Előfizetés

345,91 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.19. 08:09
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon péntek reggel: az euróhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, míg a dollárral és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 345,91 forinton forgott reggel hét órakor, 13 fillérrel emelkedett az árfolyama a csütörtök esti 345,78 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 308,78 forintról 308,47 forintra csúszott le, a svájci franké viszont 324,41 forintról 324,51 forintra nőtt.
A jent 2,8862 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,8887 forinttal.
Az euró 1,1214 dolláron forgott péntek reggel, 0,10 százalékkal erősödött a csütörtöki záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0659 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9504 frankot adtak, 0,11 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,09 százalékkal gyengült a dollár, 106,86 jenen jegyezték péntek reggel.

Gyengült a versenyképességünk

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.19. 07:40

Fotó: NEJRON STOCK
Romlott a magyar gazdaság kormányzati, üzleti és infrastrukturális hatékonysága, 47. helyünk mégis változatlan az IMD-listán.
Látszólag nem változott a magyar gazdaság versenyképessége az IMD svájci üzleti iskola Versenyképesség Központja (IMD World Competitiveness Center) listáján, amelyen az idei, a tavalyi, de még a tavaly előtti adatok alapján is a 47. helyen áll Magyarország. Ezzel a 63 országot felvonultató lista utolsó harmadában stabilan tartjuk a helyünket. Az élén Szingapúr áll, ezzel megőrizte a tavalyi helyezését, a második Dánia (hat helyet javítva), míg a harmadikként Svájcot jegyzik. Az USA tavalyelőtt még vezette a rangsort, azonban 2019-ben a 3. helyre esett vissza, 2020-ban pedig már csak a tizedik lett. A régióból Ausztria a 16. helyen áll, Észtország a 28. és Csehország a 33., s ezzel az eredményekkel a legversenyképesebbek a kelet-közép-európai államok, valamint a V4-ek közül. A magyar teljesítmény annyiban meglepő, hogy nem romlott a helyezésünk, ami a régióban amúgy általános tendencia volt. A lengyelek egy, a románok kettő, míg a riválisunknak tartott szlovákok négy helyezéssel kerültek hátrébb a tavaly eredményükhöz képest és északi szomszédunk idén 57. lett – olvasható ki az IMD magyar partnerének, az ICEG European Center kutatóintézet Népszava rendelkezésre bocsájtott háttéranyagából. Amúgy Magyarország 1999-ben még a 26. helyet birtokolta, húsz év alatt, a jobb és baloldali kormányzást követően sikerült leküzdeni magunkat a 47. helyig. Az ICEG European Center összefoglalója szerint a felmérés négy pilléréből (gazdasági teljesítmény, kormányzati-, illetve üzleti hatékonyság, valamint infrastrukturális mutatók) háromban rontottunk, egyedül a gazdaság teljesítményének köszönhető, hogy a nem túl impozáns 47. helyet meg tudtuk őrizni. Az elmúlt években a magyar gazdaság növekedése valóban kiemelkedett az uniós átlagból, ezen a területen a 19. helyet sikerült megszerezni, az előző évi 46. helyezéssel szemben. Az ország leggyakrabban említett versenyképességi előnye a képzett munkaerő és a versenyképes adórendszer, ezt a válaszadók több mint fele emelte ki, ezen felül érdemi említést kapott még a gyors gazdasági növekedés, illetve hatékony munkaerőpiac. A gazdasági teljesítményen belül a már emlegetett gyors növekedés, a magas foglalkoztatási szint és megugró külföldi tőkebeáramlás húzta fel a részmutatót. A kormányzati hatékonysági mutatók azonban romlottak, míg ebben a pillérben 2018-ban a 48. helyen álltunk, addig 2019-re a 45.-re ugrottunk előre, de 2020-ra kettőt visszaléptünk, ezzel idei helyezésünk a 47. A közpénzügyek, az adópolitika, az intézményi keretrendszer és a társadalmi kohézió terén nincsenek nagy változások, itt is kis gyengülés látható a mutatókban, jelentősen romlott viszont az üzleti szabályozás megítélése, ahol a tavalyi 37. helyről az idei felmérésben a 43-ra estünk vissza. Az üzleti hatékonyságot nézve a tavalyi 56. helyről az 59.-re süllyedt az ország a rangsorban. A termelékenységben az 51. helyen állunk jelenleg (tavaly ez is jobb volt, 46.), a munkaerő-ellátottság pedig a 61. pozícióra volt elég. Sokat romlott az üzleti gyakorlat megítélése (49.-ről a 60.-ra), és valamelyest visszaesett az üzleti magatartás és -értékek megítélése is. A negyedik fő mutatócsoport, a gazdasági infrastruktúra megítélésében a tavalyi 39.-ről két helyet léptünk vissza. Romlott valamelyest az általános infrastruktúra helyzete és megítélése (34.), a technológiai infrastruktúra (44.), a tudományos infrastruktúra (36.), és az oktatásé is, amely a 45. helyen áll a rangsorban, míg az egészségügyé maradt a tavalyi 39.-en. A rangsor összeállítása során a statisztikai adatok (például a foglalkoztatás, a kereskedelmi adatok) kétszeres súllyal szerepelnek a vizsgálatban a “puhább” értékekhez képest, amelyeket vállalatvezetői véleményfelmérésből nyernek olyan fontosabb ügyekről, mint a korrupció, a környezetvédelmi problémák, vagy az életminőség megítélése, ezért is tudta Magyarország megőrizni a jó gazdasági teljesítményével a 47. helyezését. Az évkönyv minden évben az előző évi, valamint az adott év első negyedévi adataira épül elsősorban. Éppen ezért a COVID-19 járvány hatásai a 2020-as eredményekben csak kis mértékben jelennek meg, tovagyűrűző hatásuk a 2021-es rangsorban látszik majd igazán – írták összeállításukban az ICEG kutatói, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a versenyképesség relatív fogalom, vagyis az egymáshoz képesti helyezésváltozáshoz nem kell, hogy az adott gazdaság jobban vagy rosszabbul teljesítsen az előző évhez képest. Úgy is előrébb vagy hátrább kerülhet a rangsorban, hogy a többi gazdaság eredményesebben fejlesztette versenyképességi tényezőit, illetve gyengült e téren.  

