Előfizetés

Gigantikus aranyrudakat és sziklán álló csodaszarvast rendel az MNB az egykori Postapalotára

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.19. 17:03

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nemrég a szintén jegybanki tulajdonú volt Telekom-székházra rendeltek óriási szobrokat.
Újabb ikonikus budai épület, az egykori Postapalota díszítésére, hatalmas szobrok kivitelezésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – írta pénteken a G7.hu. Emlékeztettek, arra, hogy nemrégiben a szintén a jegybank tulajdonába került volt Telekom-székházhoz rendeltek kívülre és belülre is műalkotásokat. Ahogy arról június elején a Népszava is beszámolt, a Krisztina körúti épület elé egy, a világ nagy tőzsdéinek szimbolikájára hajazó, harcoló medve-bika ábrázolást, míg az épület aulájába egy harmincméteres felhőből kiugró kilenc oroszlánt rendeltek hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban. – Most is egy gazdasági témájú és egy attól teljesen független szobor készülhet el a Széll Kálmán téren az elképzelt Pénztörténeti Múzeum elé. A közbeszerzési leírás szerint az „Arany dinamikája” című szobor a gazdaság dinamikáját absztraháltan jelenítené meg.
Az alkotó egy „suhanó masinát” képzelt el, amely plasztikája levegőben száguldozó elemekből épül fel, egyszerre szelve át teret és időt.

A gazdaság dinamikáját elcsúsztatott aranyrudakkal formázná meg 13 méter hosszú alkotásában Szőke Miklós – írja a portál, mert ezúttal is a korábbi megbízott a kiválasztott: a számos köztéri szobráról, a többi közt a Ferencváros stadionja előtti sasról ismert művész cége, a Dante Birodalom Kft. A másik alkotásuk az épületen belülre kerülhet: egy sziklát ábrázoló talapzaton álló, összességében 11 méter magas csodaszarvas. Itt is hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lesz, amit a kiírók szerint az indokol, hogy  „a szobrok olyan egyedi művészeti alkotások, amelyeket csak egy meghatározott gazdasági szereplő szállíthat le”. Míg a volt Telekom-székházas díszítésről már tudni, hogy 700 millió forintba kerül, a mostani költségek még ismeretlenek, de azt a G7 a legutóbbi beszerzés alapján százmilliós nagyságrendűre becsüli.

345,91 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.19. 08:09
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon péntek reggel: az euróhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, míg a dollárral és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 345,91 forinton forgott reggel hét órakor, 13 fillérrel emelkedett az árfolyama a csütörtök esti 345,78 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 308,78 forintról 308,47 forintra csúszott le, a svájci franké viszont 324,41 forintról 324,51 forintra nőtt.
A jent 2,8862 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,8887 forinttal.
Az euró 1,1214 dolláron forgott péntek reggel, 0,10 százalékkal erősödött a csütörtöki záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0659 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9504 frankot adtak, 0,11 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,09 százalékkal gyengült a dollár, 106,86 jenen jegyezték péntek reggel.

