Szerbiában ismét korlátozásokat vezetnek be, miután megint 100 fölé ment a napi új fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2020.06.24. 11:16

Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP
Az országban 13 092 esetben mutatták ki eddig igazoltan a koronavírust.
Újra korlátozásokat vezetnek be Szerbiában, mert a napi új fertőzöttek száma ismét meghaladta a százat, Szkopje és Pristina viszont a fertőzöttek számának folyamatos növekedése ellenére ismét megnyitja a repülőtereket. Szerbiában egy nap alatt 12 990-ről 13 092-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Kedden egy halálos áldozata volt a betegségnek, ezzel 263-ra nőtt az elhunytak száma.
Az országban az utóbbi egy hónapban száz alatt maradt a napi új fertőzöttek száma, ám kedden már 102 új fertőzöttet regisztráltak, ezért összehívták a koronavírus-járvány kezeléséért felelős válságstábot.

Úgy döntöttek, kötelezővé teszik a maszk viselését a tömegközlekedési eszközökön az egész országban. Zárt térben nem kötelező, de ajánlott a maszk viselése, és az embereknek mindenhol be kell tartaniuk a legalább másfél méteres távolságot egymástól. A válságstáb kilátásba helyezte, hogy ha nem javul a helyzet, akkor a bevásárlóközpontokban, a piacokon és az élelmiszerüzletekben is kötelező lesz a szájmaszk viselése. Emellett meghosszabbították a látogatási tilalmat a kórházakban. Koszovóban keddről szerdára 2216-ról 2268-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában egy halálos áldozata volt a Covid-19 betegségnek a kis balkáni államban, eddig 38-an haltak bele a betegségbe. Vasárnaptól Koszovó újra megnyitja a nemzetközi repülőtereit, az országba lépőknek 96 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-tesztre lesz szükségük ahhoz, hogy elkerüljék a karantént. Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 5196-ról 5311-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Egy nap alatt négyen haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe, és ezzel 251-re nőtt a halálos áldozatok száma. A szkopjei kormány döntése értelmében péntektől negatív koronavírus-teszt és karanténkötelezettség nélkül léphet be mindenki az országba. Június 26-án megnyitják az összes határátkelőt, a nemzetközi repülőterek pedig július elsejétől nyitnak meg. Montenegróban szerdára 367-ről 383-ra nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Az Adria-parti országban két hónapja nem volt halálos áldozata a vírusnak, a járvány ideje alatt kilencen haltak bele a betegségbe. 42 napig nem volt új fertőzött, ezért a járványügyi szakértők egy része a járvány második hullámáról beszél. Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt 3525-ről 3588-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában egy ember halt bele a betegségbe, így a halottak száma 172. Az ország többségében horvátok és bosnyákok lakta részének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a parlamentje azt kérte az ország vezetésétől, hogy ossza szét az elmúlt három hónapban felhalmozott egészségügyi felszerelést, ugyanis egyre több a fertőzött, az egészségügyi intézményeknek, de a magánembereknek is szükségük van megfelelő védőfelszerelésre.
Szerző

Kirakatperek és kínzások – ezért nem kér a kínai nemzetbiztonsági törvényből a hongkongi ellenzék

