Előfizetés

Két fa, két akasztott férfi - mindez a nyílt utcán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.16. 08:48

Fotó: APU GOMES / AFP or licensors
Százezrek követelik két, rejtélyes, lincselésgyanús eset részletes kivizsgálását Dél-Kaliforniában. Az érintett családok nem hiszik, hogy öngyilkosság történt.
Miközben Amerikán végigsöpörnek a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni tüntetések, Dél-Kaliforniában két fekete férfi nyugtalanító halála rázza meg a közösséget – írta a 444.hu.  Az első eset még május 31-én történt Victorville városban, ahol a 38 éves Malcolm Harsch-t találták meg egy fára felakasztva. Amikor a tűzoltók a helyszínre értek, járókelők próbálták épp újraéleszteni a férfit, de nem tudták megmenteni az életét. A hatóságok szerint nincsenek külső beavatkozása utaló jelek, a nyomozás viszont még nem zárták le. Harsch testvére nem tartja életszerűnek, hogy a férfi öngyilkos lett, és hogy éppen ezen a módon.  Az ügy teljesebb kivizsgálásáért petíció indult. 
„Egy ilyen kiélezett időszakban a Black Lives Matter mozgalom idején van okunk azt feltételezni, hogy meglincselték.”

– állítják a tiltakozók.

Harsch halála után tíz nappal később, nyolcvan kilométerrel arrébb, Palmdale városban találtak meg egy fára felakasztva egy másik fekete férfit, a 24 éves Robert L. Fullert az éjszaka közepén a városházával szemben, egy könyvtár és egy templom mellett. A nyomozás és a holttest vizsgálata egyelőre itt sem zárult le. A hatóságok először azt közölték, öngyilkosság történt, de a család itt sem hitte el a hivatalos változatot. Testvére szerint Fuller nem volt öngyilkos hajlamú, míg egy barátja azt mondta, Fuller lelkesedett a Black Lives Matter-tüntetésekért, és egy utazást tervezett Las Vegasba. Hétvégén tüntetést tartottak Palmdale-ben azért, hogy vizsgálják ki teljes körűen a halálesetet, és az ebben az ügyben indított petíciót már több százezren aláírták. Hétfőn Los Angelesben Alex Villanueva megyei seriff közölte: bár továbbra sincs külső beavatkozásra utaló jel, tovább vizsgálják az ügyet. Xavier Becerra kaliforniai ügyész pedig bejelentette: nyomozókat küld Palmdale-be az ügy kivizsgálásásra.

Láthatatlan háború a fejünk fölött

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.06.16. 08:20

Az amerikai műholdnak még az amatőr orosz "kollégát" sem sikerült lerázni.
Oroszország, mint erről az állami hírügynökség hivatalosan is beszámolt, négy „Tundra” típusú műholdból álló kozmikus rakétariasztó védelmi rendszert hozott létre és . A „Kupol” (Kupola) rendszer azzal vált működőképessé, hogy május 22-én Pleszeck űrrepülőtérről felbocsátották azt a negyedik szputnyikot, amellyel lehetővé vált a világ, többek között az Egyesült Államok egész területének megfigyelése. Minden amerikai ballisztikus rakéta felbocsátását rögzítik. A „Tundra” típusú felderítő műholdakat nagy pontosságú, új generációs infravörös teleszkóppal szerelték fel, amely nemcsak a rakéták felbocsátását, hanem röppályájukat is nyomon követi és automatikusan beméri a várható becsapódási helyet. A négy szputnyik 35 ezer kilométer magasságú pályán kering a Föld körül. Az első hármat 2015-ben, majd kétéves időközökben bocsátották fel. A „Kupol” rakétapajzsot a TASZSZ hírügynökség értesülése szerint tovább fejlesztik, összesen kilenc egységből fog állni. A korábbi, immár nem működő „Oko” és „Oko-1" műholdakat váltja fel, s illeszkedik az átfogó védelmi rendszerhez, amelynek földi állomásai is állandó harckészültségben vannak. Az orosz média felhívja a figyelmet: az új rendszer beindítása egybeesik azzal, hogy Vlagyimir Putyin aláírta azt a dokumentumot, amelynek értelmében Oroszország agresszió esetén válaszcsapást, akár nukleáris csapást mérhet a támadó ország fontos objektumaira. Az új „Kupol” rakétariasztó rendszernek fontos szerepe van ebben. Az Egyesült Államok 2022-re állítja rendszerbe azokat a műholdjait, amelyek az orosz és a kínai hiperszonikus rakétákat követi majd nyomon Föld közeli pályáról. Az előkészítés egyszerre több síkon folyik, először meg akarnak győződni arról, hogy melyik a legcélszerűbb Föld közeli pálya a rendszer számára. A nyolc műholdból álló kezdeti rendszeren kívül a későbbiekben a Pentagon az ellenséges rakéták megsemmisítésének még hatékonyabb és nagyobb fegyverzetét is létre akarja hozni, ennek költségeit azonban még meg sem határozták. A Defense News korábbi értesülése szerint felvetődött annak a lehetősége is, hogy több száz kisebb műholdból álló védelmi rendszert hozzanak létre Föld közeli pályán. Az amerikaiak kozmikus védelmét, természetesen, nemcsak Földközeli pályán biztosítják, hanem elsősorban a magasabb régiókban kialakított átfogó rendszerek segítségével. Több kozmikus hivatal és ügynökség bevonásával és nem ritkán versengésével folyik a legkülönbözőbb programok tervezése és megvalósítása. A Pentagon például a közelmúltban kötött három évre szóló együttműködési szerződést Elon Musk milliárdos SpaceX nevü űrkutatási vállalatával, hogy részt vegyen a Földközeli pályára tervezett elképzelések kimunkálásában a Starlink terv keretében, amely 12 ezer műhold Föld körüli pályára állítását célozza meg. A nagyhatalmi versengés érdekes epizódja volt idén egy amatőr műholdfigyelő észlelése. A tavaly felbocsátott Kozmosz 2542 orosz szonda, amelyet hivatalosan is más műholdak megfigyelésére szántak, megközelítette az USA 245 jelű amerikai kémműholdat, majd pályáját szinkronba hozta vele. Az Interfax orosz hírügynökség adott hírt arról, hogy az USA 245 manővereivel többször is megkísérelte, hogy eltávolodjon kéretlen kísérőjétől, azonban az orosz műhold újabb és újabb megközelítést hajtott végre. A hasonló incidensekről általában nem értesül a világ, ettől azonban még zajlik felettünk egy láthatatlan háború Oroszország és az Egyesült Államok között.

