Előfizetés

Bálint gazda emlékére

Vas András
Publikálás dátuma
2020.06.22. 13:21

Fotó: Röhrig Dániel
Az őszinte szeretet az egyik legszebb és legfontosabb, mondta, majd bocsánatkérő mosollyal az arcán kézzel nyúlt a kockacukorért, s pottyantotta a kávéjába. Harminc fokban, fekete öltönyben üldögélt egy faszéken a somogyi aprófalu, Várda egyik árnyékos fája alatt, s olyan természetességgel beszélgetett muskátlikról, petúniáról és fametszésről a helyiekkel, mintha az egész életét köztük élte volna le. Persze úgy is viselkedtek vele, hiszen ő volt mindenki Gyuri bácsija, Bálint gazdája, aki egy időben úgy hozzátartozott a péntek estékhez, mint a vasárnapi ebédhez a gyöngyöző húsleves. Az átlagember számára is befogadható szakértelmével, bölcs derűjével lopta be magát egy ország szívébe, no és, hogy hihetetlen népszerűsége ellenére sem felejtette el apja tanácsát: mindig, minden körülmények között becsülje meg a másikat, s tekintsen mindenkit egyenrangú partnernek, még a legnehezebb időkben is. Pedig bőséggel kijutott neki a borzalmakból, 1919. július 28-án gyöngyösi zsidó családba születve a második világháború idején megjárta a munkaszolgálatot, majd a náci haláltáborokat – Mauthausent és Gunskirchent –, amelyek egyetlen kivétellel az összes családtagját felemésztették. Hogy aztán hazatérve és új életet kezdve a gyöngyöshalmaji családi birtokon egy másik őrült rezsim bélyegezze meg, s forgassa ki mindenéből. A többség ekkor feladta volna, elmenekült volna az országból, mely többszörösen megpróbálta megalázni és megsemmisíteni, ám ő maradt, itthon tartotta a magyar kultúra és legfőképpen: a magyar föld. Attól nem tudott elszakadni, kertészeti akadémiai végzettségéhez méltatlan beosztásokban dolgozott, elfogadva, hogy nem becsülik, csak megtűrik, s megbocsájtott, pedig hosszú éveknek kellett eltelnie, hogy szakértelmének köszönhető pozícióba kerüljön a Kertészeti Kutatóintézetben, s immár publikálhasson, tankönyveket írhasson, újságot szerkeszthessen. Nyugdíjas korára aztán kárpótolta valamennyire az élet, az Ablak című televíziós műsor országos ismertséget, népszerűséget, és ami a legfontosabb, szeretetet hozott számára. Elfogadottságát, hitelességét jól mutatta, hogy bekerült a rendszerváltás utáni második parlamentbe, tele tervekkel, reménnyel, melyek aztán az eltelt két és fél évtizedben folyamatosan fogytak, egyedül meggyőződése nem kopott meg: a társadalom számára nincs jobb program, mint a francia forradalom hármas jelszava, a szabadság, egyenlőség, testvériség. Élete végére nemcsak visszavonult, de ki is ábrándult a politikából, teljesen szakmája felé fordult, s hitte, a politikával ellentétben a kertészet képes rá, hogy embereket, közösségeket hozzon közel egymáshoz. S nem csak hitt benne, meg is valósította, közösségi oldala kevés híján félmillió követőt szabadított ki a mindennapok zavarosából. Munkásságát, emberiségét a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével, Táncsics-díjjal, Aranytollal, Budapest, Gyöngyös és Várda díszpolgári címével, Prima Primissima-díjjal, s még megannyi kitüntetéssel ismerték el. Nem sokkal 101. születésnapja előtti halálával az utolsó 20. századi magyar humanista távozott. Elment az ország Gazdája.

Visszapattant Strasbourgról a Jobbik ÁSZ-büntetés miatti panasza

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.22. 12:45
Jobbikos plakátok az idei kampányban
Fotó: Michal Fludra / NurPhoto
A döntés ellen nincs jogorvoslat, az Alkotmánybíróság sem adott igazat a pártnak. Strasbourgban mégis úgy látják, hogy nem használtak ki minden lehetőséget.
2018-ban büntette az Állami Számvevőszék 660 millió forintra a Jobbikot. A párt Strasbourgig ment, ahonnan most kapták meg a bírósági döntést: nem használtak ki minden jogorvoslati lehetőséget Magyarországon – mondta el Jakab Péter pártelnök az ATV Start című műsorában.

