Előfizetés

Andrzej Duda: Auschwitz emléke az emberi gonoszság megismétlésétől óvja az összes nemzetet

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.14. 14:47

Fotó: Monika Skolimowska / AFP
A nácik haláltáborában hősök is voltak, akik azért vállalták a szenvedéseket, hogy megmenthessenek másokat.
Az elképzelhetetlen gonoszság, az emberi kegyetlenség megismétlésétől óva int Auschwitz emléke – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap, a lengyelek első auschwitzi deportálásának 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen. A náci haláltábor egykori helyszínén, az első foglyok börtönéül szolgáló épületnél elmondott beszédében megszemélyesítette a németek által a második világháborúban megszállt lengyelországi földet:
„Auschwitz földje felkiált, hogy soha ne feledjük el (...), kiáltja, hogy semmilyen ember (...) ne merjen többé egy másik embernek ennyi szenvedést okozni, ilyen elképzelhetetlen gonoszsággal és kegyetlenséggel bánni vele.”

– Az auschwitzi haláltáborban paradox módon az emberiesség is megnyilvánult, a végtelen kegyetlenség közepette a hősiességnek is helye volt – utalt Duda a lengyel Honi Hadsereg katonájára, Witold Pileckire. A hős 1940 szeptemberében saját elhatározásából zárattatta be magát a lágerbe, hogy megszervezze ott az ellenállást. Bravúros szökése után beszámolt a náci bűntettekről, jelentésének a nyugati szövetségesek azonban nem hittek. Az államfő arról is beszélt, hogy Auschwitzban az „emberi szentség” is megnyilvánult. Mint mondta, ennek példája a mártír ferences, Szent Maximilian Kolbe volt, aki 1941-ben önként vállalta az éhhalált egy családos fogolytársa helyett.
Andrzej Duda/Shutterstock fotó
„Fejet hajtunk az összes többi nemzet, az összes, hozzátartozóit itt elveszítő család tragédiája előtt”

– jelentette ki Andrzej Duda.

Az eredetileg lengyel foglyok számára létesített auschwitzi táborba 1940. június 14-én érkeztek meg az első foglyok: lengyelek 728 fős csoportját szállították oda a délkelet-lengyelországi Tarnów város börtöneiből. A deportáltak között az 1939 szeptemberében indított német támadás ellen Lengyelországot védő, Magyarországra átjutni próbáló katonák, a lengyel földalatti függetlenségi szervezetek tagjai, diákok voltak, valamint a lengyelországi zsidók egy csoportja is. Közülük 325-en élték túl a háborút, az utolsó túlélő tavaly hunyt el. Auschwitzba összesen mintegy 150 ezer lengyelt deportáltak, akiknek mintegy fele meghalt a lágerben, sokakat más táborokba helyeztek át. 1942 közepéig a foglyok többsége lengyel volt, 1943-tól a legtöbben zsidók voltak. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, sok roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig, kevesebb mint két hónap alatt, csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett megsemmisítésük fő színhelye.  Lengyelországban 2015 óta minden év június 14-én – az első auschwitzi deportálásra emlékezve – a német náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját tartják.

Moszkva szeptemberre tervezi a koronavírus elleni vakcina gyártásának beindítását

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.14. 13:43

Fotó: Maksim Bogodvid/Sputnik / AFP
A védőoltás állami bejegyzése augusztusra várható, amikorra befejeződik a klinikai tesztelés.
A Covid-19 betegség elleni vakcina tömeges gyártása a tervek szerint szeptemberben fog beindulni - jelentette ki Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes az orosz sajtóban vasárnap közölt jelentések szerint. A védőoltás állami bejegyzése augusztusra várható, amikorra befejeződik a klinikai tesztelés. A készítményt a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) fogja kibocsátani, de még az év folyamán elkészül saját vakcinájával a novoszibirszki Vektor kutatóközpont és a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökég (FMBA) Vakcina- és Szérumintézete is. Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter üdvözölte, hogy egyszerre több vakcina is megjelenik majd, mondván, az egyes készítményeket más és más célcsoport száma állítják elő, és az általuk biztosított védettségi idő is eltérő. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a Rosszija 1 tévécsatornának kijelentette, hogy az orosz fővárosban, ha a járványhelyzet megengedi, júliusban megnyithatnak a mozik és a színházak, továbbá engedélyezhetik a tömegrendezvényeket is. Korábban Szobjanyin a kötelező maszk- és kesztyűviselés visszavonását a védőoltás tömeges elkezdésétől tette függővé. Oroszországban az elmúlt napon 8835-tel 528 ezer 964-re emelkedett az igazoltan fertőzöttek száma a vasárnap közölt hivatalos adatok szerint. Ez 1,7 százalékos napi növekményt jelent. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek 36,2 százaléka tünetmentes. Az aktív esetek száma 3307-tel 241 ezer 996-ra nőtt. A halálozások száma 119-cel 6948-ra, a gyógyulásoké pedig 5409-cel 280 ezer 50-re emelkedett. Moszkvában a diagnosztizált fertőzések száma 1477-tel 205 ezer 905-re, a halottaké 50-nel 3281-re, a gyógyultaké pedig 2133-mal 121 ezer 691-re nőtt. Az országban a járvány kezdete óta több mint 14,8 millió, az elmúlt nap folyamán pedig 306 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 316 ezer embert tartanak megfigyelés alatt.

