Előfizetés

Már optimistábbak a magyarok, de továbbra is a munkanélküliségtől félnek a leginkább

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.06.22. 07:21

Fotó: Shutterstock
A magyar gazdaság jövőjének megítélése május után júniusban is látványosan javult, s megközelítette a járvány előtti, februári értékét. A legnegatívabb véleménye az építőipari, a legpozitívabb a kereskedelmi és szolgáltató cégeknek volt.
Az üzleti bizalmi index emelkedésének köszönhetően júniusban az előző havinál nagyobb mértékben nőtt a GKI konjunktúraindexe, 7,6 ponttal mínusz 20,5 pontra, a mutató azonban így is csak 44 százalékát dolgozta le két hónap alatt az áprilisi zuhanásának – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel. A GKI által, az unió támogatásával végzett felmérés szerint májusban a fogyasztói, júniusban az üzleti bizalmi index emelkedett nagyobb mértékben. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az ipari várakozások májusban még folytatódó romlása júniusban emelkedésre váltott. Júniusban májushoz képest a fogyasztói bizalmi index 5,7 ponttal mínusz 32,8 pontra erősödött, az üzleti bizalmi index pedig 8,3 ponttal mínusz 16,2 pontra nőtt. Az üzleti szférán belül az ipari bizalmi index júniusban csak mintegy egyharmadát dolgozta le a járvány idején bekövetkezett visszaesésének, jelenleg ez a legpesszimistább ágazat. Az elmúlt időszaki és a várható termelés megítélése javult, ugyanakkor a teljes rendelésállományról és a készletekről alkotott vélemény tovább romlott. Az exportrendelések mértékét azonban valamivel jobbnak látták a válaszadók. Az építőipari bizalmi index májusban és júniusban több mint a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is érezhetően javult. A kereskedelmi bizalmi index is már több mint a felét visszaszerezte áprilisi visszaesésének. Bár az eladási pozíció megítélése tovább romlott, a rendelések várható alakulását már az áprilisinál jobbnak érezték a válaszolók. A szolgáltató cégek múltról és jövőről alkotott véleménye is javult, míg áprilisban ez volt a legpesszimistább, júniusban a legoptimistább ágazat – közölte a GKI. Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága május után júniusban is jelentősen javult, de összességében – ezen belül az iparban és az építőiparban – még a csökkentésre számítók vannak érezhető többségben. Májusban és júniusban érdemben enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme, de az áprilisi romlásnak összesen is csupán egyharmadát sikerült korrigálni, és továbbra is messze ez a fogyasztók által legnegatívabbnak érzett tényező. Az áremelési törekvés a kereskedelem kivételével minden ágazatban kissé erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése május után júniusban is látványosan javult, s megközelítette a járvány előtti, februári értékét. A legnegatívabb véleménye az építőipari, a legpozitívabb a kereskedelmi és szolgáltató cégeknek volt. Sokat javult a fogyasztók véleménye is. A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisi zuhanása után májusban jelentősen, majd júniusban kisebb ütemben emelkedett, és ezzel e két hónap alatt az üzleti szférához hasonlóan csaknem a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának. Legnagyobb mértékben a lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott véleménye javult, bár azt az emberek továbbra is romlónak értékelték. Áprilisban a sokkhatás legkevésbé a fogyasztók saját jövőbeli megtakarítási képességéről alkotott véleményét érintette; májusban pedig e mutató szinte a teljes előző havi csökkenést ledolgozta, júniusban nem változott.

