Babist dorgálják, de másoknak is szól az üzenet

Publikálás dátuma
2020.06.17. 17:06

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Az Európai Bizottság ellenőrizze és szankcionálja a pénzügyi összeférhetetlenség minden formáját! A tagállamok tegyék nyilvánossá és ingyenessé a közbeszerzésekkel és a közfinanszírozott beruházásokról szóló szerződésekkel kapcsolatos információkat! - áll Európai Parlament elfogadás előtt álló állásfoglalásában, amely számos egyéb javaslatot is tartalmaz a politikusok és a magas rangú köztisztviselők által elkövetett korrupció visszaszorítására. Az Andrej Babis cseh kormányfő ellen indult összeférhetetlenségi vizsgálat apropóján készült hatpárti — vagyis csak a szélsőjobboldal által nem támogatott — határozattervezet benyújtói felszólítják az uniós alapok felhasználásának ellenőrzésével megbízott Európai Bizottságot, hogy kötelezze jelentéstételre a tagállamokat a brüsszeli átutalások végső kedvezményezettjeiről. Sürgetik továbbá, hogy az uniós testület — a tagállamokkal egyetértésben — jogi eszközökkel gátolja meg a mezőgazdasági és kohéziós források javát “lenyúló” oligarcha osztály kialakulását. A hat frakció képviselői javasolják a mezőgazdasági támogatásokról szóló szabályok módosítását is annak érdekében, hogy a brüsszeli transzferek a gazdálkodók kasszájába, és ne politikai bennfentesek kiválasztott csoportjának a zsebébe vándoroljanak. Szerintük korlátozni kéne az egy személy által felvehető közvetlen kifizetések összegét, hogy a hétéves költségvetési periódusban ne lehessen “több száz milliós EU-s dotációhoz jutni”. Az állásfoglalás szerzői szerint 2021-től kezdődően úgy kell módosítani a támogatási szabályokat, hogy a feltárt szabálytalanság vagy visszaélés miatt kiszabott pénzbüntetést az elkövető magánszemély vagy vállalkozás fizesse meg, és ne az adófizetők. A parlamenti előterjesztések zömét Andrej Babis korrupciógyanús üzleti tevékenysége motiválta. A politikust azzal gyanúsítják, hogy magas kormányzati pozícióban és az uniós támogatási politika egyik alakítójaként jelentős közösségi forrásokhoz jutott és jut ma is a cégein keresztül. Az Európai Bizottság tavaly vizsgálatot indított az EU-s alapok felhasználásáról, és nem nyilvános jelentését már decemberben elküldte a csehországi hatóságoknak. Sajtóértesülések szerint az uniós testület arra a következtetésre jutott, hogy a kormányfő gazdasági és politikai tevékenysége összeférhetetlen. Az Európai Parlament plenáris ülése várhatóan csütörtökön szavaz az állásfoglalásról. 
Frissítve: 2020.06.17. 17:30

