Előfizetés

Továbbra is gyorsul a fertőzés terjedése Ukrajnában és Indiában

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.19. 22:08

Fotó: STR / AFP/NurPhoto
Világszerte 8 559 321 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 457 190, a gyógyultaké pedig 4 204 463 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek esti összesítése szerint.
Továbbra is gyorsuló ütemben terjed a koronavírus-fertőzés Ukrajnában, péntekre megint rekordot döntött az újonnan regisztrált betegek száma - derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács által közzétett adatokból. Peking szerint élelmiszerrel nem terjed a járvány. A Kijevben közölt adatok alapján az azonosított fertőzöttek száma egy nap alatt 921 új esettel 34 984-re nőtt, az elhunytaké 19 újabb halálos áldozattal 985-re emelkedett, miközben eddig 16 033-an gyógyultak meg a betegségből, közülük 586-an az elmúlt napon. Kijev az ország második legfertőzöttebb területe. Csehországban hosszabb idő után ismét megugrott a koronavírussal fertőzöttek napi száma. Az egészségügyi minisztérium honlapján megjelent kimutatásból kiderült, hogy csütörtökön 118 koronavírusteszt lett pozitív, két hónap óta ez a legmagasabb szám. Legutóbb április 21-én volt hasonlóan magas (133 eset) az új fertőzöttek napi száma Csehországban. Azóta, két nap kivételével, mindig jóval száz alatt volt az új fertőzések száma. Az utóbbi napokban átlag ötven esetet jegyeztek. Szlovákia szombat reggeltől újabb irányokba, köztük Lengyelország felé és a Montenegróból érkezők előtt is megnyitja határait - jelentette be Igor Matovic szlovák kormányfő pénteki sajtótájékoztatóján, miután járványügyi szakértőkkel egyeztetett. Szlovákia a Covid-19 betegség miatt korábban bevezetett korlátozások fokozatos feloldásának keretében már korábban megnyitotta határait és lehetővé tette a korlátozások nélküli ki- és belépést 19 európai ország - az elsők között Magyarország - viszonylatában. Az országban több más korlátozást is feloldanak vagy enyhítenek. Horvátországban nőtt ugyan az új koronavírussal fertőzöttek napi száma, a kormány mégsem tervezi a szigorítások visszaállítását - közölte a válságstáb pénteken. Davor Bozinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője újságíróknak elmondta: nincs indok arra, hogy újra lezárják a határokat. Ami Bosznia-Hercegovinát és Szerbiát illeti, eddig sem oldották fel teljesen a korlátozásokat - mondta, utalva arra, hogy az új fertőzéseket onnan "hurcolták be". A brit kormány az eddigi magasról közepes szintre csökkentette pénteken a koronavírus-járvány intenzitását jelző riasztási szintet. A brit egészségügyi minisztérium bejelentette: az intézkedés előzményeként az Egyesült Királyság négy nemzetének - Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország - tisztifőorvosai a járványhelyzet áttekintése után közös indítványban javasolták, hogy az ötfokozatú készenléti skálán a brit kormány az eddigi negyedikről a harmadik szintre mérsékelje a járványkészültséget. A ciprusi hatóságok szúrópróbaszerűen végeznek koronavírus-teszteket a szigetre érkezőkön a repülőtereken, hogy elejét vegyék a vírus terjedésének. Külföldi légi járatok június 9-étől érkezhetnek Ciprusra 19 országból, ám egy korábbi, június 20-án lejáró rendelkezés értelmében e 19 ország, köztük Magyarország állampolgárai is csak negatív koronavírus-teszttel léphettek be Ciprusra. Az új rendelkezés ezen igyekszik könnyíteni. Olaszországban tovább csökkent mind a halottak, mind az új fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 órában 47 beteg halt meg, míg szerte az országban 251 új fertőzöttet regisztráltak. A halottak száma így 34 561, míg az aktív fertőzötteké 21 543. A járvány kezdete óta 28 313 ember halt meg Spanyolországban az új koronavírus okozta Covid-19 betegség szövődményeiben - közölte pénteken a spanyol egészségügyi minisztérium, miután felülvizsgálta az adatbázist, hogy kizárja a kettős adatokat és a tévedéseket. A tárca azt is tudatta, hogy még mindig kilenc fertőző góc van országszerte. Svájc feloldja lényegében az összes korlátozást, amelyet a koronavírus-járvány miatt bevezettek - derült ki az alpesi ország kormányának pénteki döntéséből. A korlátozó intézkedések kivezetését a fertőzések alacsony számával indokolták. Indiában pénteken napi rekordot döntött az újonnan észlelt koronavírusos fertőzöttek száma: 13 500 új esetet jegyeztek fel a hatóságok, a déli Csennai városát pedig karantén alá helyezték egy járványgóc kialakulása miatt. Az indiai egészségügyi minisztérium adatai szerint a vírus okozta Covid-19 betegség halálos áldozatainak száma meghaladta a háromszázat az utóbbi 24 órában, a fertőzöttek összesített száma több mint 380 ezer. Az 1,3 milliárd lakosú India a járvány által leginkább sújtott országok közé tartozik, ott regisztrálták a világon a negyedik legtöbb esetet. Szaúd-Arábiában az elmúlt tíz napban ismét nőtt a koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma, és péntekre pedig meghaladta a 150 ezret - jelentette be az ország egészségügyi minisztériuma. A szaúdi hatóságok május 28-ától kezdtek enyhíteni a járvány lassítását célzó, márciusban hozott rendelkezéseken, és azóta a fertőzésszám emelkedésnek indult. A chilei parlament öt évre emelte a karanténintézkedések megsértéséért maximálisan kiszabható börtönbüntetést. Chilében 225 103 ember kapta el eddig az új típusú koronavírust, amely eddig 3841 emberéletet követelt a dél-amerikai országban. Világszerte 8 559 321 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 457 190, a gyógyultaké pedig 4 204 463 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek esti összesítése szerint.