Semmi sem lesz a nagy adóritkításból

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.22. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az állami bevételek 85 százaléka négy adóból folyik be, a maradékon 51 osztozik. A kisadók száma jövőre se változik. A kormány 20 mikróadó eltüntetést már 2020 végére ígérte, ám ennek nyoma sincs.
Mintegy 30 éve, a magyar adórendszer megalkotása óta szinte minden kormány nekikezdett a hazai adórendszer egyszerűsítésének, az adminisztráció csökkentését, illetve az elvonások számának mérséklését ígérve. Az előbbi esetében értek is el sikereket, amiben nagy szerepe volt az adórendszer elektronizálásának is, és valóban csökkent a cégek és a magánszemélyek adózással eltöltött ideje. A magánszemélyek ma már akár teljesen megszabadultak a bevallás nyűgjeitől, az online számlarendszer bevezetésével az adóhivatal hamarosan a cégek áfa-bevallását is elkészítheti. Az adók számának csökkentésében ugyanakkor nem sikerült érdemi eredményt elérnie a kormányoknak. Míg öt évvel ezelőtt kerek 60 adófajtát azonosítottak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői, ezek száma az év elején még  54 volt – közölte Fehér Tamás, az iroda vezető adójogásza. Vagyis az elmúlt években átlagosan évi egy adó tűnt el az adórendszerből. Idén máris megtorpanni látszik az adók számának mérséklése. A kormány a koronavírus elleni küzdelem örve alatt újból bevezette a kiskereskedelmi különadót - egy újabb kisadót - , amiből 2021-ben már 54 milliárd forintos bevételt vár. Ezen felül a bankokra is kivetett egy válságadót, amit  - mert az összege leírható más elvonásokból - a szakértő jóindulatból csak egy fél pluszadónak minősít.    Az elmúlt években munkavállalói járulékok olvadtak össze, illetve vállalati kisadók közül kivezették az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) – igaz helyett maradt a kata és a kiva –, ezért csökkenthetett az adók száma, míg az elvonás mértéke gyakorlatilag maradt. 
A magyar adórendszer feleslegesen bonyolult – erre épp a kormány 2021-es költségvetési terve mutat rá rendkívül plasztikusan: ugyanis a négy legnagyobb bevételi adónem hozza az összes befizetés 84,4 százalékát a maradék 15,6 százalékon osztozik a további 51 adó. A legnagyobb bevétel – a teljes bevétel egyharmada – jön be a két társadalombiztosítási alapot finanszírozó szociális adóból. A bevételek 29 százaléka kerül a büdzsébe az általános forgalmi adóból. Ráadásul ennek az adónak egyre nagyobb a beszedési hatékonysága, ezért még kismértékben nőhet is annak aránya a bevételek között a következő években. Ám szakértők szerint a fehéredési tartaléknak lassan vége. A harmadik "helyezett" a személyi jövedelemadó, és csak negyedik helyre futott be a jövedéki adó. A négy adóból összesen 14 453 milliárd forint folyik be, ez a központi alrendszer 17 125 milliárd forintos adóbevételeinek 84,4 százaléka. A maradék 15,6 százalékot adja a többi adó, ám ez is még 2688 milliárd forintot tesz ki, amit nem lehetne csak úgy elengedni, hiszen az hatalmas lyukat ütne a gazdálkodásban, ám rámutat arra, hogy egyszerűsítésnek igenis van helye. Az évi 100-200 milliárdot hozó közepes adók száma négy, ez alatt pedig számos olyan adónem van, amelyik alig néhány tíz milliárd forintot hoz. Ezek egyszerűsítése, megszüntetése hozna a cégek adminisztrációjában jelentősebb könnyítést. Pénzügyminisztérium (PM) szerint egy cég átlagosan 11 féle adót fizet, vagyis 40-50 adóval nem is találkozik. A Pénzügyminisztérium és a kormány tavaly publikált versenyképességi tervében az adók számának jelentős mérséklését ígérte: az akkor közel hatvan adófajtából csupán 40-et kívántak megtartani, s ennek határidejét 2020 végére tették. A 15-20 adófajta eltüntetésnek azonban semmi jele sem az államapparátus munkáiban, pláne nem az adójavaslatokban. A kormány persze foghatja a koronavírus-válságra a halasztást, ám semmilyen információ nem utal arra, hogy ez a munka megkezdődött volna. Ráadásul pontosan a PM írta le, hogy az adóbevételek 99 százaléka negyven adóból folyik be, tehát 15-20 mikroadó gond nélkül, akár egy tollvonással megszüntethető lenne, hisz alig 170-180 milliárd forintot tesz ki. Érdekesen alakul az adóterhelés mértéke is, ugyanis szántalan kedvezmény miatt a legritkább esetben kerül az államhoz a teljes adóbevétel. A legtorzabb a rendszer kétségtelenül a társasági adóban, ahol elvileg kilenc százalékkal adózik a cég nyeresége, ám 2021-es költségvetés számításai szerint a tényleges adókulcs alig 5,5 százalék, az ez évre tervezett 5,9 százalék. Az Európai Unió normái szerint a 10 százalék alatti nyereségadóval rendelkező országokat elvileg adóparadicsomnak kell minősíteni, de magyar adórendszer még erre is rátesz egy lapáttal, és a kilenc százalék szűkebb feléről is lemond. A személyi jövedelmet elvileg 15 százalékos egykulcsos adó terheli, ám a tényleges átlagos adóteher itt az ez évre tervezett 12,7 százalékról 2021-re 12,8 százalékra „emelkedik”. Az szja-ban még a társasági adózásnál is nagyobb szélsőségek vannak, hisz a 0 százalékos adó (például a négygyermekes nők) ugyanúgy létezik, mint a 15 százalékos kulcs, és rengeteg átmenet van a két szélsőérték között a családi adókedvezménynek köszönhetően. Ráadásul az adókulcs mértékét legkevésbé sem befolyásolja a jövedelem nagysága. Emiatt simán lehet minimálbér után 15 százalékot fizetni, míg az is előfordulhat, hogy milliós jövedelmet húz valaki adómentesen. Az áfa tényleges kulcsára nem közöl számítást a 2021-es költségvetés: a legnagyobb áfakulcs 27 százalék – ez a világon a legmagasabb -, ám léteznek (18, 5, 0) kedvezményes kulcsok is. Az MNB napokban publikált számítása szerint 2018-re az effektív áfakulcs 19,5 százalékra nőtt a 2010-es 15,5 százalékról – az emelkedés mintegy kétharmada a fehéredésből származik, azaz a visszaélésre lehetőséget adó kiskapuk közül többet bezártak, míg egyharmada az adóemelések következménye.

