Bezártak a szavazóhelyiségek Szerbiában

Publikálás dátuma
2020.06.21. 22:03

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Aleksandar Vucic államfő, aki egyben a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke és listavezetője, arra készül, hogy este már a győztes párt elnökeként az ország jövőjéről beszélhessen.
Befejeződtek az önkormányzati, vajdasági tartományi parlamenti és országos parlamenti választások Szerbiában, vasárnap este nyolc órakor bezártak a szavazóhelyiségek. Valamivel alacsonyabb a részvétel, mint négy éve, aminek hátterében az esős idő, a koronavírus-járvány miatti félelem, de az ellenzéki pártok bojkottfelhívása is állhat, ám a pártok vezetői szavazatuk leadásakor arról beszéltek, jó eredményre számítanak.
A részvételi arány 18 óráig a választási bizottság adatai szerint 40,82 százalékos volt. Négy évvel ezelőtt ugyanebben az időpontban 47,68 százalékos részvételről adott hírt a választási bizottság.

A várakozások szerint most 50 százalékos lesz a végleges részvételi arány, míg négy évvel ezelőtt a szavazópolgárok 56 százaléka járult az urnák elé. A választási bizottság szerint nagyon nyugodt volt a voksolás, nagyobb szabálytalanságot csak néhány helyen észleltek, és a várakozások szerint ott meg is kell majd ismételni a voksolást.
Az első hivatalos adatokra 23 óra körül lehet számítani. A végleges eredményeket csütörtökig kell nyilvánosságra hozni, ám a megismételt választások miatt ez nyilván két héttel eltolódik.

Szavazata leadásakor Aleksandar Vucic államfő, aki egyben a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke és listavezetője, kijelentette: magas részvételi arányra és jó eredményre számít, bízik pártja sikerében, és arra készül, hogy este - már a győztes párt elnökeként - az ország jövőjéről beszélhessen.
Ana Brnabic miniszterelnök - aki szintén a SNS tagja - a voksoláskor reményének adott hangot, hogy az állampolgárok elégedettek az elmúlt négy év eredményeivel, és szeretnék, ha továbbra is azon az úton haladna az ország, amelyre 2014-ben lépett, akkor amikor Aleksandar Vucic lett a miniszterelnök. A kormánykoalíció kisebbik partnerének, a Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) az elnöke, Ivica Dacic közölte, jobb eredményre számít, mint négy évvel ezelőtt, és azt tervezi, hogy már hétfőtől az országot érintő fontos kérdések megoldásán fog dolgozni. Az elmúlt időszakban szintén a kormánykoalíció részét képező Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Pásztor István szavazata leadásakor elmondta, a kampány alatt azt vette észre, hogy az embereket igenis érdekli a politika, és rengetegen mondták, hogy vasárnap élni fognak szavazati jogukkal.
- Abban vagyunk érdekeltek, hogy erős magyar parlamenti érdekérvényesítő erő legyen a Vajdasági Magyar Szövetség, még erősebb, mint az elmúlt négy évben, és látom ennek az esélyeit és lehetőségeit

- hangsúlyozta.

A parlamentbe jutásért küzdő ellenzék meghatározó alakja, Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnöke kijelentette, nem aggódik azon, hogy milyen lesz az eredmény, szerinte nem kétséges, hogyan döntenek az állampolgárok, ha a radikálisokról van szó. Mint mondta, ha pártja nem lépné át a három százalékos parlamenti bejutási küszöböt, akkor négy évig szomorkodnának, de utána újra próbálkoznának. Sergej Trifunovic, az ellenzéki Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) vezetője szavazásra szólította az embereket. Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint visszavonul-e a politikától, ha nem éri el a három százalékos bejutási küszöböt, a színész viccelődve azt válaszolta, akkor rituális öngyilkosságot fog elkövetni. A parlamenti bejutásra szintén esélyes Seprű 2020 elnevezésű tömörülés elnökségi tagja, Milos Jovanovic arról beszélt, hogy a választás nagy meglepetése lehet a mozgalma, és egyáltalán nem kétli, hogy bejutnak a parlamentbe. A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez a tizenkettedik parlamenti választás. 1990 óta negyedszer történik meg, hogy egy időben rendeznek önkormányzati, tartományi és parlamenti szavazást. A 7,2 milliós Szerbia az első ország Európában, ahol a koronavírus-járvány kitörése óta választást szerveztek. A legfrissebb adatok szerint a nyugat-balkáni országban 12 894 fertőzöttet regisztráltak, és 261-en haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe.

