Előfizetés

Még a beruházó sem tudja, hogy fog kinézni a 78 milliárdból épülő népligeti csarnok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.15. 07:54

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
November közepéig végezni kell a munkával, addig elkészülnek a látványtervek is.
Felirat nincs kint, hogy mi épül, de a hírekből tudni lehet, hogy ez az egyik legnagyobb sportberuházás zajlik a Népliget mellett. A 12,5 ezres Papp László Arénánál is nagyobbra, 18 ezresre tervezett sportcsarnok vázát kétméteres, fekete lemezkerítés rejti az avatatlan szemek elől, így csak a készülő óriási épület pillérei láthatóak. Mivel a kerítésen még látványterveket sem akasztottak ki, a 444.hu megpróbált utánajárni, hogy a 78 milliárdos költségvetésűre becsült multifunkciós csarnok hogyan fog kinézni. Kérdéseket küldtek a Budapest Fejlesztési Központnak, a központ válaszából az derült ki, hogy még látványtervek sincsenek – annyira kell ugyanis sietni a beruházással, hogy erre csak később jut idő. 
„A határidő tartása érdekében kiemelten fontos, hogy a kivitelezési munkálatok folyamatos haladjanak. A Fővállalkozó ezért – a megkötött szerződésnek megfelelően – már a kivitelezés kezdete óta, a modern, rövid határidőkkel dolgozó építőiparban gyakori, úgynevezett design&build konstrukcióban, azaz »gördülő tervezéssel« végzi a munkát. 
„Ez az építkezés jelen fázisában azt jelenti, hogy a helyszíni kivitelezés előrehaladása mellett párhuzamosan zajlik a homlokzat külső jegyeinek, azaz a látványterv markáns, meghatározó elemének véglegesítése.”

A végleges terv és a hozzá tartozó látványtervek 2020 második fél évében kerülnek leszállítása, a végleges látványterveket ezt követően tesszük közzé.” – írta a BKF.  
A sietség indokolt is, a csarnok építési határideje ugyanis 2020. november 15. lesz. 2022 januárjában már ez az egyik beígért helyszíne a közös magyar–szlovák férfi kézilabda Európa-bajnokságnak – jegyzi meg a hírportál. 
A kormány egyébként – miközben 6 milliárd forintos huzavona megy a Lánchíd felújításáról – így indokolta a (most) 78 milliárd forintos szupercsarnok felépítését: „Az új multifunkciós csarnok megépülésével Budapest és Magyarország is jól jár. A beruházásnak köszönhetően a létesítmény közvetlen környezete is megújul, a több mint 15 hektáros, éveken át gondozatlan, elhagyatott terület rendezetté válik, Ferencváros és Budapest új zöldfelülettel, élménycentrummal bővül.”

Az új NAT is része a kormány nyelvstratégiájának

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.06.15. 07:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A diákok után a tanárok is mehetnek külföldi nyelvtanfolyamra, de a szakértő szerint ettől nem lesz hatékonyabb a nyelvtanulás.
Noha továbbra sem nyilvános a kormány részletes idegennyelvi stratégiája, az biztos, hogy három elemből áll – tudta meg lapunk, miután az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kértünk tájékoztatást a stratégia jelenlegi állásáról. Az első a középiskolásoknak szóló két hetes külföldi nyelvtanulási program, ami idén indult volna, de a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A második egy ugyancsak két hetes célnyelvi továbbképzés a nyelvtanárok számára, amire jövőre lehet majd jelentkezni. – A harmadik elemet az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) idegen nyelvi tantárgyainak átdolgozása során hajtottuk végre – írta az Emmi. Szerettük volna megtudni azt is, mikor tehetik közzé a teljes, 2019-2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiát, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Ami abban a tekintetben nem meglepő, hogy tavaly júniusban, miután Szél Bernadett független országgyűlési képviselő megpróbálta kikérni a dokumentumot, az Emmi közölte, hogy az abban szereplő adatok döntéselőkészítő jellegűek, így a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak, ám az meglehetősen életszerűtlennek tűnik, hogy egy 2027-ig érvényes stratégia leghamarabb 2029-ben váljon nyilvánossá. Annyi kiderült, hogy létezik egy több tízoldalas dokumentum, amit Szél Bernadett tavaly augusztusban meg is nézhetett az Emmi ügyfélszolgálatának konyhájában. A politikus szerint az általa megismert verzió jó indulattal sem nevezhető stratégiának, leginkább korábbi kutatások, statisztikák összefoglalói szerepeltek benne. – Most leginkább úgy tűnik, hogy egy negatív nyelvoktatási stratégia van érvényben – nyilatkozta a Népszavának Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke ez alatt azt érti, hogy a közelmúltban hozott kormányzati intézkedések – mint az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga idei évre tervezett bevezetésének eltörlése vagy a diplomák kiadása nyelvvizsga nélkül – teljesen kilógnak a kormány által eddig képviselt „elvi rendszerből”. A külföldi nyelvtanulási programokat és az idén szeptembertől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő új NAT-ot ugyanakkor nem tartja átfogó stratégiának. – Maga a NAT jó irányba indult el az idegennyelv-oktatás szempontjából, de azt túlzás lenne kijelenteni, hogy teljesen megújult. Rögzíti a tantárgyak követelményrendszerét, de ebből semmi nem következik például arra, változik-e az oktatás módszertana, az órák megszervezése – mondta. Az idén februárban megjelent új NAT két új fogamat vezetett be, az élő és a klasszikus idegennyelvet. Nagyobb hangsúlyt kap az első ideggennyelv oktatása, tanulása, amit 4. évfolyamon kell elkezdeni. Második idegennyelvet az eddigiektől eltérően csak középiskola első osztályában kell választani. Meghatározták azt is, hanyadik évfolyamra milyen szintet kell elérni: hatodikban az A1-es (kezdő), nyolcadikban az A2-es (alapozó), középiskola végére pedig a B2-es (középfokú) szintet kell elérni. Ám a nyelvoktatás módszertani és egyéb hiányosságaira mindez nem ad megoldást. Rozgonyi Zoltán azt is elmondta, a kormány idegennyelv-oktatási stratégiáját ő sem látta, de a kezdeti előkészítő munkálatokban részt vett; a folyamatot „jópofa ötletelésnek” nevezte, olyan javaslatokkal, mint például hogy az iskola folyosóin vagy a vécékben angolul is írják ki a különböző tájékoztató szövegeket. Szerinte a komolyabb munka lehetősége már ezen a szinten elakadt. 