Magyarország versenyképességi előnyei* (százalék)

Képzett munkaerő 52,4 Versenyképes adórendszer 51,4 Dinamikus gazdasági növekedés 47,6 Hatékony munkaügyi kapcsolatok 42,9 Költséghatékonyság 35,2 Megbízható infrastruktúra 33,3 Politikai stabilitás 33,3 Oktatás színvonala 30,5 Kormányzás minősége 25,7 Kedvező üzleti környezet 24,8 * említések gyakorisága Forrás: IMD  

Teljes leállás vagy újratervezés – eltérően hatott a cégekre a járvány

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.06.19. 06:40

Fotó: RESHETNIKOV ART
A kkv-k majdnem fele nem változtatott működésén a koronavírus miatt. Pedig aki élen járt a digitalizációban, könnyebben vészelte át a válságot.
Teljesen más tevékenységbe fogott a koronavírus-járvány hatására a hazai kis és középvállalkozások (kkv) két százaléka. Hogy az újratervezés mennyire volt sikeres, az a Magyar Telekom megbízásából májusban készült felmérésből ugyan még nem derült ki, az viszont igen, hogy a kkv-knak alig a harmada tudta tevékenységét a járvány miatti korlátozások alatt is zavartalanul folytatni. Minden tizedik cég kényszerült a vállalkozás működésének szüneteltetésére, több mint negyedüknél bizonyos tevékenységeket állítottak le, minden századik kkv viszont végleg lehúzhatta a rolót. A „minden újraindul” tehát nem lesz igaz, a kkv-k 70 százalékának újra kell most terveznie a működést – összegezte a tanulságokat Kis Gergely, a felmérést végző eNet partnere. A nem reprezentatív kutatás során megkérdezett több mint ezer vállalkozás fele normális esetben nem az online térben működik, dolgozóik nem irodai munkát végeznek, így számukra sokkal nagyobb kihívást jelentettek a korlátozások. A felmérés ugyanis – nem meglepő módon – arra világított rá, hogy azok tudtak jól túlélni, akik már korábban is jelen voltak az online térben és élen jártak a digitalizációban. Például volt már webshopjuk vagy voltak megoldásaik online számlázásra. Amely vállalkozások viszont korábban e téren nem fejlesztettek, 40 százalékban kénytelenek voltak szüneteltetni vagy jelentősen korlátozni tevékenységüket.
A kkv-k kétharmadának persze eddig is volt honlapja és biztosított készpénzmentes fizetési lehetőséget, ám a járvány alatt 7-7 százalékuk webshopot és online számlázási rendszert is indított, az online munkára használható appokat pedig majdnem harmaduk kezdte el alkalmazni. Az online megoldásoktól való kezdeti idegenkedés eltűnt, a vállalkozások felismerték ezek költséghatékonyságát, így most már másként térnek vissza az „új normálisba”. A felmérés alapján a vállalkozások 41 százaléka tovább is viszi azt az új működést, amit most kialakított, negyedük első dolga lesz, hogy digitálisan még tovább fejlessze cégét, de a cégek további felénél is hangsúlyos lesz ezután ez a terület.  