Előfizetés

Visszapattant Strasbourgról a Jobbik ÁSZ-büntetés miatti panasza

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.22. 12:45
Jobbikos plakátok az idei kampányban
Fotó: Michal Fludra / NurPhoto
A döntés ellen nincs jogorvoslat, az Alkotmánybíróság sem adott igazat a pártnak. Strasbourgban mégis úgy látják, hogy nem használtak ki minden lehetőséget.
2018-ban büntette az Állami Számvevőszék 660 millió forintra a Jobbikot. A párt Strasbourgig ment, ahonnan most kapták meg a bírósági döntést: nem használtak ki minden jogorvoslati lehetőséget Magyarországon – mondta el Jakab Péter pártelnök az ATV Start című műsorában.

Végigjárták a bíróságokat, az EJEB szerint ez sem volt elég

A tévé honlapja felidézi, hogy az ÁSZ még 2017-ben büntette meg a Jobbikot, tiltott pártfinanszírozás címén. Magyarországon nem lehet jogorvoslattal élni a számvevőszék bírságát illetően, ennek ellenére a Jobbik elment az Alkotmánybírósághoz és a közigazgatási bírósághoz is, viszont mindkét helyről a törvény miatt fizetésre szólították fel őket. A Jobbik ezután a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol két év után most kapták meg a végzést: elutasították a Jobbik határozatát, arra hivatkozva, hogy a Jobbik nem használt ki minden jogorvoslati lehetőséget Magyarországon. A nyolc soros határozatban azt is kimondják, hogy fellebbezésnek helye nincs.
Volner János, a Jobbik akkori frakcióvezetője a számvevőszéknél tartott tájékoztatóján

Jakab: nincs nálunk diktatúra, néha engem is leszavaznak

Jakab Péter arról is beszélt a műsorban, hogy szerinte jó úton jár a Jobbik, ezt látják a pártpreferenciákból. A kilépő politikusokról azt mondta: nem mind a kilenc tag az ő elnöksége alatt hagyta el a frakciót – a kilépéseket azonban szerinte folyamatként is lehet értékelni. Úgy véli, a távozók nem tudták elfogadni a tisztújítás végeredményét, ezért döntöttek így. Bár a párt korábbi alelnöke, Sneider Tamás Facebook-oldalán „statáriális kivégzéssel” „véleményterrorral” és a párton belüli megfélemlítéssel magyarázta május végi távozását, Jakab szerint nincs diktatúra a pártban, ezt mutatja az is, hogy csapatban dolgoznak. Példaként hozta, hogy egy elnökségi ülésen is van olyan, hogy leszavazzák őt, és ezt tudomásul is veszi. 

Az LMP nem egyenlő Ungár Péterrel

A felvetésre, hogy 2022-ben összefog-e a Jobbik, az LMP és a Momentum, azt mondta: nem azonosítja Ungár Pétert az LMP-vel, ott sok tisztességes hazafit ismer. „A két lista koncepciója sokkal hatékonyabban tudja a kormánykritikus szavazókat megszólítani a kormányváltás érdekében” – fűzte hozzá. A Jobbik szerinte megérkezett oda, ahol egy magyar néppártnak lennie kell ahhoz, hogy minden magyart tudjanak képviselni.

Vályi-Nagy: A lakosság szerepe döntő lesz a második hullám megelőzésében

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.22. 11:49

Fotó: Matteo Corner / MTI/EPA/ANSA
A főigazgató elmondta: eddig 15 súlyos koronavírusos beteg kapott vérplazma-terápiát Magyarországon.
A lakosságnak döntő szerepe lesz a koronavírus-járvány második hullámának megelőzésében Magyarországon – mondta Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója az M1 hétfő délelőtti műsorában. A főigazgató hangsúlyozta:
a világban számos jele van annak, hogy a járvány második hulláma „talán nem lesz elkerülhető”, ezért nagyon fontos, hogy a lakosság továbbra is védekezzen, és az emberek tartsanak egymástól távolságot.