Az olasz jobboldal nem segít a kormánynak még több támogatást kijárni az uniós mentőcsomagból

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.06.14. 13:22

Fotó: HANDOUT /
Brüsszel reformokat követel, a kormányfő videokonferenciát tart, az ellenzék provokációt emleget.
Elutasították és provokációként értékelték az olaszországi jobbközép ellenzéki koalíció pártjai Giuseppe Conte miniszterelnök segítségkérését az általa szervezett európai uniós lobbizásban. A koronavírus-járványban gazdaságilag is súlyosan legyengült ország balközép kormányának vezetője ugyanis az olasz sajtó vasárnapi beszámolója szerint arra szólította fel az ellenzéket, hogy az „olasz nemzeti érdeket szolgálva” érjék el a visegrádi országok együttműködését Róma európai uniós megsegítésében.    Conte szombattól kezdve többnapos, Olaszország újjáépítéséről szóló, az Európai Unió vezetőivel, valamint az olasz gazdasági és társadalmi élet képviselőivel videokonferenciát szervezett Rómában, amelyről azonban az ellenzék távol maradt. A nyitónapon azonban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nagyszabású gazdasági reformokra szólította fel az olasz kormányt. Egyebek mellett sürgette az olasz bürokrácia csökkentését, az állami szektorba beszivárgott szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést, valamint rámutatott arra is, hogy a foglalkoztatottak között még mindig túl kevés a nő és a fiatal Olaszországban. Felhívta az olasz kormány figyelmét arra:
„Amikor a jövő gazdaságába fektetünk, egyúttal nagyszabású reformokat is végre kell hajtanunk azért, hogy a befektetések megfeleljenek az állampolgárok szükségleteinek és elvárásainak.”

Az Európai Bizottság által javasolt 750 milliárd eurós európai gazdasági helyreállítási alapból, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna, a tervek szerint Olaszország 173 milliárd eurót kap, noha ezzel kapcsolatban még zajlanak a tárgyalások az EU tagállamai között. Conte a szombati virtuális megnyitón azt mondta, Olaszország óriási nehézségeken megy keresztül. Leszögezte: osztja von der Leyen nézetét, miszerint nem térhetnek vissza a válság előtti status quóhoz, és úgy vélekedett: a járvány lehetőséget ad arra, hogy megsemmisítsék az akadályokat, amelyek húsz éve gátolják az ország fejlődését.  
„Az európai vezetőknek be kell látniuk, hogy közösek az érdekeik”

– fűzte hozzá azonban Giuseppe Conte.

Az olasz miniszterelnök június elején, az ország belső és külső határnyitása napján jelentette be az Olaszország újjászületése nevű nagyszabású reformprogramot. Most segítségre szólította fel a találkozóról szerinte igazolatlanul hiányzó, „a visegrádi politikai erőkhöz és kormányokhoz szorosan kötődő” ellenzéki jobboldali pártokat. – Olaszország nemzeti érdekeit tartva szem előtt lépjenek fel azokban az európai uniós tagállamokban, amelyeket jobboldali kormány vezet, különösképpen a visegrádi országokban, amelyek ellenzik az Európai Bizottság által javasolt irányvonalat - kérte a miniszterelnök, aki a segítségért cserébe azt ígérte, nyilvánosan elismeri az ellenzék közreműködését. 

A kormány tanácskozik, az ellenzék országot jár

Giuseppe Contét azonban az ellenzék kikosarazta. Mariastella Gelmini, a Hajrá Olaszország képviselőházi frakcióvezetője szerint bele akarják keverni őket abba, hogy az Európai Unió nem támogatja feltételek nélkül a kormány elképzeléseit az európai gazdasági helyreállítási alap forrásainak elosztásáról. Szerinte Conténak felesleges volt külön találkozót rendezni ahhoz, hogy az európai intézmények vezetői reformokat kérjenek Olaszországtól. Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek elnöke provokációnak nevezte Conte kijelentéseit. Matteo Salvini, a Liga párt vezetője pedig azonnali olasz nemzeti intézkedéseket sürgetett. – A kormány a talán egy év múlva megérkező forrásokkal számol, Brüsszel és Berlin kényelmesen hozott döntéseire vár – bírált az ellenzéki politikus, aki megjegyezte: miközben Conte brüsszeli professzorokkal, milliomosokkal egyeztet, ő a Liga vezetőjeként az országot járja az olaszok nehézségeinek megértésére. A járvány által különösen sújtott Olaszország éves hazai összterméke (GDP) a legoptimistább becslések szerint is akár több mint 8 százalékkal csökkenhet 2020-ban, ám a 14 százalékos csökkenés sem kizárt. A koronavírus-fertőzöttség tekintetében Olaszország hatodik helyen áll a  világban, s eddig 236 ezernél is több embert betegedett meg a vírustól. A járványban a 34 ezret is meghaladta a halálos áldozatok száma, ezzel Itália a negyedik a szomorú világranglistán.