"Hülyét csinált magából a kormány"

Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.21. 20:15

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Népszava szúrta ki, hogy - a június 17.-i Magyar Közlönyben megjelent szöveg szerint -, a korábban hangoztatott tervekkel ellentétben nem Palkovics László innovációs és Technológiai miniszter ad engedélyt a 24 havi munkaidőkeret alkalmazására a vállalatok számára.
Erre mostantól a 2020. évi 58. számú törvény 56.§ 4. bekezdése értelmében a nemzetgazdasági érdekről szóló döntésekre Békés Megyei Kormányhivatal jogosult, amely a kérelmeket 90 napon belül bírálja el.  A kormány ezzel teljesen hülyét csinált magából – reagált a hírre Székely Tamás a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Szerinte ebből is látszik, hogy a döntéshozóknak fogalmuk sincs arról, mit is jelent a 24 hónapos munkaidőkeret. Nevetséges, hogy miközben a jelenleg is hatályos Munka törvénykönyve a 36 havi munkaidőkeret alkalmazását a szakszervezetekhez köti, a 24 havi alkalmazására döntésével csupán egy megyei kormányhivatal fogja az áldását adni. Arról nem is beszélve, hogy miért éppen a Békés Megyei Kormányhivatal? Ott lennének a legrátermettebb munkaügyi szakemberek? - teszi fel a kérdést a szakszervezeti vezető. Székely Tamás szerint mindenki tudja – főként a törvény beterjesztője és megszavazói -, hogy ez a rendelkezés azért született, mert a szakszervezetek jogait kívánták tovább csorbítani. Az sem számít a döntéshozóknak, hogy az Európai Unió szabályai (nevezetesen a 2003/88/EK irányelv) szerint maximálisan csak 12 havi elszámolást lehet alkalmazni azokon a munkahelyeken, ahol munkaidőkeret van, és a szakszervezettel kötött megállapodással rendelkezik az adott cég. A kérdés csak az, hogy tisztában vannak-e ezzel a kormányhivatalnál, mert ha nem, akkor az innovációs miniszter helyett most majd nekik kell minden egyes döntés után magyarázkodni. A nyilvánvalóan jogsértő ügyek az Európai Bíróságig is eljuthatnak, és ez előtt a fórum előtt pedig az utóbbi időben sorozatosan pereket veszít Magyarország kormánya – hangsúlyozta Székely Tamás.