Távol az európai átlagtól

A kormány nyelvstratégiájának alapját elvben az a kutatás adta, amit még 2018-ban hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. E szerint az iskolai nyelvoktatás hatékonysága Magyarországon messze elmarad az uniós eredményektől, a módszertanok elavultak és nyelvtanárból sincs elegendő. Az Eurostat legutóbbi adatai szerint a magyarok 57,6 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszél, ami a harmadik legrosszabb eredmény az EU-ban.

Meghallgatás előtt - válaszok nélkül

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2020.06.15. 07:00

Fotó: Népszava
Június 15-én, vagyis ma hallgatja meg a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki posztjára pályázó mindkét jelöltet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – tudta meg a Népszava.
Senyei György a két aspiráns – Fazekas Sándor és Tatár-Kis Péter – személyes meghallgatása után várhatóan ma döntést is hoz az FT elnöki posztjáról. Beszámoltunk róla, az FT-nek több mint két éve nincs rendes, hat évre kinevezett elnöke, a posztot 2012-18 között már betöltő Fazekas Sándor hiába pályázott kétszer is egyedüliként – az összbírói értekezlet kétharmados támogatásával –, az OBH előző elnöke, Handó Tünde mindkét pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Ezután Handó előbb a korábban plágiumbotrányba keveredett Polgárné Vida Juditot, tavaly nyáron pedig – egy újabb eredménytelen pályázat után – a Balassagyarmati Törvényszék megbízott elnökét, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár sógorát, Tatár-Kis Pétert bízta meg egyéves határozott időre az FT vezetésével. A mostani pályázatot már az OBH új elnöke, Senyei György írta ki február közepi határidővel, ám a járványhelyzet miatt az FT pályázatokat véleményező összbírói értekezletét csak múlt hétfőn, június 8-án tudták megrendezni a Fradi-pályán. Az összbírói fórum csekély többséggel (51,46 vs. 49,4 százalékos arányban) Tatár-Kis pályázatát támogatta Fazekaséval szemben. A meghallgatás után Senyeinek több lehetősége is van: legvalószínűbb, hogy kinevezi a bírák többsége által támogatott Tatár-Kist, de dönthet Fazekas mellett is, ekkor azonban az Országos Bírói Tanács (OBT) egyetértésére van szükség, hiszen eltér a bírák véleményétől. De dönthet úgy is, hogy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot, ahogyan korábban elődje, Handó tette. Sok bíróban megütközést váltott ki, hogy a Groupama Arénabeli beszédében Tatár-Kis azt mondta, sem a saját nevében, sem az FT bíráinak képviseletében nem írta alá azt a tavaly novemberi levelet, amelyben 24 bírósági vezető „fejezte ki háláját” az Alkotmánybíróságra távozó Handónak. Tatár-Kis azt állította, a levelet nem látta, nem írta alá, s amikor az készült, Stockholmban volt képzésen. Ugyanakkor a levélen jól láthatóan ott szerepel az aláírása, s korábban – legalábbis nyilvánosan – nem jelezte, hogy nem írta alá az iratot. Az ellentmondást feloldandó még június 9-én kérdésekkel fordultunk Tatár-Kis Péterhez (TKP), aki június 12-i válaszában – hosszan idézve az információs törvényt – arra kérte lapunkat, pontosítsuk, mely az FT működésével kapcsolatos adatok kiadását kérjük, de az ellentmondás nem tisztázta. Ezután lapunk megismételte kérdéseit, amelyek a következőek: „Hogyan került TKP aláírása a dokumentumra? Ha nem TKP, akkor vajon ki írta alá a nevében az iratot? Jelezte-e TKP tavaly november, tehát a levél nyilvánosságra kerülése óta bármilyen bírósági fórumon (a Fővárosi Törvényszéken, az Országos Bírósági Hivatalban), hogy neve "jogtalanul" szerepel az iraton? Tett-e bejelentést, feljelentést az ügyben TKP, hiszen aláírását ráhamisították egy iratra? Ha TKP már jelezte, illetve bejelentést tett az ügyben, annak volt-e érdemi következménye? S végül: ha a június 8-i fórumon ismertette elsőként, hogy nem írta alá az ominózus levelet, miért várt több mint fél évet ennek közlésével?” Az ügyben megkerestük az ORFK-t is. Egyelőre várjuk a rendőrség válaszát, érkezett-e hozzájuk a levéllel kapcsolatos be-, illetve feljelentés.