Újra nő a fertőzöttek száma Horvátországban, ezért több megyében ismét szigorítanak

Publikálás dátuma
2020.06.21. 18:03

Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP
Alemka Markotic járványügyi szakember szerint az emberek túl könnyen vették a korlátozások feloldását.
Horvátországban harmadik napja nő az új koronavírussal fertőzöttek száma, a válságstáb ezért szigorításokat vezet be azokban a megyékben, ahol ismét elterjedt a vírus - derült ki a testület vasárnapi sajtótájékoztatóján. Horvátországban pénteken tizeneggyel, szombaton tizenkilenccel, vasárnap tizennyolccal nőtt az új fertőzöttek száma, elérve a 2317-et. Nem regisztráltak új halálesetet, így a járvány áldozatainak száma 107 maradt. 
Ezt megelőzően egy hónapig nulla és három között volt az új megbetegedések száma.

Az első fertőzés majdnem négy hónappal ezelőtti megjelenése óta 2142 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. A diagnosztizált betegek közül nyolcan vannak kórházban, közülük senki nincs lélegeztetőgépen. A válságstáb Zágráb városában - ahol a legtöbb megbetegedést diagnosztizálták -, Eszék-Baranya és Split-Dalmát megyében megtiltotta a látogatást a kórházakban és az idősotthonokban, valamint kötelezővé tette ezen intézményekben a szájmaszk viselését. Davor Bozinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője újságíróknak elmondta: Szerbiából és Boszniából importált esetekről van szó, és a velük kapcsolatban álló személyekről. 
- Bár eddig sem oldották fel teljesen a korlátozásokat ezekkel az országokkal, péntektől szigorúbban ellenőrzik a határátlépéseket

- hangsúlyozta.

Kiemelte: Horvátországban jelenleg több mint százezer külföldi turista tartózkodik, közülük senkinél sem regisztrálták a vírust. Alemka Markotic járványügyi szakember, a válságstáb tagja elmondta: az emberek túl könnyen vették a korlátozások feloldását, és már nem tartják magukat a közösségi távolságtartás szabályaihoz és a higiéniai előírásokhoz. - Továbbra is ajánlott a szájmaszk viselése a tömegközlekedési eszközökön és a zárt terekben - mondta. Horvátország jelenleg a 96. legfertőzöttebb ország azon 188 állam közül, ahol megjelent a vírus.    A szomszédos Szlovéniában a kormány vasárnapi jelentése szerint az elmúlt 24 órában hattal 1520-ra nőtt az új koronavírussal diagnosztizált fertőzöttek száma a coronavirus.app adatai szerint. Új halálesetet nem regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma 109 maradt. A diagnosztizált betegek közül mindössze hatan vannak kórházban, közülük egyet ápolnak intenzív osztályon. Ljubljana pénteken ismét korlátozásokat vezetett be a határokon a Szerbiából, Boszniából és Koszovóból ékezőkkel szemben. A döntést azt követően hozta meg a kormány, hogy az elmúlt két hétben 26, Szerbiából és Boszniából érkezett fertőzöttet diagnosztizáltak Szlovéniában, a többi új fertőzött pedig összefüggésbe hozható a behurcolt esetekkel. Zágráb és Ljubljana április végétől és május elejétől szigorú óvintézkedések mellett fokozatosan feloldotta a korlátozásokat és újraindította a gazdaságot, valamint megnyitotta határait több európai uniós ország állampolgárai előtt. Szlovénia hétfőtől az Olaszországgal közös összes határátkelőhelyet is megnyitotta.