Három az amerikai igazság, ami a rendőrségi reformokat illeti

Publikálás dátuma
2020.06.17. 17:01

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A képviselőház és az elnök után szerdán a szenátus is előállt a maga erőszakcsökkentő tervezetével. Trumpnak a rendpárti szólamok mennek a legjobban.
Egy héten belül már a harmadik rendőrségi reformtervet mutatták be Washingtonban. A három közül a demokrata párti többségű képviselőház előtt lévő csomag megy a legmesszebbre, egyebek mellett országos adatbázist állítana föl a túlzott erőszakért elbocsátott rendőrökről, megtiltaná a fojtófogások alkalmazását és a helyi rendőrségek militarizálódását. A republikánus többségű szenátus vezetése szerdán hasonló irányú, de kevésbé ambiciózus tervezetet terjesztett elő. A két változatról külön szavaz a két ház, majd egyeztető tárgyalásokra kerülne sor, ráadásul mindez még a július 4-i nemzeti ünnep előtt. A száztagú szenátusban azonban 60 szavazatra lenne szükség a saját verzió elfogadásához, vagyis ellenzéki voksokra is kellenének. Mindebből csak az elnök aláírásával válna törvény, márpedig Donald Trump kedden egy harmadik, a szenátusinál is visszafogottabb tervezetet emelt elnöki rendeletté. Ennek értelmében pénzügyi ösztönzőkkel próbálnák felgyorsítani a kevésbé erőszakos rendőrségi módszerek terjesztését és továbbra is engedélyeznék a fojtófogásokat, ha a rendőr élete veszélyben lenne. A George Floyd meggyilkolása utáni tiltakozáshullám nyomán az elnök megpróbál egyensúlyozni saját jobboldali, rendpárti tábora és a rohamosan változó közvélemény zöme által jogosnak elismert reformkövetelések között. Kedden találkozott rendőrök által lelőtt fekete áldozatok családtagjaival, ám a Fehér Házban megrendezett aláírási ceremónián már hálásan pislogó rendőrfőnökökkel vette magát körül. Beszédében is a rendpárti szólamok vitték a prímet, de arra is jutott ideje, hogy bírálja Barack Obamát és Joe Bident, amiért szerinte nem tettek semmit a rendőrségi reformért. A tények azonban más mutatnak, Obama például általános vizsgálatot rendelt el a helyi rendőrségek módszereit illetően, illetve megtiltotta, hogy azok a hadsereg készleteiből vásároljanak katonai tömegoszlató felszerelést. Ezeket a rendelkezéseket a Trump-kormányzat sorra visszavonta, bár az is igaz, hogy az elnöknek eleve korlátozott befolyása van a helyi rendőrségek módszereire. Az antirasszista demonstrációknak is köszönhető, hogy  négy és fél hónappal a november 3-i választások előtt nem áll jól Donald Trump szénája: a közszolgálati rádió, az NPR elemzése szerint az 538 tagú elektori testületben egyelőre csak 186 szavazatra számíthat. Másrészt Joe Bidennek sincs meg a győzelemhez szükséges 270 voks, ő most 238-al áll. A ötvenből nyolc állam ingadozik és minden jel szerint rajtuk múlik majd, hogy ki lesz az elnök. A 114 „függő” elektori voksból Florida (29), Pennsylvania (20), Ohio (18) és Észak-Karolina (15) részesedése a legnagyobb. A választási esélyek fényében érthető, hogy a Fehér Ház minden követ megmozgat John Bolton botrányosnak ígérkező könyvének ellehetetlenítésére. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó memoárjában saját elmondása szerint több olyan zaftos történet is van, mint a Trump elleni impeachmenthez vezető telefonbeszélgetés Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az elnök jogi stábja államtitoksértésre hivatkozva próbálja megtiltani a keddre tervezett premiert – a kötetek már országszerte raktárakban várják a boltokba szállítást. Jogilag az az érvelés is kétséges, hogy az elnökkel folytatott minden beszélgetés eleve államtitoknak számítana. A kötetért, amelynek most a Fehér Ház csinál ingyenreklámot, Bolton kétmillió dolláros előleget kapott a Simon & Schuster kiadótól.

Boogaloo harcos vadászott a rendőrökre

Az amerikai légierő törzsőrmesterét gyanúsítják két egyenruhás rendőr meggyilkolásával. A 32 éves Steven Carillo a George Floyd megölése ellen tiltakozó tüntetők közé vegyülve, házilag összeszerelt, regisztrálatlan fegyverrel lőtte le az oaklandi bíróság előtt posztoló David Patrick Underwoodot, majd Santa Cruzban végzett az őrizetbe vételére érkező Damon Gutzwiller seriffhelyettessel. A tettes az úgynevezett boogaloo mozgalommal szimpatizált. A lazán szerveződő, szélsőjobboldali, a fehér felsőbbrendűséget hirdető mozgalom siettetni szeretné a második amerikai polgárháborút. Donald Trump az elmúlt hetekben többször, például az oaklandi gyilkosság után is az antifasiszta Antifát vádolta fegyveres erőszakkal. 