Vályi-Nagy István szólt arról, hogy Magyarország eddig nagyon jól kezelte a járványt. Ehhez pedig az kellett, hogy a kormány és a közegészségügy jól mérte fel, hogyan fog alakulni a járvány. A főigazgató ismertette:
eddig 15 súlyos koronavírusos beteg kapott vérplazma-terápiát, valamennyien olyanok, akiknek „valószínűsíthetően vagy bizonyíthatóan” a vérében is jelen volt a vírus, tehát úgynevezett „keringő vírusfertőzésük” volt.

Elmondta, hogy nagyon jó tapasztalataik vannak, 13 ember meggyógyult és már el is hagyhatta a kórházat.
Egy nagyon idős beteg ugyan szintén elhagyhatta a kórházat, de később alapbetegségeinek szövődményeibe belehalt, és egy másik súlyos beteget is elveszítettek. Hozzátette: a kezelés egyelőre kísérleti fázisban van, és Magyarországon csak súlyos betegeknél alkalmazzák a terápiát, mert lehetnek mellékhatásai is. Kockázatos a kezelés például azoknál, akiknek eleve súlyos véralvadási rendellenességeik van – mondta, megjegyezve, hogy újabban kiderült, a Covid-19 véralvadási rendellenességet is okoz, amelyet nem mindenkinél vesznek észre. Vályi-Nagy István arról is beszélt: léteznek más kísérleti terápiák is. A koronavírus például ugyan első lépésben légúti fertőzés, de később általános fertőzéssé válik, megjelenik a vérben és megbetegíti a szerveket. Ilyenkor pedig hatásos lehet a szteroidos kezelés, amit Magyarországon is alkalmaznak. Ugyancsak hatékony lehet az interleukin-6 ellenes terápia, ezt már 25 magyar betegnél alkalmazták nagy sikerrel – tette hozzá a főigazgató.

Bugyiban mutatták meg a gyermekvédelmi szociális intézményekben dolgozók, milyen munkaruhát kaptak a járvány idején

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.22. 11:22
Képünk illusztráció
Fotó: ROLF VENNENBERND / AFP
Alsónemű lenne az uniformis, ha azt „vennék fel”, amit az állam vagy a munkahely biztosított nekik.
Csak néhány papírlap takarja a gyermekvédelmi szociális intézményekben dolgozók testét – ezzel a kampányfotóval figyelmeztet a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) a szociális és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók munkaruha-ellátásának évek óta húzódó problémájára. „Megkértük a dolgozókat, hogy készítsenek magukról fényképet abban a munkaruhában, amit a munkáltatójuk biztosít számukra és küldjék el nekünk. A képek jól szemléltetik, hogy „Covid előtt” és „Covid alatt” munkaruha nélkül kellett ellátni a fokozottan egészségkárosító feladatokat a gyermekeket és az időseket gondozó személyzet nagy többségének” – írja közleményében a szakszervezet.
Az érdekvédők rámutatnak arra az amúgy nyilvánvaló tényre is, hogy az óvónők, szociális munkások, az idős és gyermekotthonok dolgozói szociális- és gyermekvédelmi területeken dolgozók épp úgy ki vannak téve a nagyfokú fertőzésveszélynek, mint az egészségügyben dolgozó ápolók, orvosok.
Mint írják, bár a munkaruházatot jogszabály szerint a munkáltató köteles biztosítani, ha a feladat ellátása a ruházat nagyfokú szennyeződésével jár, a közvetlen állami fenntartású szociális intézmények 40 százalékában nem biztosítja a munkáltató, illetve az állam a munkaruhát.
A gyermekvédelem területén a telephelyek 70 százalékában munkaruházat nélkül állnak helyt a dolgozók a mindennapokban – állítja a BDDSZ.

A szervezet így országszerte 450 munkahely alkalmazottjainak nevében lép most fel, és kérdi: meddig marad így ez a jogsértő helyzet a „Covid után” – vagy az állam esetleg lép,  és végre megvédi dolgozóit a fertőzésveszélytől, a munkaruházat jogszabályi garanciáinak és fedezetének biztosításával.