Előfizetés

345,36 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.16. 08:23
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben keddre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót reggel fél nyolckor 345,36 forinton jegyezték, alacsonyabban a hétfő esti 347,13 forintnál.
A dollár és a svájci frank jegyzése is csökkent, a dollár kedden reggel 304,52 forinton állt a hétfő esti 307,69 forint után, a svájci frank pedig 320,85 forinton 324,32 forint után.

Rohamoztak az e-taxisok

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.16. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kiíróknak sehogy se sikerül megbecsülni az állami támogatások várható fogadtatását. Így vagy csak az élelmesek jutnak pénzhez, vagy a kutyát sem hatja meg a lehetőség. A hétfőn megnyílt e-autó-keretet éppenséggel elkapkodták.
Míg korábban évekig nem hívták le az elektromos autók mostaninál szerényebb állami támogatási keretét, addig hétfő délutánra az aznap reggel megnyílt lehetőség ötmilliárdos forrásának négyötödét lejegyezték - derült ki Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárának aznapi sajtótájékoztatóján. Színhelyül a pályázatokat is kezelő, az ITM kezelésében lévő IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Kft. a Millenáris Parkban lévő elektromobilitási bemutatóterme szolgált. Kaderják elődje, Weingartner Balázs ugyanitt jelentette két éve, hogy a 2016-ban indult támogatási program keretében addig 1600 új elektromos autó vásárlásához nyújtott az állam egyenként másfélmilliós, összesen 1,1 milliárdos támogatást. Akkor a támogatható vételárat 15 millióról 20 millióra emelték és - némiképp zavarosan - egy hárommilliárdos új keretet hirdettek. A forrás voltaképp egy és negyed év alatt merült ki. Kaderják Péter ezt bejelentve februárban a pályázat átalakítását helyezte kilátásba. Az államtitkár közel egy hónapja közzé is tette a - kétségkívül jelentősen átszabott - feltételeket. A legfontosabb változás, hogy az újonnan vásárolt, tisztán elektromos gépjárművek támogatásának felső határa másfél millióról 2,5 millióra nőtt. (Ez nem lehet nagyobb az autó árának felénél, de a pályázatban érintett, ötmilliónál olcsóbb új elektromos autó egyelőre nincs.) E támogatás csak 11 millió forintos árig igényelhető. Efelett 15 millióig a felső határ félmillióra, illetve a vételár 5 százalékára csökken. Két teljesen új kategóriát is bevezettek, személyszállító "taxisok", illetve ételkiszállító cégek robogói számára. Előbbiek esetében a támogatás 1-15 milliós vételár között akár az 55 százalékot is elérheti. Igaz, taxisoknak a keretből legfeljebb kétmilliárd jár. Céges robogóra - akár szintén 55 százalékos - támogatás 100 ezertől 1 millióig terjedő vételárig igényelhető. Bár Kaderják Péter szavai szerint eredetileg csak annak bejelentésével készültek, hogy tovább szélesítették a szóba kerülő robogók körét, az élet felülírta a menetrendet. A sajtótájékoztató kora délutáni időpontjáig ugyanis várakozásaikon felüli számú, 900 pályázati futott be, több mint négymilliárdos forrásigénnyel. Májusban kérdésünkre az államtitkár úgy becsülte, a keret összesen körülbelül ezer elektromos jármű, valamint 240 e-taxi támogatására elegendő. A legnagyobb érdeklődés most a taxisok részéről nyilvánult meg, akik kora délutánra már megközelítették a rájuk szabott kétmilliárdos felső határt. Kaderják Péter a fejleményeket az év elején meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv feltétlen sikereként értékelte. Ebben Orbán Viktor az olcsóbb elektromos járművek forgalmának élénkítését tűzte ki célul. A májusi meghirdetést követően az elektromosautó-gyárak illetve -kereskedők árcsökkentéssel reagáltak a legmagasabb támogatás 11 millióra visszavágott felső vételár-határára. Így, míg májusban még csak hét elektromosautó-típus felelt meg a feltételeknek, a szám azóta 15-re nőtt. A könnyítés az érintett robogók körét is hasonlóképp bővítette. Lapunk kérdésére, miszerint a tegnapi roham tükrében tervezik-e a keret emelését, Kaderják Péter kifejtette: ha a mostani forrás kimerül, időlegesen biztos felfüggesztik a pályáztatást. Ezt követően, "hideg fejjel" kielemzik a tapasztalatokat, de a jövőre nézve nem zárta ki akár a keretemelést sem. Bár lapzártánkig sem az IFKA, sem az ITM nem jelezte a pályázat bezárását, az minden valószínűség szerint a közeljövőben bekövetkezik. (Az előző kör borús tapasztalatait magán viselő, elvi beadási határidő mindenesetre 2022. június 1.) 
Kérdés, mindez - a kormány tálalásának megfelelően - siker, avagy voltaképp kudarc. A vissza nem térítendő állami támogatási kiírások évtizedek óta azzal küzdenek, hogy sehogy se képesek előre bemérni a várható igényeket. Így vagy néhány nap, vagy akár óra alatt merül ki a keret - ami ennek folytán utólag rendkívül szerénynek minősül -, vagy akár évekig is nyitva áll, visszafogott érdeklődést kiváltva. A kormány mindkét esetet sikerként tálalja. Előbbi esetben a szerénynek bizonyuló keretet azzal indokolják, hogy a kiírást egy fajta piaci tesztnek értelmezik. ("Éles üzemre" ugyanakkor sose kerül sor.) Utóbbi esetben pedig arra helyezik a hangsúlyt, hogy a segítség hosszú időn keresztül áll az érdeklődők rendelkezésére. Szakértők amellett, hogy a sikeres kiírások jelentős keretemelését - így az elérhetőség időbeni elnyújtását - sürgetik, ötletszerűség helyett kiszámíthatóságot szorgalmaznak. A kiírások lebegtetése és a feltételek folyamatos változtatása ugyanis az esetleges hiábavaló remények és csalódások miatt akár vissza is vetheti a keresletet. Lapunk kérdésére Kaderják Péter úgy vélte, nincs szükség változtatni az elektromos gépjárművek és -töltők tavaly frissített, Jedlik Ányos Terv 2.0 elnevezésű terjedési tervén. Ebben idénre 12 ezer, 21 ezer vagy 54 ezer, 2030-ra pedig 60 ezer, 182 ezer vagy 450 ezer e-gépjárművel számolnak. Ehhez képest a Villanyautosok.hu által kikért legfrissebb adatok szerint áprilisban 19,5 ezer zöld rendszámos gépjármű rótta a hazai utakat. Igaz, ezek közül csak 8,8 ezer a tisztán elektromos, a többi hibrid. (E kategóriák összemosása számos tanulmányban akadályozza a tisztánlátást.) Felvetésünkre az államtitkár hitet tett a töltőpontok terjedése mellett, hangsúlyozva, hogy változatlanul az otthoni töltés a legfontosabb. Ezzel még mindig töredéke - száz kilométerenként mintegy 600 forint - az "üzemanyag" költsége, amit jövedéki adó sem terhel. Kiemelte, hogy szabályozták a töltés üzleti kereteit és számos társaság kért engedélyt ilyen egységek telepítésére. Igaz, ennek folytán az ingyenes töltés lehetősége lényegében megszűnt. Felvetésünkre Kaderják Péter megerősítette: változatlanul foglalkoznak a nagy légszennyezésű hibrid autók zöldrendszám-lehetőségeinek megszüntetésén.

