Előfizetés

Szita Károly a NAV és a kormány segítségét ajánlja az önkormányzatoknak

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.06.24. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kaposvár fideszes polgármestere is lobbizott azért, hogy a megyei jogú városokban ne legyen különleges gazdasági övezet, de azt helyesnek tartja, hogy a kisebb településeken lehet.
Nemrég azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek legjobb költségvetése készül 2021-re. Miért gondolja ezt, hiszen az egész alapja, az idei gazdasági teljesítmény teljesen bizonytalan? A két legfontosabb dolgot viszont garantáltan biztosítja a települések számára ez a költségvetés. Az egyik, hogy megmaradjanak a munkahelyek, vagy újak létesüljenek a megszűntek helyett, vagyis, hogy ne nőjön a munkanélküliség. Erre több mint 2500 milliárd forintot szán a javaslat. A másik, hogy egészségesek maradjunk, erre pedig 3000 milliárd forintot különít el a kormány. Ezek a legfontosabb célok, ezek adják minden város erejét. Hiszen ahol dolgozni tudnak az emberek, ott a cégek adót fizetnek, a települések pedig ebből fejlődhetnek. Főleg a kisebb önkormányzatok panaszkodnak, hogy nagyon megnehezítik a helyzetüket a kormányzati elvonások. Kétségkívül nekik a legnehezebb. Ám ha megnézi a jövő évi költségvetést, 118 milliárd forinttal többet kapnak az önkormányzatok – a kisebbek és a nagyobbak együtt – az óvodákra, bölcsődékre, kulturális és infrastrukturális fejlesztésekre. Emellett jelentős beruházások folynak a Magyar Falu programban és a Modern Városok program keretében. Azon a 2300 településen, ahol semmi más adóbevétel nem volt eddig, mint a gépjárműadó, ennek elvonása napi működési gondokat okoz. Az ténykérdés, hogy több pénz jön az önkormányzatokhoz, a településeinken élőkhöz. Az egy értelmes vita lehet egyébként, hogy a forrásmegosztás módja így változzon vagy máshogy, de azzal nem lehet vitatkozni, hogy 118 milliárd forinttal többet kapunk 2021-ben, mint 2020-ban, s hogy jelentős fejlesztések és beruházások lesznek. Azt nyilatkozta, hogy 600 millió forint bevételkiesést okoz ebben az évben Kaposvár költségvetésében a koronavírus-járvány. Miről kell lemondaniuk emiatt? Biztos, hogy ennél több lesz a kiesés, hiszen a nálunk működő vállalkozások megtorpanása miatt az iparűzésiadó-bevételünk is csökken. Ezért lemondtunk néhány önként vállalt feladatról, kevesebbet költünk sportra, kultúrára. Szeptember végén már lesz egy hozzávetőleges adatunk a kiesett bevételekről, de a végeredményt csak az év végén tudjuk majd meg. Biztos, hogy a 2020. évi bevételkiesés fejtörést okoz a kisebb és nagyobb településeknek egyaránt, de a 2021-es költségvetésben már nem számolok további csökkenéssel. A kisebb városok viszont csődtől tartanak. Vannak olyan települések, amelyeknek nincs komoly adóbevételük, de ott is ki kell fizetni a közvilágítást, le kell kaszálni a füvet, működtetni kell az óvodát. Ezzel együtt sem lesz önkormányzati csőd. Ahol egy település önhibáján kívül nehéz helyzetbe kerül, ott év végén segít majd a kormány, ahogyan eddig is tette. Ha ezt lehet tudni, miért mondja néhány önkormányzat, hogy náluk a bevételek kiesése miatt el kell küldeni embereket a saját hivatalukból és intézményeikből? Az ilyen megszólalásokat inkább pártpolitikusi nyilatkozatoknak vélem, semmint felelős városvezetői hozzáállásnak. Azt tanácsolom a kollégáimnak, hogy számolják újra a költségvetésüket, és ne a munkahelyeken, az emberek biztonságán spóroljanak! A költségvetési kitekintőben az elvonások megmaradnak 2024-ig. Miért? Csak akkor beszélhetnénk elvonásokról, ha összességében kevesebbet kapnának a települések, de többet kapunk, mint már mondtam többször is. Ami a gazdasági hátteret illeti: a mi vállalkozásaink azt mondják, év végére az idénre tervezett teljesítmény 80 százalékára számítanak. Jövőre elérhetik a 2019-es teljes év eredményét és utána lehet árbevétel-növekedéssel kalkulálni. De hogy ez így lesz-e, és nem jön-e a vírusnak egy gazdaságot bénító második hulláma, azt egyelőre nem lehet megmondani. A Modern Városok 3500 milliárdos keretéből is elvettek 35 milliárdot. Ezt megérzi Kaposvár? Nem! Városunk jól áll a program teljesítésével, mert korán kezdtük a beruházásokat, s a fejlesztések legtöbbjét már át is adtuk. De országos viszonylatban – a vírustól függetlenül – a több mint négy éve meghirdetett Modern Városok Programot időről időre felül kell vizsgálni, és aktualizálni is érdemes. Például azért, mert jelentősen drágultak az építkezések. A súlypontokat most át kell helyezni a gazdaságvédelemre, a munkahelyek védelmére és az egészség megőrzését segítő