Végigjárták a bíróságokat, az EJEB szerint ez sem volt elég

A tévé honlapja felidézi, hogy az ÁSZ még 2017-ben büntette meg a Jobbikot, tiltott pártfinanszírozás címén. Magyarországon nem lehet jogorvoslattal élni a számvevőszék bírságát illetően, ennek ellenére a Jobbik elment az Alkotmánybírósághoz és a közigazgatási bírósághoz is, viszont mindkét helyről a törvény miatt fizetésre szólították fel őket. A Jobbik ezután a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol két év után most kapták meg a végzést: elutasították a Jobbik határozatát, arra hivatkozva, hogy a Jobbik nem használt ki minden jogorvoslati lehetőséget Magyarországon. A nyolc soros határozatban azt is kimondják, hogy fellebbezésnek helye nincs.
Volner János, a Jobbik akkori frakcióvezetője a számvevőszéknél tartott tájékoztatóján

Jakab: nincs nálunk diktatúra, néha engem is leszavaznak

Jakab Péter arról is beszélt a műsorban, hogy szerinte jó úton jár a Jobbik, ezt látják a pártpreferenciákból. A kilépő politikusokról azt mondta: nem mind a kilenc tag az ő elnöksége alatt hagyta el a frakciót – a kilépéseket azonban szerinte folyamatként is lehet értékelni. Úgy véli, a távozók nem tudták elfogadni a tisztújítás végeredményét, ezért döntöttek így. Bár a párt korábbi alelnöke, Sneider Tamás Facebook-oldalán „statáriális kivégzéssel” „véleményterrorral” és a párton belüli megfélemlítéssel magyarázta május végi távozását, Jakab szerint nincs diktatúra a pártban, ezt mutatja az is, hogy csapatban dolgoznak. Példaként hozta, hogy egy elnökségi ülésen is van olyan, hogy leszavazzák őt, és ezt tudomásul is veszi. 

Az LMP nem egyenlő Ungár Péterrel

A felvetésre, hogy 2022-ben összefog-e a Jobbik, az LMP és a Momentum, azt mondta: nem azonosítja Ungár Pétert az LMP-vel, ott sok tisztességes hazafit ismer. „A két lista koncepciója sokkal hatékonyabban tudja a kormánykritikus szavazókat megszólítani a kormányváltás érdekében” – fűzte hozzá. A Jobbik szerinte megérkezett oda, ahol egy magyar néppártnak lennie kell ahhoz, hogy minden magyart tudjanak képviselni.

Vályi-Nagy: A lakosság szerepe döntő lesz a második hullám megelőzésében

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.22. 11:49

Fotó: Matteo Corner / MTI/EPA/ANSA
A főigazgató elmondta: eddig 15 súlyos koronavírusos beteg kapott vérplazma-terápiát Magyarországon.
A lakosságnak döntő szerepe lesz a koronavírus-járvány második hullámának megelőzésében Magyarországon – mondta Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója az M1 hétfő délelőtti műsorában. A főigazgató hangsúlyozta:
a világban számos jele van annak, hogy a járvány második hulláma „talán nem lesz elkerülhető”, ezért nagyon fontos, hogy a lakosság továbbra is védekezzen, és az emberek tartsanak egymástól távolságot.

Vályi-Nagy István szólt arról, hogy Magyarország eddig nagyon jól kezelte a járványt. Ehhez pedig az kellett, hogy a kormány és a közegészségügy jól mérte fel, hogyan fog alakulni a járvány. A főigazgató ismertette:
eddig 15 súlyos koronavírusos beteg kapott vérplazma-terápiát, valamennyien olyanok, akiknek „valószínűsíthetően vagy bizonyíthatóan” a vérében is jelen volt a vírus, tehát úgynevezett „keringő vírusfertőzésük” volt.

Elmondta, hogy nagyon jó tapasztalataik vannak, 13 ember meggyógyult és már el is hagyhatta a kórházat.
Egy nagyon idős beteg ugyan szintén elhagyhatta a kórházat, de később alapbetegségeinek szövődményeibe belehalt, és egy másik súlyos beteget is elveszítettek. Hozzátette: a kezelés egyelőre kísérleti fázisban van, és Magyarországon csak súlyos betegeknél alkalmazzák a terápiát, mert lehetnek mellékhatásai is. Kockázatos a kezelés például azoknál, akiknek eleve súlyos véralvadási rendellenességeik van – mondta, megjegyezve, hogy újabban kiderült, a Covid-19 véralvadási rendellenességet is okoz, amelyet nem mindenkinél vesznek észre. Vályi-Nagy István arról is beszélt: léteznek más kísérleti terápiák is. A koronavírus például ugyan első lépésben légúti fertőzés, de később általános fertőzéssé válik, megjelenik a vérben és megbetegíti a szerveket. Ilyenkor pedig hatásos lehet a szteroidos kezelés, amit Magyarországon is alkalmaznak. Ugyancsak hatékony lehet az interleukin-6 ellenes terápia, ezt már 25 magyar betegnél alkalmazták nagy sikerrel – tette hozzá a főigazgató.