Pénzbe került az ingyenes készpénzfelvétel – 7 milliós bírságot kapott az MKB Bank

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.06.16. 00:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hétmillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a jegybank az MKB Bankra, mert a pénzintézet „rendszertechnikai hibák miatt” mintegy 1500 ügyfelének nem biztosította a jogszabályban előírt ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét.
Hivatalból fogyasztóvédelmi célvizsgálatot folytatott az MKB Bank Nyrt.-nél a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ennek során a 2018. július 5-től a 2019. február 28-ig terjedő időszakot tekintették át. Azt ellenőrizték: a bank megfelelően biztosította-e a vizsgált időszakban a fogyasztók számára, hogy belföldi bankjegykiadó automatából havonta két alkalommal – összesen – legfeljebb 150 ezer forintnyi készpénzt a pénzforgalmi törvény előírásának megfelelően díj- és költségmentesen vehessenek fel. Több fogyasztói bejelentés is érkezett ugyanis arról, hogy az MKB Bank nem biztosítja ezt a lehetőséget. A célvizsgálat szerint az MKB Banknál az adott időszakban „rendszertechnikai hibák merültek fel”. Emiatt nem tudta biztosítani az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét valamennyi, előzőleg erre vonatkozó nyilatkozatot tett lakossági ügyfele részére. Mindezek miatt az MNB ma publikált határozatában felhívta az MKB Bankot arra, hogy mindenkor tartsa be a díj- és költségmentes készpénzfelvétel biztosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezést. Kötelezte továbbá, hogy az érintett fogyasztók számára térítse vissza a készpénzfelvétel után jogsértő módon felszámított és a vizsgálat lezárásáig még vissza nem fizetett díjat, költséget, ennek megtörténtéről pedig a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül tájékoztassa a jegybankot. Az MNB a feltárt jogsértés miatt 7 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a hitelintézetre. A bírságösszeg meghatározásakor az MNB figyelembe vette, hogy az MKB Bank a jogsértést közel másfél ezer fogyasztó sérelmére valósította meg, továbbá, hogy a díj- és költségmentes készpénzfelvétel korlátozott lehetőségét rendszertechnikai hibák okozták. Az MNB enyhítő körülményként értékelte, hogy az MKB Bank már a vizsgálat megkezdése előtt két rendszertechnikai hibát kijavított és az érintett fogyasztók többségének visszafizette a költségeit. A fogyasztóknak okozott anyagi kár 90 százaléka így már hatósági kötelezés nélkül megtérült.