Gyengült a versenyképességünk

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.19. 07:40

Fotó: NEJRON STOCK
Romlott a magyar gazdaság kormányzati, üzleti és infrastrukturális hatékonysága, 47. helyünk mégis változatlan az IMD-listán.
Látszólag nem változott a magyar gazdaság versenyképessége az IMD svájci üzleti iskola Versenyképesség Központja (IMD World Competitiveness Center) listáján, amelyen az idei, a tavalyi, de még a tavaly előtti adatok alapján is a 47. helyen áll Magyarország. Ezzel a 63 országot felvonultató lista utolsó harmadában stabilan tartjuk a helyünket. Az élén Szingapúr áll, ezzel megőrizte a tavalyi helyezését, a második Dánia (hat helyet javítva), míg a harmadikként Svájcot jegyzik. Az USA tavalyelőtt még vezette a rangsort, azonban 2019-ben a 3. helyre esett vissza, 2020-ban pedig már csak a tizedik lett. A régióból Ausztria a 16. helyen áll, Észtország a 28. és Csehország a 33., s ezzel az eredményekkel a legversenyképesebbek a kelet-közép-európai államok, valamint a V4-ek közül. A magyar teljesítmény annyiban meglepő, hogy nem romlott a helyezésünk, ami a régióban amúgy általános tendencia volt. A lengyelek egy, a románok kettő, míg a riválisunknak tartott szlovákok négy helyezéssel kerültek hátrébb a tavaly eredményükhöz képest és északi szomszédunk idén 57. lett – olvasható ki az IMD magyar partnerének, az ICEG European Center kutatóintézet Népszava rendelkezésre bocsájtott háttéranyagából. Amúgy Magyarország 1999-ben még a 26. helyet birtokolta, húsz év alatt, a jobb és baloldali kormányzást követően sikerült leküzdeni magunkat a 47. helyig. Az ICEG European Center összefoglalója szerint a felmérés négy pilléréből (gazdasági teljesítmény, kormányzati-, illetve üzleti hatékonyság, valamint infrastrukturális mutatók) háromban rontottunk, egyedül a gazdaság teljesítményének köszönhető, hogy a nem túl impozáns 47. helyet meg tudtuk őrizni. Az elmúlt években a magyar gazdaság növekedése valóban kiemelkedett az uniós átlagból, ezen a területen a 19. helyet sikerült megszerezni, az előző évi 46. helyezéssel szemben. Az ország leggyakrabban említett versenyképességi előnye a képzett munkaerő és a versenyképes adórendszer, ezt a válaszadók több mint fele emelte ki, ezen felül érdemi említést kapott még a gyors gazdasági növekedés, illetve hatékony munkaerőpiac. A gazdasági teljesítményen belül a már emlegetett gyors növekedés, a magas foglalkoztatási szint és megugró külföldi tőkebeáramlás húzta fel a részmutatót. A kormányzati hatékonysági mutatók azonban romlottak, míg ebben a pillérben 2018-ban a 48. helyen álltunk, addig 2019-re a 45.-re ugrottunk előre, de 2020-ra kettőt visszaléptünk, ezzel idei helyezésünk a 47. A közpénzügyek, az adópolitika, az intézményi keretrendszer és a társadalmi kohézió terén nincsenek nagy változások, itt is kis gyengülés látható a mutatókban, jelentősen romlott viszont az üzleti szabályozás megítélése, ahol a tavalyi 37. helyről az idei felmérésben a 43-ra estünk vissza. Az üzleti hatékonyságot nézve a tavalyi 56. helyről az 59.-re süllyedt az ország a rangsorban. A termelékenységben az 51. helyen állunk jelenleg (tavaly ez is jobb volt, 46.), a munkaerő-ellátottság pedig a 61. pozícióra volt elég. Sokat romlott az üzleti gyakorlat megítélése (49.-ről a 60.-ra), és valamelyest visszaesett az üzleti magatartás és -értékek megítélése is. A negyedik fő mutatócsoport, a gazdasági infrastruktúra megítélésében a tavalyi 39.-ről két helyet léptünk vissza. Romlott valamelyest az általános infrastruktúra helyzete és megítélése (34.), a technológiai infrastruktúra (44.), a tudományos infrastruktúra (36.), és az oktatásé is, amely a 45. helyen áll a rangsorban, míg az egészségügyé maradt a tavalyi 39.-en. A rangsor összeállítása során a statisztikai adatok (például a foglalkoztatás, a kereskedelmi adatok) kétszeres súllyal szerepelnek a vizsgálatban a “puhább” értékekhez képest, amelyeket vállalatvezetői véleményfelmérésből nyernek olyan fontosabb ügyekről, mint a korrupció, a környezetvédelmi problémák, vagy az életminőség megítélése, ezért is tudta Magyarország megőrizni a jó gazdasági teljesítményével a 47. helyezését. Az évkönyv minden évben az előző évi, valamint az adott év első negyedévi adataira épül elsősorban. Éppen ezért a COVID-19 járvány hatásai a 2020-as eredményekben csak kis mértékben jelennek meg, tovagyűrűző hatásuk a 2021-es rangsorban látszik majd igazán – írták összeállításukban az ICEG kutatói, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a versenyképesség relatív fogalom, vagyis az egymáshoz képesti helyezésváltozáshoz nem kell, hogy az adott gazdaság jobban vagy rosszabbul teljesítsen az előző évhez képest. Úgy is előrébb vagy hátrább kerülhet a rangsorban, hogy a többi gazdaság eredményesebben fejlesztette versenyképességi tényezőit, illetve gyengült e téren.  

Magyarország versenyképességi előnyei* (százalék)

Képzett munkaerő 52,4 Versenyképes adórendszer 51,4 Dinamikus gazdasági növekedés 47,6 Hatékony munkaügyi kapcsolatok 42,9 Költséghatékonyság 35,2 Megbízható infrastruktúra 33,3 Politikai stabilitás 33,3 Oktatás színvonala 30,5 Kormányzás minősége 25,7 Kedvező üzleti környezet 24,8 * említések gyakorisága Forrás: IMD