40 évnyi vízfogyasztásra elegendő jeget veszítettek az új-zélandi gleccserek

Publikálás dátuma
2020.06.24. 11:45

Fotó: Rob Francis/robertharding / AFP
A 15,9 trillió liter vízmennyiség, a Déli-Alpok jégtömegének 30 százaléka 40 év alatt tűnt el.
Akkora mennyiségű jeget veszítettek el tömegükből az új-zélandi Déli-szigeten lévő gleccserek, amennyi ivóvíz elegendő lenne 40 évre Új-Zéland lakosságának – mutatták ki a csendes-óceáni szigetország Víz- és Légkörkutató Nemzeti Intézetének (NIWA) kutatói. A szigeten húzódó Déli-Alpok 40 év alatt jégtömegének 30 százalékát, azaz 15,9 trillió liter vízmennyiséget veszített el, ez akkora mennyiség, amelyet Új-Zéland lakossága 40 év alatt fogyasztana el – mondta Andrew Lorrey klimatológus.
Az intézet tudósai minden nyár végén feltérképezik a több mint 50 új-zélandi gleccser hóhatárát. Idén több havat találtak, mint az előző két évben, de ez nem jelenti azt, hogy a veszteség csökkenne – vélte Lorrey. „20-30 ilyen évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy egyáltalán beszélhessünk arról, hogy ezt a veszteséget vissza lehet-e bármilyen mértékben fordítani” – magyarázta.
A kisebb gleccsereket 2018-2019-ben ért károsodás azt jelenti, hogy a kihalás útjára kerültek – hangoztatta a kutató. A tengeri hőhullámok és a rekord magas hőmérsékletek hatással vannak a hóhatárokra, ráadásul az ausztráliai bozóttüzet hamuja is beterítette a jeget, amely így több napsugarat nyel el, növelve az olvadás veszélyét – tette hozzá.
Szerző

Kihalás fenyegeti a teknősfajok több mint felét

Publikálás dátuma
2020.06.24. 09:30

Fotó: AFP
Évente több százezer páncélost gyűjtenek össze világszerte, hogy háziállattá tegyék vagy megegyék őket.
A világ mintegy 360 teknősfajának több mint felét fenyegeti a kihalás veszélye. A vadon élő, kifogott állatokkal való kereskedelem betiltása jelentősen hozzájárulna a védelmükhöz – állapította meg a világ 51 szakértője egy kedden a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányban. „Évente világszerte több százezer teknőst gyűjtenek össze illegális kereskedelem céljából elsősorban azért, hogy háziállattá tegyék, vagy – különösen Kelet-Ázsiában – megegyék őket” – közölte a drezdai Senckenberg Természettudományos Kutatótársaság.
Májusban például a mexikói hatóságok 15 ezer példányt foglaltak le, amelyeket Kínába akartak csempészni. Madagaszkáron 2018-ban néhány hónap alatt mintegy 18 ezer állatot koboztak el. „Sok teknős nagyon sokáig él, de csak kevés tojást raknak. Ez azt jelenti, hogy éppen ezek a fajok az ivarérett nőstények elfogása miatt a legrövidebb idő alatt kipusztulhatnak” – mondta el Uwe Fritz, a tudományos társaság kutatója. Ha nem szüntetik be vagy nem korlátozzák a kereskedelmüket, a következő években számos teknősfaj végérvényesen eltűnik.
Fritz és a nemzetközi teknősszakértők elkészítették az összes teknősfaj veszélyeztetettségi státuszát összegző globális tanulmányt, amely szerint ez a világ egyik leginkább veszélyeztetett állatcsoportja. A tudósok úgy vélik, egyes fajok esetében segíthetnek a vadonba szoktatással záruló tenyésztési programok. Mindenesetre gyorsan kell cselekedni, mielőtt túl késő lesz – hangsúlyozta Fritz.
Szerző
Témák
teknős kihalás

