Előfizetés

Nem jelentették a pénzmosásgyanús eseteket – Hat bank kapott bírságot

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.06.17. 11:25

Fotó: Shutterstock
Összesen 124,2 millió forint bírságot szabott ki hat hitelintézetre a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás megelőzése kapcsán feltárt hiányosságok miatt a jegybank. A bankok több gyanús ügyletet nem jelentettek be a hatóságnak.
Témavizsgálatot folytatott le az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt., a MagNet Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt., a Sberbank Magyarország Zrt. és az UniCredit Bank Hungary Zrt. kereskedelmi bankoknál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jelentős készpénzforgalommal járó tevékenységekhez kapcsolódó pénzmosás-megelőzési kontrollok hatékonyságának ellenőrzésére. A 2018. január 1-jétől kezdődött jegybanki ellenőrzés kiemelten vizsgálta az ezekhez kötődő kockázatok azonosítását, kezelését, illetve e folyamatok szabályozását és az intézményeken belüli ellenőrzését is. Az MNB megállapította, hogy a bankok több esetben nem jelentették be haladéktalanul az erre kijelölt hatóságnak a pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló, tudomásukra jutott információkat. Több bank esetében a belső ellenőrzési és informatikai rendszerek kapcsán feltárt hiányosságok miatt nem volt megfelelő a jogszabályban előírt szűrési tevékenység, illetve a szűrési riasztásokat nem dolgozták fel határidőben. Elégtelen volt egyes piaci szereplők esetében a jegybanki rendeletben előírt, megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek 10 millió forintot meghaladó ügyleteinek szűrése is. Az MNB emellett hiányosságokat tapasztalt a belső védelmi vonalak működésével kapcsolatban, a belső szabályzatban meghatározott vezető döntését, jóváhagyását igénylő esetek tekintetében. Emellett a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzésének gyakorlata sem felelt meg a hatályos jogszabályoknak több hitelintézetnél. A vizsgálat során feltárt jogsértések miatt az MNB 48,2 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bankra, 20 millió forintot az UniCredit Bankra, 19-19 millió forintnyi bírságot az Erste Bankra és a Sberbankra, 11 millió forintot az OTP Bankra, illetve 7 millió forintot a K&H Bankra. A bírságösszegek meghatározásakor súlyosító körülménynek számítottak a témával kapcsolatos rendszerszintű, súlyos és ismétlődő hiányosságok. Enyhítő körülményként értékelte az MNB, ha az adott hitelintézet a vizsgálat során már intézkedéseket hozott a jogszabálysértés kiküszöbölésére.  

345,20 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.17. 08:19
Népszava fotó
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda reggel.
Az euró 345,20 forinton forgott reggel hét órakor, 9 fillérrel csökkent az árfolyama a kedd esti 345,29 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 306,48 forintról 306,14 forintra, a svájci franké pedig 322,74 forintról 322,30 forintra csúszott le.
A jent 2,8552 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,8564 forinttal.
Az euró 1,1275 dolláron forgott szerda reggel, 0,11 százalékkal erősödött a keddi 1,1263 dolláros záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0710 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9500 frankot adtak, 0,12 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,11 százalékkal gyengült a dollár, 107,21 jenen jegyezték szerda reggel.