Johnson csodaszert és gyermekétkeztetést kínál

Publikálás dátuma
2020.06.17. 16:57

Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP
A brit miniszterelnök legújabb bejelentéseit egyöntetű öröm fogadta, csak azt nem, hogy a járvány közepén megszüntet egy minisztériumot.
Rögtön lehetett remélni, hogy kedvező fordulatokról fog hallani a brit közvélemény, amikor maga Boris Johnson képviselte a kormányt a rendszeres Downing Street 10-i sajtótájékoztatón keddi felvonásán. A kormányfő híresen szereti kisajátítani a jó híreket, melyekből ezúttal kettő is jutott. Az első magára a koronavírus leküzdésére vonatkozott. A Covid-19 elleni vakcina keresésében is úttörő szerepet játszó Oxfordi Egyetem kutatói mintegy hatezer beteg bevonásával elvégzett vizsgálata áttörést hozott a vírus elleni küzdelemben. A dexametazon olcsó és könnyen hozzáférhető szteroid bevetése a legsúlyosabb, lélegeztetőgép segítségét igénylő esetek megmentésében bizonyult sikeresnek, elképesztő egyharmaddal csökkentve az elhalálozás kockázatát. Egyszerűbb tünetek enyhítése során nem jelentett érezhető különbséget. Sajnos csak utólag derült ki, hogy ha az összefüggés korábban is ismert lett volna, akkor a hivatalos 42 ezer helyett "csak" 37 ezer lenne az Egyesült Királyságbeli halálesetek száma. A dexametazon több évtizedre visszatekintő szteroid, aminek napi költsége nem több mint 50 penny (nem egészen 200 forint), így az NHS keretében ápolt betegek máris részesülnek benne. A kormányfő "túláradóan boldognak" nevezte magát a brit tudományos eredmény hallatán. Az csak egy kérdés nyomán derült ki, hogy az Egyesült Királyság a szteroid minden formájára exporttilalmat rendelt el. Így az elmúlt hónapokban csendben 200 ezer Covid-19 beteg kezeléséhez elegendő tartalékot lehetett félretenni, ami igen magas szám, hiszen mindeddig közel 300 ezer, pozitív teszttel megerősített esetet regisztráltak. A pandémiára való felkészülésben nyilvánvalóan súlyos hibákat elkövetett kormány most láthatóan gondol egy esetleges második hullámra. A kormányfő ellenállhatatlan szalagcímet kínált az újságíróknak, amikor ismételt elutasítás után feltűnő hátraarccal megváltoztatta a jóléti politika egy szeletét. A Marcus Rashford a Manchester United és az angol válogatott csatára által elindított kampánynak engedve megígérte, 120 millió fontos keretet biztosít hátrányos anyagi helyzetben lévő gyermekek nyári étkeztetésére. A 22 éves futballista, aki régen a szomszédok és edzők segítségére szorult, a koronavírus-járvány miatti szünetet kihasználva több mint 20 millió fontot hajtott fel a FareShare gyermekétkeztetési alapítvány számlájára. Rashford-Johnson 1-0 - jelent meg mind a The Times, mind az i napilap címlapján. A BBC hangadó futball-műsorvezetője, Gary Lineker Twitter-üzenetében gratulált, amiért "a Manchester United 10-es számú játékosa politikai fordulatra kényszerítette a Downing Street 10-et". A hat hétre szóló, fejenként 90 fontos támogatásra 1,3 millió gyerek jogosult. Rashford kezdeményezésének sorsán nagyot lendített, hogy mind a Konzervatív Párt egyes képviselői, mind az ellenzéki Munkáspárt kiállt mellette. A szerda déli miniszterelnöki interpellációk során Ian Blackford, a Skót Nemzeti Párt westminsteri frontembere úgy fogalmazott, hogy a fiatal játékos "napok alatt több erkölcsi vezetést mutatott a szegénység visszaszorítása terén, mint a tory kormány az elmúlt évtized közkiadási csökkentéseivel". Kevésbé népszerűnek bizonyult, hogy Boris Johnson a járvány közepén bejelentette, hogy megszűnik az önálló Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium, és annak feladatai átkerülnek Dominic Raab vezette külügyi és nemzetközösségi tárcába. A lépést nyomban megvetésével sújtotta a két utolsó munkáspárti kormányfő, Tony Blair és Gordon Brown. Meglepetésre sok megelőző rossz döntés után éppen ez verte ki a biztosítékot a mindeddig hallgató David Cameronnál, aki úgy ítélte meg, hogy mindez "csökkenti az Egyesült Királyság jelentőségét globális szinten". "Kevesebb tapasztalat, kevesebb befolyás a támogatásokról hozott döntések során és végeredményben kevesebb nemzetközi megbecsülés" - szól a kormányt 2010-2016 között irányító tory politikus verdiktje. A nemzeti jövedelem mindenkori 0,7 százalékával, jelenleg 14 milliárd fonttal gazdálkodó minisztériumot korábban vezető Andrew Mitchell szerint Johnson "egy csapásra tönkretette a globális Britannia egyik fontos alkotóelemét". Az intézkedés Dominic Cummings stratégiai főtanácsadó befolyásának erősödését jelzi, röviddel azután, hogy pozíciója a szigorú karantén-szabályok durva megsértése után veszélybe került.