Publikálás dátuma
2020.06.24. 09:00

Fotó: ISAAC LAWRENCE / AFP
A kirakatperektől sem mentes kínai igazságszolgáltatás járhatna el egyes hongkongiak ügyében a nemzetbiztonsági törvényjavaslat alapján. A tervezetet akár már ezen a héten elfogadhatják.
Pekingben gőzerővel dolgoznak a küldöttek a hongkongi ellenzék elnyomását lehetővé tévő nemzetbiztonsági törvényen. A tervezet jelentőségét a munka sztahanovista tempója is jelzi: a legfelsőbb kínai döntéshozó szervet, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságát általában kéthavonta hívják össze, de a delegáltak ezúttal alig néhány nap szünet után újra üléseznek. A testület már a múlt héten napirendre vette a készülő jogszabályt és akár már ezen a héten el is fogadhatja azt. Az eddig közölt információk szerint a tervezet négy különböző államellenes bűncselekményt határoz meg: a felforgató és az elszakadást célzó tevékenységet, a terrorizmust, illetve a külföldi hatalmakkal való összejátszást, amelyek elkövetőit akár 10 év börtönbüntetéssel is sújthatják. A kommunista rezsim minden csatornán keresztül igyekszik megnyugtatni Hongkong és a világ közvéleményét, hogy a szabályozás révén kizárólag egy szűk kör ellen fognak fellépni. A különleges státuszú városállam vezetésének továbbra is tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és az ártatlanság vélelmének alapelvét - emelte ki például a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A törvényjavaslat pontos szövege továbbra sem nyilvános, de az eddigi kiderült részletek, illetve a kínai igazságszolgáltatás visszásságainak tükrében azonban meglehetősen hamiskásan csengenek a pekingi ígéretek. A tervezet eddig ismert passzusai alapján már az is kétséges, hogy az államellenes bűncselekmények gyanúsítottjai egyáltalán tisztességes eljárásban részesülhetnének. A hongkongi ügyvédi kamara például aggasztónak találja, hogy a jogszabály alapján a nemzetbiztonsági ügyekben a mindenkori hongkongi kormányzó jelölné ki az eljáró bírákat, amellyel az ítélethozatalra is hatással lehet. Mindez veszélybe sodorná az igazságszolgáltatás függetlenségét, amelynek csorbítása egyben annak felszámolást is jelenti a szakmai szervezet szerint. “Nem lehetsz kicsit független, ahogyan kicsit terhes sem” - nyilatkozta a Reutersnek Philip Dykes, az ügyvédi kamara elnöke. A demokráciapárti tábor számára még riasztóbbnak tűnik, hogy a pekingi központi hatóságok adott esetben át is vehetnének bizonyos kényes ügyeket. A Hszinhua közlése szerint ez csupán az eljárások töredéke esetében fordulhatna elő, de nem világos, hogy ezt mi garantálná. Akármennyi gyanúsítottról is legyen szó, az érintettek teljesen ki lennének téve a kommunista ország más részeit jellemző önkénynek. A hongkongi közszolgálati rádióban egy betelefonáló hallgató abbéli félelmét fejezte ki, hogy a törvény hatályba lépése után még a védőügyvédek sem lesznek biztonságban, mert ugyanarra a sorsra juthatnak, mint Vang Csuan-csang. A nemzetközileg is elismert kínai ügyvéd korábban az állami szervek visszaéléseinek elszenvedőit védte, többek közt a kisajátítások során földjeiktől megfosztott gazdákat, a börtönökben megkínzott rabokat, illetve a betiltott Falun Kung spirituális mozgalom tagjait. Vangot 2015-ben állították elő a “709-es incidens” néven ismertté vált tömeges letartóztatások során, amikor a központi hatóságok csaknem 300 prominens jogvédőn - ügyvédeken, jogi asszisztenseken és emberi jogi aktivistákon - ütöttek rajta. Vangot három éven át vádemelés nélkül tartották fogva, a külvilágtól teljesen elzárva: sem családja, sem jogi képviselői nem látogathatták, sőt egy ideig még az sem volt biztos, hogy életben van-e még. Végül 2018 decemberében zárt ajtók mögött elítélték, négy és félév börtönbüntetést kapott államellenes “felforgató tevékenységért” - vagyis a hongkongi nemzetbiztonsági törvényben meghatározott egyik bűncselekményért. Vang idén áprilisban szabadult, de a hatóságok csak hetekkel később engedélyezték neki, hogy hazatérjen feleségéhez és hétéves gyermekükhöz. Az ügyvéd már áprilisban a South China Morning Post című hongkongi lapnak elmesélte, hogy elzárása alatt szörnyű tapasztalatokban volt része, amelyek miatt 44 évesen emlékezet- és hallászavarral, valamint magas vérnyomással kell küzdenie. Vang eleinte elzárkózott az arra vonatkozó kérdésektől, hogy elzárása alatt hogyan bántak vele, múlt pénteken azonban a Kyodo News japán hírügynökségnek részletesen beszámolt az őt ért atrocitásokról. Elmondta, hogy többször megkínozták, a vallomását is így csikarták ki belőle - órákon át pofozták, majd aláírattak vele egy dokumentumot, amelyben “elismerte”, hogy külföldről kapott pénzből az államhatalom aláására törekedett. Amikor elítélték, fellebbezni akart, de megfenyegették, hogy abban az esetben még hosszabb büntetést szabnak ki rá. Vang Csuan-csang a kálvariája kapcsán óvatosan vonta le a tanulságot, úgy fogalmazott; az ügye bizonyítja, hogy a kínai igazságszolgáltatás “felületes”, előfordul, hogy éppen a hatóságok szegik meg a kínai törvényeket, amelyek például a kínvallatást is tiltják. Esete azonban nem egyedülálló, a 709-es incidens során letartóztatott összes jogvédőt hasonló kirakatperekben ítélték el, és többüknél szintén brutális kínzások kísérték fogvatartásukat. Az ilyen visszaélések nem anomáliának számítanak a kommunista vagy más diktatúrákban, hanem a rendszer alapját képezik: a teljhatalmú vezetők bármikor keresztülvihetik akaratukat, akár a saját jogszabályaikat is figyelmen kívül hagyhatják, hiszen nincs aki elszámoltassa őket. A hongkongi ellenzék ebből kiindulva ellenzi a nemzetbiztonsági törvénytervezetet - úgy vélik, akármilyen jogi garanciát is tartalmaz annak szövege, a központi hatóságok - ha érdekük úgy kívánja - úgysem tartják be azt. Peking szándéka pedig egyértelműnek látszik a kérdésben: kerül, amibe kerül, el kell hallgatni a városállam demokráciapárti mozgalmát. Egyelőre azonban a hongkongi civil társadalom tehetetlennek tűnik a tervezet ellen. Míg tavaly kitartó demonstrációkkal meg tudták akadályozni a kiadatási törvényjavaslat elfogadását Hongkongban, idén a tüntetések inkább kontraproduktívnak tűnnek. A nemzetbiztonsági törvényről 1300 kilométerrel arrébb, Pekingben döntenek, ahol nem a jogos népharag utcai megnyilvánulását, hanem egy lázongó tartományt látnak, amelyet meg kell rendszabályozni. Kína eltökéltségén a nemzetközi közösség tiltakozása is aligha változtat. Az Egyesült Államok ugyan kilátásba helyezte, hogy visszavonja a Hongkongnak biztosított kereskedelmi előjogokat, ha a városállam autonómiája sérül, de ez semmilyen érzékelhető változást nem ért el. A két szuperhatalom között egyébként is feszült a helyzet, és könnyen elképzelhető, hogy a kommunista ország már előre bekalkulálta az amerikai ellenintézkedéseket. Az Európai Unió a hétfői EU-kínai videókonferencián is elítélte a hongkongi jogszabályt, de Kína aligha számíthat retorzióra, hiszen egy ilyen lépés csak a tagállamok egyhangú hozzájárulásával lehetséges. Márpedig Peking abban biztosan bízhat, hogy lesznek olyan uniós országok, akik fontosabbnak tartják saját gazdasági érdekeiket, mint az elnyomással szembeni fellépést.
Frissítve: 2020.06.24. 11:07