A kormány emeli az üzemanyagadót

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.17. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az Orbán-kormány júliustól emeli a benzin és a gázolaj terheit, vagyis az árát. Ez biztos nem javítja versenyképességünket.
Immár biztosra vehető, hogy július 1-től az adótartalom emelkedése miatt 12,7 forinttal drágul a gázolaj és 6,35 forinttal nő a benzin bruttó ára. Lapunk becslése szerint június 15-ével bezárólag mintegy 29 dollárra jön ki az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj negyedéves hordónkénti átlagára. Megkeresésünkre Grád Ottó, a vezető olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára adatunkat hozzávetőlegesen helyesnek nevezte, leszögezve: a következő negyedévre érvényes, hivatalos értéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számítja ki és teszi közzé hamarosan. A MÁSZ tagvállalatai július 1-vel is a törvényben meghatározott jövedékiadó-mértéket alkalmazzák – szögezte le. A pontos szám ezúttal talán kevéssé is lényeges. Az ugyanis bizonyos, hogy az érték mindenképp 50 dollár alá esik. Az Orbán-kormány által négy éve hozott szabály szerint pedig ez alatti olajár esetén literenként nettó 10 forinttal nő a gázolaj 110,35 forintos, illetve nettó 5 forinttal a benzin 120 forintos, „normál” jövedéki adója. Mivel a szabály 2016-os kiötlésekor az átlagár épp 50 dollár alá esett, az adót – vagyis az árat – rögtön meg is emelték az áfával együtt számított 12,7, illetve 6,35 forintos értékkel. Akkori felmérésünk szerint az emelés kedvezőtlen hatást gyakorolt az ország térségi üzemanyag-versenyképességére. Ám az olajkurzus hamar, már a rákövetkező év elején túllépte az 50 dolláros határt. Ennek megfelelően 2017 áprilisától vissza is csökkentették az adót, amit természetesen követtek az árak is. Azóta az irányadó tőzsdei ár negyedéves átlaga sose került a határérték alá. Így voltaképp azóta is az „alap”, vagyis az úgymond alacsonyabb jövedéki adót fizettük. Egész mostanáig. A koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt ugyanis az olajtőzsdék szinte beszakadtak. A 30 dollár körüli érték messze a legalacsonyabb az adóváltoztatási rendszer bevezetése óta. Ennek megfelelően immár bizton számíthatunk arra, hogy az év közepén – ezúttal a kormány adóemelése miatt – nő a tankolási számlánk. A nyersolajár ugyanakkor május óta szinte töretlenül nő. A kurzus az elmúlt napok során már a 40 dollárt ostromolta. Ennek kedvezőtlen hatását a hazai autósok is tapasztalhatták a töltőállomásokon. A folyamat ugyanakkor növeli annak esélyét, hogy a harmadik negyedévi átlagérték ismét 50 dollár fölé kerül. Ez viszont újabb adó- és így árcsökkenést hozna maga után. Grád Ottó kérdésünkre nem kívánta megbecsülni az elkövetkező hónapok várható olajárait. Megfogalmazása szerint a piac mind keresleti, mind kínálati oldalon rendkívül bizonytalan. Kérdésünkre, miszerint az emelkedő adó nem vetheti-e vissza a forgalmat, kétségtelennek nevezte, hogy az áremelés járhat ilyen hatással. Amiként – tette hozzá – a lépés az ország kútjainak a környező államokhoz viszonyított versenyképességén is ront. Ezzel ellentétes folyamat ugyanakkor, hogy a koronavírus-járvány okozta sokk után a közlekedők egyre inkább kezdenek visszazökkenni a korábban megszokott kerékvágásba. Az áprilisi mélypont után, amikor az előző év hasonló időszakához képest benzinből 40, gázolajból pedig 30 százalékkal kevesebb fogyott a hazai kutakon, a visszaesés jelenleg 20 százalék körül mozog. A két üzemanyag-fajta közül egyértelműen az üzleti élet – például a fuvarozás vagy a mezőgazdaság – helyzetére utaló gázolaj forgalma élénkül ütemesebben az elsősorban a lakosság utazási hajlandóságát tükröző benzinéhez képest. Igaz, az eddig teljesen befagyott idegenforgalom az elkövetkező hetekben indulhat be, ami utóbbi üzemanyagfajta keresletét is élénkítheti – hangsúlyozta Grád Ottó.

Tíz óra alatt kimerült az e-autó-keret

Másfél nap alatt 2033 új elektromos autó és robogó vásárlási támogatására 1719 kérelem érkezett be – tette közzé a kiíró Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A hétfő reggel megnyitott pályázat igénylői tíz óra alatt lemerítették az ötmilliárdos keretet. Végül összesen hatmilliárdnyi igényt nyugtáztak. A pályázatot az ITM tegnap lezárta. Ezúttal személyszállító taxisok és futárvállalkozások is jelentkezhettek. Az ITM közleménye szerint a kiírás újabb lendületet adhat a klíma- és természetvédelmi akcióterv megvalósításának. Kapcsolódó hír, hogy tegnap Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia megalkotása érdekében online megbeszélést folytatott a hazai pénzügyi ágazat képviselőivel, így mások mellett Radovan Jelasity-tyal, a Magyar Bankszövetség elnökével és az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatójával, Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával, Balogh Ádámmal, az MKB Bank elnök-vezérigazgatójával és Bodor Tiborral, az ING Bank vezérigazgatójával. Az ITM közleménye szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy a környezeti és pénzügyi kockázatok szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Az intézmények komoly szerepet játszanak a fenntartható és klímabarát rendszer kialakításában, amihez magánbefektetések is szükségesek – szögezték le, áttekintve ennek lehetséges jövőbeni módozatait.