Előfizetés

Áder elrendelte, kihirdetik a veszélyhelyzet megszüntető törvényt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.17. 17:17

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A koronavírus-törvény megy, kistestvére, a járványügyi készültség viszont velünk marad.
Áder János köztársasági elnök szerdán elrendelte a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabály kihirdetését. A veszélyhelyzet megszüntetéséről a kormány dönt, és az időpont ismertté válása után veszti hatályát a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény -írja az MTI. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden jelezte, a kabinet azt kéri, mielőbb hirdessék ki a törvényt, hogy a kormány is hamar dönthessen, és így szerda éjfélkor véget érhessen a rendkívüli jogrend. Mint ebből is látszik, a jogi helyzet meglehetősen bonyolult, és a kabinet kezében összpontosítja a döntési lehetőségeket.
A parlament fideszes kétharmada adott felhatalmazást a kormánynak a határidő nélküli rendkívüli veszélyhelyzet bevezetésére. Most pedig a kormány kell kérje az Országgyűlést, hogy fogadják el a veszélyhelyzet megszüntetésről szóló kormányzati indítványt - hogy a kabinet ezután ténylegesen megszüntethesse a veszélyhelyzetet.

A változás után életbe lép az egészségügyi járványügyi készültség, ami azt jelenti, hogy továbbra is működik majd az operatív törzs, a kormány pedig szükség esetén elrendelhet nyitvatartási korlátozásokat, valamint látogatási tilalmat, de rendeleti úton korlátozhat alapjogokat is. Az egyik legfontosabb újdonság: a jövőben az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet esetén – amelyet a kabinet rendelhet el – az országos tiszti főorvos helyett a kormány hozhat járványügyi korlátozó intézkedéseket. Ilyen helyzet elrendelésekor akár a hadsereget is be lehet majd vetni a védekezésben, fegyverhasználati joggal.   A megszüntető törvény emellett több módosítást véglegessé tesz – ilyen például az a a passzus, amely szerint a veszélyhelyzet idején elrendelt kétéves munkaidő keret nem szűnik meg annak elmúltával sem, vagyis két éven át a munkáltató dönthet arról, hogy két éves távlatban mikor és mennyi időre rendel el túlmunkát, hétvégi munkavégzést, valamint hogy mikor mehetünk szabadságra. Ez egyértelműen a multiknak tett engedménynek tekinthető, és a dolgozókat érinti hátrányosan.    Arról, hogy a most elfogadott törvény milyen változásokkal jár, bővebben itt írtunk korábban. Arról pedig, hogy a módosítás milyen kockázatokkal jár a TASZ, az Amnesty International és a Magyar Helsinki Bizottság szerint, itt olvashat.

Témák a kamrából – egymásra pakolgatják a kivételes állapotokat Orbánék

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.17. 16:48

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Öt éve játszik a kivételes helyzetekkel a kormány, és mindig van indok arra, hogy még kivételesebb helyzetbe hozzák az országot. A most véget érő veszélyhelyzet lehetővé tette az oligarchák újabb feltőkésítését, az információszabadság további leépítését, vagy az ellenzéki pártok és az önkormányzatok pénzügyi sanyargatását. Pedig ezeknek semmi köze nincs a járványhoz.
A Fidesz rájött arra, hogy a modern kormányzást folyamatos válságmenedzselésként is fel lehet fogni, ami könnyebbé teszi az ellenségképekre alapozott politizálást is. Orbán Viktor várkapitányi szerepe, a Fidesz ostromlott várként való megjelenítése olyan pozíciók, amelyek segítik a kormánypárti tábor egyben tartását, ami 2010 óta a Fidesz legfontosabb politikai motivációja – mondta az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Antal Attila politológus, az ELTE ÁJK oktatója, az Eszmélet főszerkesztője. Mint kifejtette, az elmúlt évtizedben egymásra rakódtak a különböző válsághelyzetek, melyek egy része mesterségesen kreált volt. Jellemző példa, hogy a migrációval kapcsolatos válsághelyzet máig hatályban van, de a koronaválság alatt egy pillanat alatt bekerült a téma a kamrába, ahonnan aztán a járvány enyhülésével ismét kezdik előszedni. Egymást időben is átfedő kivételes állapotok rakódnak tehát egymásra, és számítani lehet arra, hogy ezek a továbbiakban is párhuzamosan léteznek majd, akár az új egészségügyi válsághelyzettel is. A politikai csapdapozícióval együtt is úgy véli Antal Attila, hogy az ellenzék nem szavazhatta meg a felhatalmazási törvényt abban a formájában, amiben előterjesztették. Az ellenzék próbált ugyan gesztusokat tenni, és egy ideig úgy tűnt, hogy a kormány is nyitott lehet az együttműködésre, de a miniszterelnök mégis úgy döntött, hogy zár az ellenzék felé. Így végül a magyar politika még válsághelyzetben sem tudott elmozdulni a normalitás irányába. Mára tisztán látszik, hogy a felhatalmazási törvényre a járvány primer kezeléséhez nem is volt szükség, viszont jól jött ahhoz, hogy a kormány olyan dolgokat nyomjon keresztül, amelyek máskor biztosan nagyobb visszhangot váltottak volna ki. Ilyen lépések voltak többek között az oligarchák további feltőkésítése, az információszabadság további rontása, a felsőoktatás egy részének privatizálása, vagy az ellenzéki pártok és az önkormányzatok pénzügyi sanyargatása is. A kormány a tavaly őszi önkormányzati csorbát nyilvánvalóan ki akarta köszörülni, és vélhetően mindenképpen tett volna lépéseket ebbe az irányba a járvány nélkül is, de a válsághelyzet lehetővé tette, hogy még talán a vártnál is brutálisabban lépjen fel. A felhatalmazási törvény a saját, fideszes önkormányzati háttérnek is üzenet volt, megakadályozandó, hogy a későbbiekben akár csak a lehetősége is meglegyen a belső kritikának (lásd az iskolabezárás esetét). Az egészségügyi válsághelyzet lehetőségének bevezetésével a kormány meg akarja hosszabbítani a válsághelyzetet, úgy, hogy a továbbiakban ahhoz felhatalmazási törvény se kelljen. Antal Attila veszélyesnek látja az Orbán-kormány kezében a rendkívüli állapot eszközét, amelyet egyre inkább úgy tűnik, hogy normál ügymenetté igyekszik alakítani a kormányfő. Azt kell felismertetni a magyar társadalommal, hogy a rendkívüli állapotokat visszaélésszerűen használják, a legutóbbit nyilvánvalóan arra, hogy lépésről lépésre szipolyozzák ki az ellenzék maradék erőforrását. Antal Attila szerint nem magával a kivételes állapot lehetőségével van a gond, hanem azzal, ahogy azt autoriter módon az Orbán-kormány működteti. Az ellenzéknek politikai lehetőséget jelenthet, hogy az Orbán-kormány válságkezelése rányomja a válság következményeit az emberekre, a vállalatokat és a saját oligarcháit menti, nem az embereket. A rendkívüli kormányzást veszélyhelyzetekben arra találták ki, hogy az embereket megvédje, de a kormány pont ezt a funkcióját nem látja el a válságkezelés során. Ez az, amit az ellenzéknek minden eszközzel meg kell világítani a választók felé. Az ellenzékre nézve is igaz, hogy a kivételes helyzetek kivételes válaszokat igényelnek.

