Előfizetés

Lefokozhatja a magyar ombudsmant az ENSZ

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.06.18. 06:00
albizottsága nem nevesítette Kozma Ákos ombudsmant, de az ő megválasztásának módját is kifogásolták
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Elveszítheti az úgynevezett "A-kategóriás" minősítését a világszervezet illetékes részlegében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Az Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottságának (GANHRI) albizottsága tavaly októberben egy évvel elhalasztotta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) akkreditációjának meghosszabbításáról szóló döntést. Azért határozott így a testület, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar ombudsmanok jelölésének és megválasztásának folyamata, valamint tevékenységük több ponton is kívánnivalót hagy maga után. A világszervezet kötelékébe tartozó testület a koronavírus járvány miatt várhatóan csak jövőre dönt az akkreditáció megújításáról, addig választ vár a kérdéseire, és tájékozódik a helyzetről.
Az értékelés eredményeként az alapvető jogok biztosa vagy megőrzi “A” kategóriás besorolását, vagy visszacsúszik a “B” kategóriába, ami többek között azzal járna, hogy az öt év múlva esedékes felülvizsgálatig elveszíti szavazati jogát és csak megfigyelőként vehet részt az ENSZ égisze alatt szervezett nemzetközi találkozókon.
– Az “A” státusz nem azt jelenti, hogy az adott országban minden rendben van az emberi jogokkal. Hanem azt, hogy az ombudsman a nemzetközi elvárásoknak megfelelően végzi a munkáját. Az akkreditációs folyamatban a szakértők azt vizsgálják, hogy az intézmény független-e és van-e erős, széles felhatalmazása az emberi jogok védelmére és előmozdítására. Az ENSZ testület több forrásból tájékozódik, nemzeti és nemzetközi civil szervezetek véleményét is figyelembe veheti – fejtette ki Luca Glušac kutató az amerikai German Marshall Fund nevű kutatóintézet videókonferenciáján, amelyen bemutatta a közép- és kelet-európai régióban működő ombudsmani hivatalokról készült tanulmányát. A GANHRI akkreditációs albizottságának tavaly októberi jelentése kifogásolja, hogy Magyarországon az alapvető jogok biztosának jelölését és megválasztását kísérő folyamat kevéssé átlátható. A testület ezért javasolja, hogy az álláshirdetést széles körben publikálják, a jelölteket különböző társadalmi hátterű és képzettségű jelentkezők közül válasszák ki, valamint objektív és nyilvánosságra hozott szempontok alapján értékeljék. A grémium nehezményezi azt is, hogy információi szerint az ombudsman nem lépett fel minden esetben kellő határozottsággal az emberi jogsértésekkel szemben. Az ENSZ testület tavaly októberi döntését megelőzően a Magyar Helsinki Bizottság részletes beszámolót készített a korábbi alapjogi biztos, Székely László tevékenységéről. Ebben bírálták Székelyt, mert politikailag kényes, emberi jogi szempontból viszont nagyon fontos ügyekben hallgatott, és nem használta ki a rendelkezésére álló eszközöket. Ugyanakkor elismerték, hogy voltak előremutató vizsgálatai és ajánlásai is. Tanulmányában Luca Glušac is hivatkozik a magyar civil szervezet értékelésére, amikor arról ír, hogy a Közép- és Kelet-Európa tekintélyuralmi jegyeket mutató országaiban az ombudsmanok előtt több választási lehetőség áll: vagy úgy döntenek, hogy az emberi jogok védelmezői maradnak még akkor is, ha hivatalukat folyamatos támadások érik, vagy összeállnak a kormánnyal. Ha az utóbbit választják, és a hatalom bábjai lesznek, akkor kockáztatják hitelességüket és közmegbecsülésüket. A végrehajtó testület kvázi tagjaként szolgáló passzív ombudsmanok maguk is fenyegetik a demokráciát – írja a szerző. Szerinte gyakoribb, hogy a hivatal viselője úgy dönt, inkább figyelmen kívül hagyja a súlyos emberi jogsértéseket és néhány kevésbé fontos ügyre koncentrál, megpróbálva megőrizni a függetlenség és az aktív szerepvállalás látszatát. Azokat az országokat, ahol kiüresítették az ombudsman intézményét és korlátozzák a civil társadalom tevékenységét, aligha lehet pluralistának és demokratikusnak nevezni – véli Glušac.

Újabb vizsgálat

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége még idén jelentést készít az emberi jogi intézmény működéséről. A videókonferencián felszólalt szakértők egyetértettek abban, hogy az Európai Uniónak együtt kell működnie a tagállamokban dolgozó ombudsmanokkal, és ha kell, nyomást kell gyakorolnia a végrehajtó és törvényhozó hatalomra, hogy biztosítsák az intézmény megfelelő működését. Az EU Bizottságának szeptemberben esedékes, a jogállam helyzetét értékelő jelentésébe bele kell foglalni az ombudsmanok tevékenységéről szóló minősítést is.

