetbiztonsági törvényen. A tervezet jelentőségét a munka sztahanovista tempója is jelzi: a legfelsőbb kínai döntéshozó szervet, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságát általában kéthavonta hívják össze, de a delegáltak ezúttal alig néhány nap szünet után újra üléseznek. A testület már a múlt héten napirendre vette a készülő jogszabályt és akár már ezen a héten el is fogadhatja azt. Az eddig közölt információk szerint a tervezet négy különböző államellenes bűncselekményt határoz meg: a felforgató és az elszakadást célzó tevékenységet, a terrorizmust, illetve a külföldi hatalmakkal való összejátszást, amelyek elkövetőit akár 10 év börtönbüntetéssel is sújthatják. A kommunista rezsim minden csatornán keresztül igyekszik megnyugtatni Hongkong és a világ közvéleményét, hogy a szabályozás révén kizárólag egy szűk kör ellen fognak fellépni. A különleges státuszú városállam vezetésének továbbra is tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és az ártatlanság vélelmének alapelvét - emelte ki például a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A törvényjavaslat pontos szövege továbbra sem nyilvános, de az eddigi kiderült részletek, illetve a kínai igazságszolgáltatás visszásságainak tükrében azonban meglehetősen hamiskásan csengenek a pekingi ígéretek. A tervezet eddig ismert passzusai alapján már az is kétséges, hogy az államellenes bűncselekmények gyanúsítottjai egyáltalán tisztességes eljárásban részesülhetnének. A hongkongi ügyvédi kamara például aggasztónak találja, hogy a jogszabály alapján a nemzetbiztonsági ügyekben a mindenkori hongkongi kormányzó jelölné ki az eljáró bírákat, amellyel az ítélethozatalra is hatással lehet. Mindez veszélybe sodorná az igazságszolgáltatás függetlenségét, amelynek csorbítása egyben annak felszámolást is jelenti a szakmai szervezet szerint. “Nem lehetsz kicsit független, ahogyan kicsit terhes sem” - nyilatkozta a Reutersnek Philip Dykes, az ügyvédi kamara elnöke. A demokráciapárti tábor számára még riasztóbbnak tűnik, hogy a pekingi központi hatóságok adott esetben át is vehetnének bizonyos kényes ügyeket. A Hszinhua közlése szerint ez csupán az eljárások töredéke esetében fordulhatna elő, de nem világos, hogy ezt mi garantálná. Akármennyi gyanúsítottról is legyen szó, az érintettek teljesen ki lennének téve a kommunista ország más részeit jellemző önkénynek. A hongkongi közszolgálati rádióban egy betelefonáló hallgató abbéli félelmét fejezte ki, hogy a törvény hatályba lépése után még a védőügyvédek sem lesznek biztonságban, mert ugyanarra a sorsra juthatnak, mint Vang Csuan-csang. A nemzetközileg is elismert kínai ügyvéd korábban az állami szervek visszaéléseinek elszenvedőit védte, többek közt a kisajátítások során földjeiktől megfosztott gazdákat, a börtönökben megkínzott rabokat, illetve a betiltott Falun Kung spirituális mozgalom tagjait. Vangot 2015-ben állították elő a “709-es incidens” néven ismertté vált tömeges letartóztatások során, amikor a központi hatóságok csaknem 300 prominens jogvédőn - ügyvédeken, jogi asszisztenseken és emberi jogi aktivistákon - ütöttek rajta. Vangot három éven át vádemelés nélkül tartották fogva, a külvilágtól teljesen elzárva: sem családja, sem jogi képviselői nem látogathatták, sőt egy ideig még az sem volt biztos, hogy életben van-e még. Végül 2018 decemberében zárt ajtók mögött elítélték, négy és félév börtönbüntetést kapott államellenes “felforgató tevékenységért” - vagyis a hongkongi nemzetbiztonsági törvényben meghatározott egyik bűncselekményért. Vang idén áprilisban szabadult, de a hatóságok csak hetekkel később engedélyezték neki, hogy hazatérjen feleségéhez és hétéves gyermekükhöz. Az ügyvéd már áprilisban a South China Morning Post című hongkongi lapnak elmesélte, hogy elzárása alatt szörnyű tapasztalatokban volt része, amelyek miatt 44 évesen emlékezet- és hallászavarral, valamint magas vérnyomással kell küzdenie. Vang eleinte elzárkózott az arra vonatkozó kérdésektől, hogy elzárása alatt hogyan bántak vele, múlt pénteken azonban a Kyodo News japán hírügynökségnek részletesen beszámolt az őt ért atrocitásokról. Elmondta, hogy többször megkínozták, a vallomását is így csikarták ki belőle - órákon át pofozták, majd aláírattak vele egy dokumentumot, amelyben “elismerte”, hogy külföldről kapott pénzből az államhatalom aláására törekedett. Amikor elítélték, fellebbezni akart, de megfenyegették, hogy abban az esetben még hosszabb büntetést szabnak ki rá. Vang Csuan-csang a kálvariája kapcsán óvatosan vonta le a tanulságot, úgy fogalmazott; az ügye bizonyítja, hogy a kínai igazságszolgáltatás “felületes”, előfordul, hogy éppen a hatóságok szegik meg a kínai törvényeket, amelyek például a kínvallatást is tiltják. Esete azonban nem egyedülálló, a 709-es incidens során letartóztatott összes jogvédőt hasonló kirakatperekben ítélték el, és többüknél szintén brutális kínzások kísérték fogvatartásukat. Az ilyen visszaélések nem anomáliának számítanak a kommunista vagy más diktatúrákban, hanem a rendszer alapját képezik: a teljhatalmú vezetők bármikor keresztülvihetik akaratukat, akár a saját jogszabályaikat is figyelmen kívül hagyhatják, hiszen nincs aki elszámoltassa őket. A hongkongi ellenzék ebből kiindulva ellenzi a nemzetbiztonsági törvénytervezetet - úgy vélik, akármilyen jogi garanciát is tartalmaz annak szövege, a központi hatóságok - ha érdekük úgy kívánja - úgysem tartják be azt. Peking szándéka pedig egyértelműnek látszik a kérdésben: kerül, amibe kerül, el kell hallgatni a városállam demokráciapárti mozgalmát. Egyelőre azonban a hongkongi civil társadalom tehetetlennek tűnik a tervezet ellen. Míg tavaly kitartó demonstrációkkal meg tudták akadályozni a kiadatási törvényjavaslat elfogadását Hongkongban, idén a tüntetések inkább kontraproduktívnak tűnnek. A nemzetbiztonsági törvényről 1300 kilométerrel arrébb, Pekingben döntenek, ahol nem a jogos népharag utcai megnyilvánulását, hanem egy lázongó tartományt látnak, amelyet meg kell rendszabályozni. Kína eltökéltségén a nemzetközi közösség tiltakozása is aligha változtat. Az Egyesült Államok ugyan kilátásba helyezte, hogy visszavonja a Hongkongnak biztosított kereskedelmi előjogokat, ha a városállam autonómiája sérül, de ez semmilyen érzékelhető változást nem ért el. A két szuperhatalom között egyébként is feszült a helyzet, és könnyen elképzelhető, hogy a kommunista ország már előre bekalkulálta az amerikai ellenintézkedéseket. Az Európai Unió a hétfői EU-kínai videókonferencián is elítélte a hongkongi jogszabályt, de Kína aligha számíthat retorzióra, hiszen egy ilyen lépés csak a tagállamok egyhangú hozzájárulásával lehetséges. Márpedig Peking abban biztosan bízhat, hogy lesznek olyan uniós országok, akik fontosabbnak tartják saját gazdasági érdekeiket, mint az elnyomással szembeni fellépést.
Frissítve: 2020.06.24. 11:07