Föntről várják a megoldást a magyarok a környezeti problémákra

Publikálás dátuma
2020.06.23. 16:22
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A természetvédelmi szervezet reprezentatív kutatásából az is kiderül, bár nem kevesen vannak, akik vezettek már be fenntartható szokásokat, sokan még csak tervezik a változtatást.
A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – írta a WWF Magyarország friss kutatási adatai alapján. 
A természetvédelmi szervezet reprezentatív, 500, magyarországi 18-59 éves, városi lakos megkérdezésével készített kutatás eredményeiből az is látszik, a hazai lakosság nagy része fontosnak és aktuálisnak tartja a környezeti problémákat, és készen áll a változtatásokra a fenntartható jövő érdekében. A kormányok és vállalatok globális összefogását azonban elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát.
A lakosság jelentős hányada már most számos fenntartható szokást bevezetett mindennapi életébe, de sokan vannak, akik még csak tervezik, hogy a változás útjára lépnek. A magyarok nagy része az egyéni felelősségvállalás helyett a felülről érkező megoldásokat szorgalmazná. 49 százalék úgy gondolja, az egyes emberek már kevesek a környezeti katasztrófa elkerüléséhez, és világméretű összefogásra lenne szükség a kormányok és vállalatok részéről. Ennél kevesebben, a megkérdezettek 36 százaléka az egyéni felelősségvállalást tartja a kulcsnak - szerintük ha minden ember csökkentené a saját fogyasztását és környezettudatosan élne, visszafordíthatók lennének a mai káros folyamatok. A megkérdezettek 16 százaléka tartozik a tagadók (5%) vagy lemondók (11%) csoportjába. Ők azok, akik szerint változtatni felesleges, bár különböző okokból: a lemondók szerint már nem tehetünk semmit, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát, a tagadók pedig csak riogatásnak gondolják a klímaváltozást.

Sokat autózunk, de kevesebbet szeretnénk

A kutatás arra is kereste a választ, hogy a magyarok életük mely területén szándékoznak fenntarthatóbban élni, vagy akár már aktívan tesznek is ezért. Kiderült, hogy a lakosság 65 százaléka takarékoskodik a vízzel, igen magas viszont azok aránya (80%), akik továbbra is kevesebb vizet szándékoznak fogyasztani vagy a jövőben tervezik meghozni ezt a döntést. A helyiek 74 százaléka szeretné kerülni az eldobható műanyagok használatát, 59 százalékuk már így is tesz. 
A magyarok élelmiszer-fogyasztásának lábnyoma is csökkenhet, ha a hajlandóságot valóban tettek követik: egyelőre a megkérdezettek 40 százaléka részesíti előnyben a helyi előállítású termékeket, 64 százalék pedig ezt továbbra is fenntartaná, vagy ha eddig nem tette, akkor elkezdené. 77 százalék szeretné minimalizálni a kidobott élelmiszer mennyiségét, 53 százalék már aktívan tesz is ezért.
Kontrasztot mutatkozott a magyarok szándékai és tettei között az utazás kérdésében. Az emberek 59 százaléka szeretne tömegközlekedéssel vagy kerékpárral munkába járni, csak 28 százalék használja is ezt a közlekedési formát a mindennapokban. Hasonló a helyzet az autóhasználattal: a lakosság 54 százaléka kevesebbet autózna, de csak 18 százalék tesz így.    
A kutatásból kiderül, hogy a magyar lakosság 12 legfontosabbnak ítélt problémája között olyan természeti, környezeti és fenntarthatósági kihívások találhatók, mint a műanyagszennyezés csökkentése, a globális felmelegedés lassítása, a természet védelme, a klímaváltozás hatásainak és a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentése, az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, a folyók és tavak állapotának megőrzése vagy erdeink fenntartható használata. 
A legfontosabbnak és legaktuálisabbnak ítélt problémák között nagy az átfedés, de bekerül egy új kihívás is, ami a legfontosabb problémák között nem szerepel: ez az őshonos magyar állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme.
A WWF Magyaroszág szerint az európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) a nemzetközi összefogást célozza meg, amelybe jól illeszkedik az Európai Unió természetvédelmi politikáját 2030-ig meghatározó Biodiverzitás Stratégia és a fenntartható mezőgazdaságra, valamint élelmiszeriparra való áttérést célzó "Termőföldtől az asztalig" (Farm to Fork) stratégia. 
Mint írják, a koronavírus-járvány is megmutatta, hogy nem jó úton járunk, és további súlyos következményekkel számolhatunk, ha nem hagyunk helyet a természetnek és nem lépünk a fenntarthatóság útjára. Ezt figyelembe kell venni a gazdaság újratervezésekor: a környezet- és természetvédelmi célok nem csorbulhatnak.
Szerző