A 22 éves államtitkár hónapokig nem ért rá, hogy a Pedagógus Szakszervezet fiatal képviselőivel tárgyaljon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.17. 20:47
Rácz Zsófia
Fotó: Facebook/TedXDunapart
Rácz Zsófia elvileg a fiatalokért felel, de a PSZ ifjúsági tagozatára valahogy sosem jutott ideje.
Rácz Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár, 4 hónapon keresztül zsinórban mondta le a találkozóját a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozatával – írja a 444.hu, a szakszervezet Facebook-bejegyezésre hivatkozva.
A tagozat ebben beszámol róla, hogy március 16. óta próbálnak meg leszervezni egy 30-60 perces találkozót Rácz Zsófiával, amiben a pedagógushiányról és túlterheltségről, az iskolai agresszióról és a lakhatási helyzetről szerették volna beszélgetni.   

Az események kronológikus sorrendben:

• A találkozót először március 16-a, délután három órára lett megbeszélve Budapestre, ami a szakszervezet egyes tagjainak oda-vissza egy 6 órás utat jelentett. • 11:46-kor Rácz Zsófia lemondta. • A következő időpont április 21-re szólt, de ekkor már csak Zoom-on keresztül tudtak volna beszélni a helyettes államtitkárral a járványhelyzet miatt. 13 órakor kezdődött volna a megbeszélés. • 12.13-kor Rácz Zsófia lemondta.
A szakszervezet azóta is többször írt és telefonált, hogy leszervezzék a beszélgetést, de ez azóta sem sikerült. Ennek okára a hírportál is rákérdezett az Emminél, de nem kaptak választ. Rácz Zsófia tavaly decemberben került a sajtóérdeklődés fókuszába: ekkor derült ki, hogy 22 éves, joghallgatót diploma nélkül is helyettes államtitkárrá nevezik ki, megbízása pedig annyira fontosnak tűnt, hogy ahhoz törvényt is módosított a kormány. Rácz idén januárban vette át kinevezését, majd szinte egyből országjáró körútra indult, hogy az agráriumban élő és dolgozó fiatalokkal találkozzon – ám főleg csak jóllakott kormánypárti politikusokat talált. 

„Egy gyerek kezelésére 300 forint jut”: elkeseredésében mondott fel az óbudai gyerekfogorvos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.17. 19:53
illusztráció
Fotó: Shutterstock i
A két állami praxisban is dolgozó asszony saját zsebből fizette az anyagot, felszereléseket, de már nem bírta cérnával.
Tíz év – ennyi idő után fogyott el a türelme Canga Uránia gyerekfogorvosnak, aki fővárosi VI. kerületi magánrendelője mellett egy óbudai önkormányzati rendelőben és egy iskolában is dolgozott Canga az RTL Klub Híradójának nyilatkozott döntése hátteréről: mint mondta, összesen háromezer gyereket lát el önkormánzati és iskolai praxisaiban, és számításai szerint egy gyerekre összesen 300 forint jutna a rendelők bevételei alapján, ennyiből kellene ellátnia őket. 
Idáig saját forrásaiból egészítette ki a szűkös büdzsét, anyagot és felszereléseket hozott át magánpraxisából. A cérna akkor szakadt el nála, amikor a elmondása szerint járvány idején védekezésre alkalmatlan maszkot és nem is az ő méretéhez illő gumikesztyűt kapott az önkormányzattól. Több mint 500 ezer forintot költöttem védőfelszerelésekre a magánrendelésből származó megtakarításomból – mondta az asszony, aki azt is nehezményezte, hogy a járványidőszak idején is fizetnie kellett az önkormányzati rendelő rezsijét, bár ő ekkor csak sürgősségi ügyeletet tartott fent. „Túl sok az a pénz, amit be kellett tegyek az állami rendszerbe” - összegzett a fogorvos. 
A csatorna megkereste a III. kerületi önkormányzatot, ahol azt mondták, hogy a doktornő rezsiáltalányt fizet -v agyis ezért jutott befizetni való a járványidőszak két hónapjára is. A kerület hangsúlyozta, hogy tavaly bruttó 48 millió forintot költöttek, idén pedig 80 milliót akarnak fordítani a helyi rendelők felújítására. A Híradó megkeresésére válaszolt az EMMI is: ők emlékeztettek rá, hogy tavaly 1,5 millió forintos egyszeri díjazással segítették az egészségügyi alapellátókat, idén pedig 250 ezer forinttal emelték meg a fogorvosok rezsitámogatását – vagyis az érintettek havi 380 ezer forintos támogatást kapnak. Ehhez képest a napokban 11 fogorvosi praxis szűnt meg a közelmúltban. Az RTL Klub azt is megjegyzi, hogy 280 praxis számít jelenleg tartósan betöltetlennek.