programokra. Mi például azt tűztük ki célul, hogy 2030-ra mi legyünk az ország legegészségesebb városa. Önöknek kifejezetten jól jött, hogy a megyei jogú városokban nem lehet különleges gazdasági övezetet kijelölni. Mintegy két hónappal ezelőtt Papp László debreceni, Cser-Palkovics András székesfehérvári, Balaicz Zoltán zalaegerszegi és Kovács Ferenc nyíregyházi kollégámmal együtt leültünk tárgyalni a kancelláriaminiszterrel a megyei jogú városokat érintő kérdésekről, és azt javasoltuk, hogy a térségi feladataink miatt a 23 megyei jogú város területén ne legyen ilyen övezet. Gulyás miniszter úr elfogadta ezt az érvelést. De máshol jogosnak tartja az eljárást? Nem tartom helyesnek azt, hogy ha egy településre jelentős állami támogatással betelepül egy sok embernek munkát adó, és sok iparűzési adót fizető nagyvállalat, ez az adó ne a térséget, hanem csak az adott települést szolgálja. De nemcsak az adót veszi el a kormány, hanem a gyárakhoz vezető, önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó utakat, tereket is, ami már elvi kérdés. Lehet elvi kérdés is, de ha valaki meg akar akadályozni egy beruházást, s ezzel ártani akar egy térségnek, akkor meg kell védeni az ott élők érdekeit. Jó megoldás egy példa miatt általánossá tenni valamit? Sajnos a rossz példákra is választ kell adni. Egyébként jogos a kérdése. Ráadásul a gyakorlat azt mutatja, hogy a megyei önkormányzatok, ahová ezek az övezetek kerülnek, nem felkészültek a napi közigazgatási ügyek kezelésére. Ebben kétségkívül igaza van, jelen pillanatban nem felkészültek erre, de azzá válhatnak. Vagy pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átveszi tőlük a munkát, de a lényeg, hogy a térségben keletkezett forrásokat ott is kell felhasználni. Miért pont most kellett előhozni ezt a megoldást, amikor a nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatok szolidaritási adóját is megnégyszerezi a kormány? Ez a főpolgármester érvelése. Én természetesnek tartom, hogy az állam elvárja a mostani veszélyhelyzetben minden településtől és önkormányzattól, hogy adja bele a maga részét a védekezésbe. Az nem megy, hogy mindig csak benyújtom a számlát, miközben ott állok, nézek, és nem teszek semmit. A védekezés 98 százalékát a magyar állam vállalta, de persze a települések is helyt álltak és elvégezték a kötelességüket. Ennek része az is, hogy a gazdagabb települések többet fizetnek, a gépjárműadó eddig helyben maradó részét pedig átengedik a költségvetésnek, hogy a védekezést irányító kormány életeket menthessen meg. A Megyei Jogú Városok Szövetsége nagyjából negyedévente tanácskozik. Változtak ezek a találkozók attól, hogy tíz ellenzéki városvezető került a testületbe? Jelentős érdekérvényesítő képességünk van, hiszen a városainkban kétmillió állampolgár él. A szövetségben mindig voltak ellenzékiek – korábban magam is részt vettem ellenzékiként a munkájában –, de mindenhol ugyanazokkal a gondokkal kell szembenézni, legfeljebb másképp fogalmazzuk meg a kérdéseket. Tanulunk egymástól, alakítjuk egymás véleményét. De tapasztalom azt is, hogy míg magam a polgármesterséget felelősséggel együtt járó hivatásnak tartom, kollégáim egy része ma már elsősorban pártpolitikusként nyilatkozik meg. Sokak szerint az érdekérvényesítésük azért is sikeres, mert ön jól fekszik a nagyobbik kormánypárt vezetőinél. Az előnyöm a többiekkel szemben talán a harmincéves önkormányzati múltam, az, hogy a tapasztalataimat át tudom adni azoknak a döntéshozóknak, akik mögött még nincs ilyen sok évnyi gyakorlat. Egyébként már akkor is a megyei jogú városok szövetségének egyik vezetője voltam, amikor még nem a Fidesz kormányzott. Ha meg kell fogalmazni az önkormányzatiság velejét, akkor mit mond, változott ez 1990 óta? Nem változott. A lényeg, hogy legyen munkájuk az embereknek, legyenek boldogok és egészségesek, s dönthessenek a saját maguk és településük sorsáról. Az autonómia nem fontos? Dehogynem, de ez most is adott. A képviselőtestülettel együtt szabadon úgy alakíthatjuk a költségvetést, hogy az a leginkább szolgálja a helyi polgárok érdekét. Nem fogadja el a kritikákat, hogy a kormány fokozatosan elvonja az önkormányzati jogosítványokat? Nem, ezt nem fogadom el. Aki ezt állítja, az nem érti a lényeget. Mert a fő kérdés nem az, hogy ki tartja fenn például az intézményeket, hanem az, hogyan lesz jobb az embereknek. S ha jobb lesz, akkor teljesen mindegy, ki által jutnak lehetőséghez, s hogy kitől kapják a pénzt ehhez a jobb élethez. Ebből nem érdemes hiúsági kérdést csinálni. Van, amit nekünk kell elvégezni, mert hatékonyabbak vagyunk, mint a kormány, de fordítva is igaz ez.    