Kevésbé pozitív képest fest a kkv-k innovatív hozzáállásáról a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) megbízásából a Scale Research által szintén májusban végzett reprezentatív felmérés. Ez ugyanis arra világít rá: a kkv-k több mint 40 százaléka semmit sem változtatott működésén a járvány alatt. A módosítások legnagyobb része is a szigorúbb egészségügyi szabályok bevezetésében merült ki: ezt a cégek 42,5 százaléka lépte meg. A digitális ügyfélkiszolgálás és az online értékesítés fejlesztésére a cégek 9 százaléka volt képes, új fizetési módokat 5,5 százalékuk vezetett be. A teljes leállásra kényszerülő cégek láthatólag belenyugodtak a helyzetükbe, 56 százalékuk legalábbis semmin sem változtatott. A részleges szünetre kényszerülők viszont innovatívabbnak bizonyultak, és majdnem kétharmaduk módosított valamit eredeti működésén. Igaz, a felmérés szerint a hazai kkv-k felének üzleti tevékenységére nem is volt jelentős hatással a járvány, több mint harmaduk azonban részleges szünetre kényszerült, 8 százalékuk teljesen leállt. Majdnem 6 százalékuk viszont élénkülést élt meg. Ez persze erősen függött attól is, milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A  mezőgazdasági és az építőipari vállalkozások háromnegyede, illetve közel kétharmada nem észlelt jelentős változást, ami feltehetően a szabadtéri munkavégzésnek köszönhető. Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás, a lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak, valamint a kereskedelmi cégeknek a fele részben vagy teljesen leállt. A szállítás és raktározás területén ugyanakkor a cégek 13 százaléka, a kereskedelemben pedig 7,6 százaléka pozitív gazdasági hatást tapasztalt - például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Fizetéscsökkentés, szabadságolás, rövidebb munkaidő

A cégek majdnem kétharmadánál valamilyen munkaügyi intézkedést is meg kellett hozni a járvány miatt, az ilyen lépéseket azonban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek több mint 80 százaléka, az építőipari cégek fele el tudta kerülni. A BGE felmérése szerint kkv-k harmadánál ugyanakkor szabadságolással és/vagy rövidített munkaidővel próbálták kezelni a helyzetet, minden tizedik cég csökkentette a fizetéseket, 15 százalékuknál pedig elbocsátásokra is sor került. Távmunkát a cégek alig 16 százaléka vezetett be. A KSH szerint 2018-ban 749 ezer kkv működött Magyarországon (a hazai vállalkozások 99,1 százalékát teszik ki), amelyek több mint 2 millió embernek adnak munkát. A fenti adatokkal számolva a kutatás eredményei tehát azt jelentik: több mint 112 ezer cégnél voltak leépítések, mintegy 225 ezernél pedig csökkentették a munkaidőt. Ehhez képest a kormány munkahelyvédelmi bértámogatási programjára – amelyben a csökkentett munkaidőre lehet fizetéskiegészítést kérni - eddig mindössze 14 ezer vállalkozás nyújtott be kérelmet 170 ezer munkavállalója után (támogatást eddig 150 ezren kaptak). Az innovációs tárca szerint ugyanakkor hatalmas az érdeklődés, az igények száma napról-napra több ezerrel nő. A pályázatokat augusztus 31-ig lehet beadni.    

Elvesztett bevételek

 Van olyan cég, amely mindössze a tervezett bevétel 30 százalékával kalkulál az idén, mások duplázásra számítanak. Az egyes ágazaton belül is nagy a szórás, de a mezőgazdaságban átlagosan 8 százalékos visszaeséssel számolnak, a turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesését várják. A BGE kutatása szerint a kkv-k átlagosan a tervezett bevétel tizedének elvesztésével számolnak az idén.