Megszűnt a szerbiai pluralizmus a választás után

Publikálás dátuma
2020.06.22. 09:07

Fotó: ALEKSANDAR DIMITRIJEVIC / AFP
Földcsuszamlásszerű győzelmet, 62 százalékot ért el a Szerb Haladó Párt (SNS) a vasárnapi választáson, ám a diadalnak vannak árnyoldalai is.
A pluralizmus végét jelenti a vasárnapi szerb választás. A kisebbségi listákat leszámítva mindössze egyetlen párt került be a parlamentbe a kormány két politikai ereje, a Szerb Haladó Párton (SNS) és a szocialistákon (SPS) kívül, a Szerb Hazafias szövetség került be a törvényhozásba. Ez utóbbi nem is tekinthető tradicionális pártnak. Vezetője az az Aleksandar Sapic, aki nem programjának, hanem nevének köszönhette azt, hogy pártja több mint négy százalékot szerzett. Igazi ikon Szerbiában, hiszen hazája vízlabda válogatottjával három olimpiai aranyat, négy világbajnoki és öt Európa-bajnoki címet szerzett. (A szerb világsztár múlt héten megrendítő írással búcsúzott a csütörtökön elhunyt Benedek Tibortól.) Ki nyert a választással? Ha úgy tesszük fel a kérdést, volt-e egyáltalán értelme a voksolásnak, nehéz lesz egyértelmű igennel válaszolni, hiszen várhatóan folytatja a kormányzást az SNS és az SPS, de akár ki is egészülhetnek Sapic pártjával is. Így aztán megvalósulhat az, ami csak a kommunista érában volt elképzelhető: a parlament majdnem 100 százalékos támogatására támaszkodhat a kormány. Szerbiában az alkotmány a kisebbségeknek is garantál parlamenti helyeket. A Vajdasági Magyar Szövetség 27 év óta nem szerepelt ilyen jól: kilenc képviselői helyet szerzett. Sikeres volt-e az ellenzék bojkottja? Erre nem lehet egyértelmű igennel válaszolni. Ha úgy vesszük, hogy a részvételi arány sosem volt ilyen csekély, nem érte el az 50 százalékot sem, a városokban pedig különösen alacsony volt, Belgrádban például mindössze 35 százalék járult az urnákhoz, akkor azt mondhatjuk, hogy bejött az ellenzék stratégiája, de ha abból indulunk ki, hogy majdnem minden második szerb élt a szavazati jogával, akkor azt mondhatjuk, a taktika nem jött be. A mostani voksoláson az SNS legnagyobb ellenfele nem is valamely párt volt, hanem a részvételi arány. A körülmények nem feltétlenül Vucicéknak kedveztek. A koronavírus-járvány miatt sokan nem mertek választani, még ma is megközelíti a naponta regisztrált fertőzöttek száma a százat. Eközben azonban a szavazókörökben nem volt kötelező a maszk viselése. Az idő sem fogadta kegyeibe a kabinet pártjait, Belgrádban például a nap nagy részén esett az eső. Vucic győzelmi beszédében arról nem tett említést, hogy még sosem járultak ilyen kevesen az urnákhoz hazájában. Az elnök azonban köszönetet mondott a koszovói szerb választóknak, ott ugyanis sokan járultak az urnákhoz és túlnyomórészt az SNS mellé tették az ikszet. Szintén tarolt a politikai erő a boszniai szerbek körében, ahol a szavazásra jogosultak 87 százaléka voksolt.

Pásztor: történelmi eredmény

Történelmi eredményt ért el a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a vasárnapi szerbiai választásokon: a parlamenti, a vajdasági tartományi és az önkormányzati választáson is a korábbinál nagyobb támogatottságot szerzett – hangsúlyozta Pásztor István, a VMSZ elnöke szabadkai sajtótájékoztatóján. A politikus úgy vélekedett, hogy a VMSZ a vasárnapi választás egyik győztese, hiszen a rendelkezésre álló adatok szerint annyi képviselője lesz a pártnak a köztársasági parlamentben, amennyi az utóbbi 27 évben nem volt. „Utoljára ennyi képviselője a vajdasági magyar közösségnek akkor volt, amikor csak egyetlen magyar pártja volt a közösségnek, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a rendszerváltozáskor, a kilencvenes évek elején, akkor, amikor a számítások szerint százezerrel több magyar ember élt a Vajdaságban, mint most” – húzta alá a pártelnök. Az előzetes eredmények szerint a legnagyobb délvidéki magyar pártnak az eddigi négy helyett kilenc képviselője lesz a belgrádi törvényhozásban. A vajdasági tartományi parlamentben a legnagyobb délvidéki magyar pártnak eddig hat képviselője volt, az előzetes eredmények alapján a következő négy évben tizenöt politikus képviselheti a pártot az újvidéki székhelyű képviselőházban, és így a VMSZ lesz a második politikai erő a Szerb Haladó Párt után. A rendelkezésre álló adatok szerint a VMSZ a szavazatok 13,6 százalékát szerezte meg a Vajdaságban, ami megközelíti a magyarok részarányát Szerbia egyetlen, északi tartományában – írta a Vajdaság Ma portálja.

Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, amint átveszi a szavazólapot, 2021. június 21-én a bácskai Noszán
Fotó: Molnár Edvárd / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Több mint 100 új fertőzöttet találtak egy nap alatt Észak-Macedóniában, Bosznia a határok megnyitására készül

Publikálás dátuma
2020.06.22. 08:38

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Szerbiában 12 803-ról 12 894-re emelkedett a diagnosztizált esetek száma.
Észak-Macedóniában a szakértők szerint már a koronavírus-járvány második hulláma szedi az áldozatait, a köztársasági elnök úgy véli, ezt el lehetett volna kerülni, ha az egész kormány egységesen áll ki az intézkedések mellett. Az országban 5005-ről 5106-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Egy nap alatt öten haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe, és ezzel 238-ra nőtt a halálos áldozatok száma. Szerbiában egy nap alatt 12 803-ról 12 894-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Vasárnap egy halálos áldozata volt a betegségnek, ezzel 261-re nőtt a halálos áldozatok száma. Koszovóban az utóbbi 24 órában 2073-ról 2169-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában nem volt halálos áldozata a Covid-19 betegségnek a kis balkáni államban, eddig 36-an haltak bele a betegségbe. A helyi sajtó szerint az egészségügyi minisztérium által összeállított, elővigyázatossági intézkedéseket tartalmazó „kézikönyvben” olvasható előírásokat senki nem tartja be, sőt a többség el sem olvassa, az útmutató ugyanis 153 oldal hosszú, és csak elektronikus formában érhető el a tárca internetes oldalán. Aki pedig olvasta, túlságosan bonyolultan megfogalmazottnak és terjengősnek nevezte. Bosznia-Hercegovinában vasárnapról hétfőre nem regisztráltak egyetlen új esetet sem, így a fertőzöttek száma 3418 maradt. Az utóbbi 24 órában egy ember sem halt bele a betegségbe, így a halottak száma 169 maradt. A külügyminiszter szerint július elsejétől mindenki számára megnyílhatna az ország határa, és nemcsak a boszniai állampolgárok léphetnének be korlátozások nélkül, hanem más ország állampolgárai is. Montenegróban egy nap alatt 359-ről 362-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Az Adria-parti országban két hónapja nem volt halálos áldozata a vírusnak, a járvány ideje alatt kilencen haltak bele a betegségbe. A sajtó beszámolói szerint emberemlékezet óta nem fogadta olyan látvány a tengerpartra érkezőket nyáron, mint most: a vízparton alig néhányan lézengenek, a korábban zsúfolt vendéglátóhelyeken csak elvétve lehet embereket látni.
Szerző