Névjegy

A kaposvári születésű agrármérnök 1988-tól a Somogy Megyei Tanács műszaki főosztályán dolgozott, az 1990-es önkormányzati választás után a megyeszékhely alpolgármestere lett, 1994 decembere óta polgármestere.1998-tól 2003-ig fideszes országgyűlési képviselő. 2000-től a Megyei Jogú Városok Szövetségének egyik vezetője, 2014-től elnöke. 

Néhol még lehetnek zivatarok, erős szél is jöhet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.24. 06:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 27 fok között várható.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerdán a Dunántúlon süthet a legtöbbet a nap, keleten lesz több a gomolyfelhő. Délután az Észak-Dunántúlon és a Duna-Tisza köze mentén néhol zápor alakulhat ki, az északnyugati határ közelében esetleg zivatar is lehet. Az északi szelet a Dunántúlon élénk, az Észak-Dunántúlon olykor erős széllökések is kísérhetik, délutántól azonban mérséklődik a légmozgás. Győr-Moson-Sopron és Vas megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a zivatarok veszélye miatt. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 27 fok között várható, késő estére 15 és 20 fok közé csökken a hőmérséklet.

Nem béremelést kapnak a tanárok

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.06.24. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A valódi béremelés azt jelentené, ha a tanári bérek 2015 óta befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) emelnék meg.
A bejelentett 10 százalékos ágazati szakmai pótlék, amit július 1-től kaphatnak meg a tanárok, nem béremelés – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás, miután a kormánypárti Magyar Nemzet hétfőn „béremelés” címszó alatt írta meg: már a nyári szünetben megérkezik a tanárok emelt fizetése. Totyik Tamás hangsúlyozta: a valódi béremelés azt jelentené, ha a tanári bérek 2015 óta befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) emelnék meg, ám ez nem történt meg. A szakmai ágazati pótlék – amelyet egy törvényi erejű alapilletmény-emeléssel szemben a kormány bármikor rendeletben visszavonhat – bruttó 20-40 ezer forint közötti összegeket jelent a végzettségtől és a pályán töltött időtől függően, ez pedig – bár a semminél több – a PSZ alelnöke szerint nem fogja megállítani a pályaelhagyást és a tanárszakra jelentkezők számának csökkenését. – A 10 százalékos pótlékemelés után egy pályakezdő fizetése bruttó 231 ezer forint lesz. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a diplomás pályakezdők átlagkeresete 344 ezer forint. Egy nyugdíj előtt álló mesterpedagógus bruttó 528 ezer forintra számíthat, miközben a diplomás átlagkereset megközelíti a 700 ezer forintot. Nem csoda, hogy a tanári pálya továbbra sem vonzó a fiatalok körében: 17 ezerről 11 ezerre csökkent a pedagógus szakra jelentkezők száma – fogalmazott az érdekvédő. A PSZ évek óta azt szeretné elérni, hogy a tanárbérek vetítési alapja újból a mindenkori minimálbér összege legyen, ami jelenleg 161 ezer forint. A szakszervezet számításai szerint az alap befagyasztásával egy nyugdíj előtt álló pedagógus bruttó 6 millió forinttól esett el az utóbbi öt évben. Totyik Tamás úgy véli, a pótlékemelés szükségességével a kormány elismerte, hogy a tanári életpályamodell „becsődölt”. Bár a legnagyobb pótlékemelést az intézményvezetők és helyetteseik kaphatják, mégis lehetnek köztük olyanok, akik rosszabbul járnak. A köznevelési törvény melléklete szerint az intézményvezetői pótlék alsó határa jelenleg az illetményalap 40, felső határa pedig 80 százaléka, ami júliustól 60-170 százalékra változik – a tanulói létszámtól függően. Ami a PSZ szerint azt jelenti, hogy egy olyan kisiskola igazgatója, ahova 150 főnél kevesebb diák jár, a jövőben 60 százalékos pótlékot kaphat, még akkor is, ha eddig a munkáltató döntése alapján 80 százalék járt neki.