A Médiatanács szerint nem sért emberi méltóságot, ha a Bayer show-ban számmal jelölik a képviselőnőket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.17. 16:26

Fotó: Népszava
Nőket számszerűsített Kövér László, ez azonban belefér a médiatestület szerint.
A Médiatanács egy méltóságsértést feltételező bejelentés alapján megvizsgálta a Hír TV-n futó Bayer-show április 26-ai adását. 
A testület megállapította, hogy a Szabó Tímea képviselőt bíráló műsorvezetői szavak nem mutatnak túl a magánérdek-sérelmen, így a közösség sérelmét is megvalósító, az emberi méltóság intézményes védelmében való hatósági fellépés nem indokolt

- tudatta szerdán az MTI-vel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.
A testület megállapította továbbá, hogy a nőkről elhangzott vélemény nem a női nem vagy a női országgyűlési képviselők ellen irányult, emberi méltóságukat nem kérdőjelezte meg, őket alacsonyabb rendűként nem tüntette fel sem a bejelentésben kifogásolt mondatokban, sem a műsorszám egészében, így a testület nem indít eljárást.

Ócskák, ápoltak, 2-es számúak

Emlékeztetőként, Kövér László, az Országgyűlés elnöke az április 26-i Bayer show-ban így fogalmazott az ellenzéki politikusokról, számmal említve közöttük is a nőket.
„én szánalommal tekintek ezekre a képviselőkre, különösen azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik” - utalt a női képviselőkre a házelnök - „ha olyan helyzetbe keverik magukat, mint Szabó Tímea legutóbb. Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor egy gyűlölettől eltorzult női arcot lát az ember férfi létére”

Ugyanebben az interjúban Kövér ócskának nevezte az ellenzéket, ám hangsúlyozta, a karanténidőszakban még az is jó volt, hogy bemehetett a Házba „a sok ápolt közé.”  Mindezt egyébként arra válaszolva mondta el, hogy Bayer megkérdezte, hogy lehet ép lélekkel végigszenvedni egy Szabó Tímea-féle felszólalást. Az adás miatt az ellenzék parlamenti és EP-képviselői április végén fordultak panasszal a Médiatanácshoz.

Kevés magyar zene szólt a Táska Rádióból

 A székesfehérvári Táska Rádió szolgáltatóját negyvenezer forintra bírságolta a tanács, amiért egy vizsgált februári adáshéten szerződéses vállalásaihoz képest kevesebb szöveget, magyar zenét és a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort, valamint több ismétlést tett közzé. A szolgáltató ezen felül a törvényben előirt arányhoz képest kevesebb közszolgálati műsort sugárzott - írták.    A Szent István Rádió - Tokaj egy márciusi adáshéten eltért állandó megnevezésétől, kevesebb magyar zenét és hírt, továbbá több ismétlést tett közzé szerződéses vállalásaihoz képest. A Médiatanács a szolgáltatónak a rendkívüli helyzetről írt indokló nyilatkozatát elfogadva méltányosan ítélte meg a helyzetet, a pénzbírságot mellőzte, de felszólította a rádió szolgáltatóját a jogszerű magatartásra, továbbá arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértésektől.    Kitértek arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt a televíziós hirdetési piac átalakulását 2020 májusában vizsgáló, a Médiatanács által elfogadott NMHH-tanulmány szerint 2019-cel összevetve továbbra is csökkenő tendencia mutatható ki, a márciust és áprilist elemző tanulmányokhoz hasonlóan.