Nem a tudomány, az érdek győzi le a vírust

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.06.16. 08:00

Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP or licensors
Európa nyit, de a kockázat velünk marad. A korlátozásokat feloldó országokban megugrott a fertőzésszám. Néhol a politika, néhol a turizmus diktál.
Megnyílt a legtöbb európai ország határa a turisták előtt hétfőtől. Július 1-től pedig a járványügyi intézkedések további enyhítése várható a schengeni övezetben feltéve, hogy a járványhelyzet nem követeli meg a korábbi korlátozások, vagy azok egy részének újbóli bevezetését. A belső határok nélküli schengeni övezethez tartozó 22 európai uniós ország, valamint Svájc, Izland, Liechtenstein és Norvégia közül egyelőre csupán Spanyolországban maradnak a határátlépési korlátozások. Annak ellenére, hogy Ylva Johansson belügyi uniós biztos múlt héten arra kérte az EU-tagállamokat, hogy június közepéig szüntessék meg a járvány miatt bevezetett határellenőrzést és határzárat, majd júliustól tegyék lehetővé a fokozatos nyitást más nem uniós országok felé is, a madridi kormány legutóbb  június 21-ig kérte a parlamenttől a vészhelyzet meghosszabbítását. A szigort azzal indokolták, hogy egy elhamarkodott, erősebb nyitás esetén újra ellenőrizhetetlenné válhat az országban a koronavírus járvány.  A Brüsszelből javasolt nyitás hozzájárulhat a nyári turistaszezon egy részének megmentéséhez, ami nem elhanyagolandó szempont uniós szinten. A teljes EU gazdaságának mintegy 10 százalékát jelenti az idegenforgalom, a járvány által leginkább sújtott mediterrán országokban pedig még ennél is magasabb az arány - Olaszországban 14 százalék, Spanyolországban 12, és a szektor több mint 2,5 millió embernek biztosít állandó munkát. Görögország a leginkább kiszolgáltatott e téren - a szállodaipar, a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatók a gazdaság 30 százalékát teszik ki, a turizmus a GDP-nek  mintegy 20 százalékát adja. Nem véletlen tehát, hogy Görögország tegnaptól az EU minden tagállamának polgárai számára megnyitotta az idei turistaszezont. A repülőtereken véletlenszerű ellenőrzést végeznek és csak azoknak az uniós állampolgároknak kell elkülönítésbe vonulniuk, akiknek egészségi állapotában kivetnivalót találnak. (A brit és török állampolgárokkal szemben azonban egyelőre fenntartják a karanténkötelezettséget .) Kiriakosz Micotakisz kormányfő szombaton kamerák össztüzében ígérte meg: mindent megtesz azért, hogy országa "Európa legbiztonságosabb vakációs célpontja" legyen. Ez azonban nem könnyen betartható ígéret. Már csak azért sem, mert a környező országokban nem javul, sőt a Balkán legtöbb országában látványosan romlott a helyzet. Törökországban nem csillapodik a járvány, Bulgária kénytelen volt meghosszabbítani a vészhelyzetet a fertőzésszám emelkedése miatt, Szerbia, amely korábban a legszigorúbb korlátozásokat alkalmazta, még saját állampolgárai előtt is lezárta határait, majd egyik-napról a másikra nyitott, most újabb fertőzéshullámmal szembesült, a vírusmentesnek nyilvánított Montenegróban újra megjelent a COVID-19, és gyakorlatilag minden balkáni államban növekedett az igazolt fertőzések száma. Legtöbb államban a gazdasági érdek, a turizmus állt a korábbi nyitás hátterében, Szerbiában viszont a politika, Alekszandar Vucsics elnök ragaszkodása a parlamenti választások júniusi megrendezéséhez. De aggasztó jelek mutatkoznak a világ más részein is. A járvánnyal példásan megküzdő, majd június elejétől nyitó Izrael múlt héten iskolai fertőzéshullámmal szembesült, vasárnap az államelnöki hivatal működését is le kellett állítani fertőzés miatt. Indiában és Brazíliában valósággal tombol a járvány, Iránban vasárnap újra száz fölé emelkedett a napi halálos áldozatok száma, ami az április közepére jellemző szintre való visszatérést jelent. Mindkét országban aggasztóan megnőtt a nélkülöző szegények száma. Indiában néhány hónapon belül háromszázezer gyermek halhat éhen, ha szüleik nem kapják vissza korábbi, napszámos munkájukat. Kínából sem érkeznek jó hírek, a hatóságok már a koronavírus-járvány újabb hullámától tartanak.  Pekingben  tíz új gócpontot észleltek, ezért egész lakónegyedeket vontak újra vesztegzár alá.