Inog a talaj Aszad alatt

Publikálás dátuma
2020.06.22. 08:30

Fotó: AFP
A gazdaság összeomlása miatt növekszik az elégedetlenség a rezsimmel szemben, a kegyelemdöfést az új amerikai szankciók adhatják meg.
Kínzásokkal és kivégzésekkel elhallgattatják, aki szót emel az elnyomás ellen, kíméletlen bombázásokkal megtizedelik azokat, akik fegyvert ragadnak, és válogatás nélkül lemészárolnak bárkit, aki az ellenzék közelében él - Bassár El-Aszad szír elnök rezsime kegyetlen eszközeivel vitathatatlanul nyerésre áll a 2011-ben kirobbant polgárháborúban. A kormányerők Oroszország és Irán hathatós segítségével nagyrészt felszámolták az ellenállást, a teljes diadalt csak Törökország közelmúltbeli beavatkozása akadályozta meg. Szépen lassan azonban eljár az idő a Moszkva és Ankara által márciusban megkötött tűzszünet felett: a szír lázadók utolsó bástyájában, az északnyugati Idlib tartományban a nyugalmat mind gyakrabban törik meg a hadsereg tüzérségi- és légicsapásai. Mindez arra utal, hogy küszöbön áll egy offenzíva - az is lehet, hogy a legutolsó. Aszad azonban harctéri győzelme esetén sem lélegezhet fel, hiszen Szíria még így is kicsúszhat a kezei közül. Az ország és annak gazdasága romokban hever, a nép nyomorog, újjáépítésről egyelőre nincsen szó, és az összeomlás megállítása is gondokat okoz. Mindez pedig az elnök ellen fordíthatja eddig hűséges támogatóit is. A legfelsőbb körökben az okoz zúgolódást, hogy a rezsim a hatalomhoz közel álló elit megsarcolásával pótolja egyre zsugorodó bevételeit. A legtöbben csendben fizetnek, de az ország leggazdagabb embere, az államfő unokatestvére, Rami Makluf májusban Facebookon közzétett videókban tiltakozott az intézkedések ellen. Az üzletember panaszáradata nem ért célt, hiszen a hírek szerint az ő cégeiből is kivasalták az elvárt összeget. Mindazonáltal Makluf nyilvános méltatlankodása ország-világ elé tárta a damaszkuszi rezsim szorult helyzetét. A szélesebb társadalomban is tapasztalható némi elégedetlenség, amely mögött leginkább a nemzeti valuta drasztikus elértéktelenedése áll. A polgárháború előtt egy dollár 47 szír fontba került, az idei év elején a pénzváltóknál 1 000 körül volt az átváltási árfolyam, ami nemrégiben már a 3 000-et is meghaladta. Ennek következtében a fizetések még inkább elértéktelenedtek, az élelmiszerek pedig drasztikusan megdrágultak. Az infláció miatt a felkelők birtokolta Idlibben a török líra vált az elfogadott fizetőeszközzé, a kurd-arab fegyveresek ellenőrizte északnyugati részen a helyi vezetés megemelte a köztisztviselők bérét, Aszadnak azonban az apadó államkassza nem ad lehetőséget arra, hogy javítson az emberek helyzetén. A rosszabbodó megélhetési körülmények miatt már több, kormányerők uralta városban törtek ki tiltakozások, a tüntetők a 2011-es forradalom jelszavait átvéve követelik a korruptnak és inkompetensnek tartott rezsim bukását. Új lázadás fenyeget, pedig a hadsereg még az előzőt sem verte le. A damaszkuszi rezsim gondjait csak tetézi, hogy az Egyesült Államok múlt szerdán vezette be eddigi legszigorúbb szankcióit, az úgynevezett Cézár-törvényt. A jogszabály alapján az amerikai hatóságok minden olyan személyt és vállalkozást büntetéssel sújtanak, amely közvetve vagy közvetlenül a szír kormánnyal üzletel. A Trump-kormányzat abban reménykedik, hogy a külföldi pénzcsapok elzárásával rákényszeríthetik Aszadot a kiegyezésére, a polgárháború tárgyalásos lezárására. Washington azt hangoztatja, hogy a szankciók a civilek védelmét szolgálják, ezt a szándékot tükrözi a törvény neve is: Cézár a fedőneve annak a dezertált szíriai katonai fényképésznek, aki 2014-ben mintegy 55 ezer fotót tárt ország-világ elé a rezsim börtöneiben brutálisan megkínzott, illetve meggyilkolt foglyokról. Egyes szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai szankcióknak leginkább Szíria elszegényedett átlagpolgárai ihatják meg a levét. A damaszkuszi kormány azonban még ennél is messzebbre megy: úgy próbálják beállítani, mintha kizárólag az Egyesült Államok “gazdasági terrorizmusa” lenne a felelős az ország rossz helyzetéért. Az állami propaganda ontja magából a Cézár-törvényt hibáztató cikkeket, a rezsim pedig már több városban is utcára vezényelte az embereket, hogy demonstráljanak az “amerikai agresszió” ellen. Aszad számára kulcsfontosságú, hogy áthárítsa a felelősséget, hiszen ha ezt a csatát elbukja, akkor hiábavalóvá válhatnak az elmúlt évek harctéri győzelmei.