Lengyel-orosz csörte Putyin második világháború okait sajátságosan elemző cikke miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.19. 20:52

Fotó: Alexei Druzhinin / AFP / Sputnik
Nemzetközi vihart kavart az amúgy az egykori győztesek összefogását sürgető, az Egyesült Államokban és Oroszországban egyszerre megjelent írás.
Varsó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök célja a NATO-tagállamok összeugrasztása, a Nyugat destabilizálása volt azzal második világháborúról szóló terjedelmes cikkel, amely  egyszerre jelent meg pénteken a National Interest konzervatív amerikai folyóiratban és a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapban. Stanislaw Zaryn, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője az orosz elnök írására reagálva azt közölte:
„Az a Nyugat ellen következetesen folytatott információs háború eleme".

Putyin a cikkben második világháború okainak közös, átfogó elemzését és az egykori győztes hatalmak felelős együttműködését sürgette. Egyben azzal vádolta meg a mai európai és különösképp a lengyel politikusokat, hogy a szőnyeg alá akarják söpörni a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező, 1938-as müncheni francia-brit-német-olasz paktum jelentette „árulást”. Az orosz vezető történelmi dokumentumokat idéző írásában azt állította, ennek oka nemcsak az, hogy egyes európai országok megsértették a Prágával szembeni szövetségesi kötelességeiket, sőt Lengyelország részt vett az ország feldarabolásában is, de az is. Szerinte a Szovjetunió volt az egyetlen, aki Csehszlovákia védelmére kelt. Zaryn szerint Putyin az aktuális nemzetközi politika befolyásolására is törekszik, és bár a Lengyelországot ért konkrét vádra nem reagált, azt állította: 
„Moszkva a Szovjetunió történelmének fehérre mosására, Joszif Visszarionovics Sztálin egykori szovjet diktátor és a náci Németországot irányító Adolf Hitler együttműködésének a köztudatból való kitörlésére törekszik.”

Szentpéterváron készülnek orosz egységek a június 24-re halasztott győzelem napjára
Fotó: Alexander Galperin
Vlagyimir Putyin cikkét Andrzej Nowak neves lengyel történészprofesszor is kommentálta a PAP hírügynökségnek. Fontos körülménynek nevezte, hogy a cikk egy időben jelent meg az amerikai erők németországi létszámcsökkentésének, valamint Andrzej Duda lengyel és Donald Trump amerikai elnök jövő heti találkozójának bejelentésével. Az említett fejlemények szerinte Lengyelország geopolitikai szerepének megerősítését jelentik, Putyin viszont arra figyelmezteti az európai politikusokat: „ne engedjék meg, hogy a Lengyelországhoz hasonló kisebb államok jogot nyerjenek arra, hogy maguk gondoskodjanak biztonságukról, érdekeikről.”    A Ribbentrop-Molotov paktum következtében végrehajtott háborús műveletek halálos áldozataira és a katyni vérengzésre utalva Nowak az oroszokról szólva azt mondta, hogy „kiszorítják a háborúnak az intenzív német-szovjet együttműködés jegyében zajló, áldozatok százezreit hozó első húsz hónapjának emlékét”
„Nem először próbálja feltámasztani a legújabb kori történelem sztálini vízióját”

– írta Putyinról a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete.