Világszerte több mint 9,2 millió a koronavírus-fertőzöttek száma, a gyógyultaké meghaladta a 4,6 milliót

Publikálás dátuma
2020.06.24. 08:41

Fotó: RODRIGO BUENDIA / AFP
Már 476 960 ember halt meg a járvány következtében.
Világszerte 9 240 398 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 476 960, a gyógyultaké pedig 4 614 071 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerda reggeli összesítése szerint. Egy nappal korábban még 9 079 452 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 471 754, a gyógyultaké pedig 4 513 310 volt. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a számontartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 2 346 950 a fertőzöttek száma, 121 228-an haltak meg, 647 548-an meggyógyultak. Az elmúlt hetekben a latin-amerikai térség vált a világjárvány gócpontjává, a fertőzések és halálesetek száma is jelentősen megugrott. Brazíliában 1 145 906 fertőzöttről, 52 645 halálos áldozatról és 627 963 gyógyultról tudni. Oroszországban 598 878-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 8349-re, a gyógyultaké 355 847-re. Indiában 440 215 fertőzöttet, 14 011 halálos áldozatot és 248 190 gyógyultat jegyeztek fel. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 307 682, 43 011-en haltak meg a betegségben, 1330-an gyógyultak ki belőle. Peruban 260 810 fertőzöttet, 8404 halálos áldozatot és 148 437 gyógyultat tartanak számon. Chilében 250 767 fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma 4505, a gyógyultaké 210 570. Spanyolországban 246 752 fertőzöttet, 28 325 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 238 833, a halálos áldozatoké 34 675, és 184 585-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Iránban 209 970 fertőzöttet, 9863 halálesetet és 169 160 gyógyultat tartanak számon. Franciaországban 197 804 fertőzöttről, 29 723 halálos áldozatról és 74 995 gyógyultról tudni. Németországban 192 480 a fertőzöttek száma, 8914 a halottaké, 175 825-en meggyógyultak. Mexikóban 191 410 fertőzöttet diagnosztizáltak, 23 377-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a gyógyultak száma 143 646. Törökországban 190 165 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5001, a gyógyultaké 162 848. Pakisztánban 185 034 a regisztrált fertőzöttek száma, 3695 a halottaké és 73 471 a meggyógyultaké. Szaúd-Arábiából 164 144 fertőzöttet, 1346 halálesetet és 109 885 gyógyultat jelentettek az egészségügyi hatóságok. Bangladesben 119 198 fertőzöttet, 1545 halottat és 47 635 gyógyultat regisztráltak. Dél-Afrikában 106 108 fertőzöttet, 2102 halottat és 55 045 gyógyultat regisztráltak. Kanadában 103 767 fertőzöttet, 8512 halálos áldozatot és 66 135 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 652 fertőzéses esetet tartottak nyilván szerda reggel, valamint 4640 halálos áldozatot és 79 555 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.
Szerző