Putyin nem zárja ki annak lehetőségét, hogy újra jelöltesse magát elnöknek

Publikálás dátuma
2020.06.21. 16:52

Fotó: Aleksey Nikolskyi / AFP/Sputnik
Persze csak akkor, ha az alkotmányt ennek megfelelően módosítják.
Nem zárta ki a 2024-es elnökválasztáson való indulásának lehetőségét Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 tévéállomás által vasárnap műsorra tűzött interjújában.
- Még semmit sem döntöttem el. Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy jelöltessem magamat, ha ez (a lehetőség) megjelenik az alkotmányban. Meglátjuk, hogy mi lesz akkor

- mondta Putyin.

A hatályos orosz alkotmány kizárja annak lehetőségét, hogy egy orosz elnök két egymást követő ciklus letöltése után ismét versenybe szálljon a tisztségért. A módosított alaptörvény azonban, amelyről július 1-jén országos szavazást tartanak majd, megerősítése esetén lenullázza a hivatalban lévő államfő eddigi mandátumait. A 67 éves Vlagyimir Putyin kormányfői vagy elnöki minőségben két évtizede vezeti Oroszországot. Az interjúban értésre adta, hogy ha nem kapná meg az újrázás lehetőségét, akkor meglátása szerint idő előtt megkezdődne a harc az utódlásáért.
- Ha ez (mandátumnullázás) nem lesz, akkor úgy két év múlva, ezt tapasztalatból tudom, a normális és ütemes munka helyett a hatalom nagyon sok szintjén megkezdődik majd a lehetséges utódokat kereső szempásztázás. Dolgozni kell, nem pedig utódokat keresni

- mondta.

Úgy vélekedett, hogy az alaptörvénynek tartalmaznia kell az önmegóvás belső garanciáit és megőrizni a belső és külső sokkhatásokkal szembeni ellenállóképességet. A kérdésre, hogy vajon neki és az orosz nemzeti érdekek általa való kemény képviseletének köszönhető-e Donald Trump amerikai elnök és mások leplezetlen egoizmusának megjelenése, Putyin úgy válaszolt: 
- Volt olyan időszak, amikor Oroszország, bármennyire szomorú is ez, de nem merte kinyilvánítani nemzeti érdekeit. Ez az, amit elkezdtünk csinálni a 2000-es évek elején, amiben nincs semmi szokatlan, semmi természetfeletti, és nincs semmi, ami ne felelne meg a nemzetközi gyakorlatnak. Egyszerűen nem minden országnak van meg az a privilégiuma, hogy harcolhasson a saját érdekeiért.

- De az egoizmus és a nemzeti érdekek védelme nagyon távol áll egymástól. Az egoizmus az, ha valaki kizárólag önmagára összpontosít, a nemzeti érdekek védelme pedig egyebek között feltételezi, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat keressünk partnereinkkel - tette hozzá. Az interjúban Putyin egyebek között elmondta még, hogy a vezérkar képviselői „néhány másodpercnyi távolságra” mindig mellette vannak, kioktatás céljából egyetlen beosztottját sem sértette, alázta meg nyilvánosan, és a szüleit sosem hallotta káromkodni. Az orosz alkotmánybíróság márciusban már jogszerűnek ismerte el az ország alaptörvényének módosításáról rendelkező jogszabályt. Putyin a módosítás kapcsán Franklin D. Roosevelt esetét idézte, aki négyszer töltötte be az amerikai elnök tisztségét az országa számára nehéz időkben. Az orosz államfő úgy fogalmazott, ez mutatja, hogy alkalomadtán az ilyen korlátozások feleslegesek. 
Frissítve: 2020.06.21. 20:09