Lezáratlan múlt, mai fenyegetések

Az orosz elnök ugyanakkor a cikkében arra emlékeztetett, hogy a második világháború oka az első világháborút lezáró, Németország számára megalázó versailles-i béke volt. Putyin szerint London és Párizs Berlin „megbékéltetését” célzó politikájának lényege Németország és a Szovjetunió egymásnak ugrasztása volt. Sztálinnak a bűneit és a hibáit elismerte, de arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-európai vezetőkkel ellentétben sosem találkozott Hitlerrel.        Az orosz elnök szerint „veszélyes és valós fenyegetést” hordoz magában az Európai Parlament 2019. szeptember 19-i határozata, amely a közös múltfeltárás helyett a náci Németországot és a Szovjetuniót egyformán tette felelőssé a második világháború kirobbantásáért. Megengedhetetlennek ítélte, hogy „a megszállók és a felszabadítók közé egyenlőségjelet tegyenek”.    Putyin úgy vélekedett, hogy a mai kihívásokra adandó válaszok keresésében fontos szerepe lehet a második világháború győztes hatalmai, az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja – Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – csúcstalálkozójának. Az orosz elnök kifejtette:
„Az ENSZ BT ma is egyedülálló mechanizmusa a nagy háború vagy a globális konfliktus megelőzésének.”

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a szíriai helyzettel foglalkozott 2020. február 28-án
Fotó: Selcuk Acar

Jelentést rendelt el az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a rendszerszintű rasszizmusról és a tüntetések elleni intézkedésekről

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.19. 19:10

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Az afrikai országok vizsgálóbizottságot akartak a konkrét jogsértések feltárására, különösen az Egyesült Államokban, de „felpuhult” a határozat.
Elítélte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) pénteken azt az erőszakos rendőrségi intézkedést, amely az afroamerikai George Floyd halálához vezetett május 25-én az egyesült államokbeli Minneapolisban. A hátrányos megkülönböztetésnek minősülő amerikai eset miatt elrendelték egy jelentés összeállítását az afrikai származású emberek ellen megnyilvánuló „rendszerszintű rasszizmusról”. A 47 tagú testület egyhangúlag fogadta el az afrikai országok határozattervezetét, amely azzal is megbízta Michelle Bachelet emberi jogi ENSZ-főbiztos hivatalát, hogy 2021 júniusáig tegyen jelentést a rasszizmus elleni békés tüntetésekkel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről.
„Rendszeresen számoljon be az afrikaiak, illetve afrikai származásúak elleni rendőri brutalitás megnyilvánulásairól”.

– szólítja fel a főbiztost az elfogadott dokumentum.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa
Fotó: MARTIAL TREZZINI / AFP
Az elfogadott határozat szövegét ugyanakkor a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon jelentősen „felpuhították”. Az eredeti tervezetben ugyanis az afrikai államok egy vizsgálóbizottság megalakítását követelték, amelynek feladata a rasszizmus, illetve az esetleges emberi jogi jogsértések kivizsgálása lett volna világszerte, de különösen az Egyesült Államokban. A mostani, jóval általánosabb vizsgálat célja:
„Hozzájárulás az elkövetők felelősségre vonásához és az áldozatok kártérítéséhez”.

Az Emberi Jogi Tanács az ENSZ egyik kormányközi testülete. A közgyűlés az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása. Tagjait az ENSZ Közgyűlésében három évre választják meg a világ különböző térségeiből, biztosítva a régiók arányos képviseletét. 
Washington 2018 óta már nem tagja a genfi székhelyű testületnek.

Donald Trump amerikai elnök ugyanis bírálta az UNHRC-t amiatt, hogy a testületnek olyan államok is tagjai, amelyek maguk is megsértették az emberi jogokat. Washington azt is kifogásolta, hogy a testület több ízben állította pellengérre Izraelt a palesztinokkal kapcsolatban.