Előfizetés

Ahol bejön az élet: több százmilliós osztalék jut Mészáros Lőrinc öccsének is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.14. 11:01

Fotó: Népszava
A milliárdos család cégein nem ejthet sebet a koronavírus-járvány sem.
Hasít a Mészáros Lőrinc öccse is, János, aki három cégéből 346 millió forintos rekordosztalékot lapátolt ki, további négy tulajdonában álló gazdasági társaságának tavalyi beszámolója pedig még nem is ismert – írta vasárnap az mfor.hu. Mészáros János héttagú cégbirodalma kisebbik részének 2019-es dokumentumai alapján a portál szerint megállapítható: ahogy a bátyja, a volt felcsúti polgármester évről évre gyarapodik, úgy követik őt az öccs vállalkozásai is.  Az egyik legnagyobb cége az Agro-Felcsút Kft. az árbevételét egy év alatt 14 százalékkal tudta növelni: 2,8 milliárd forint után 3,2 milliárd forint folyt be a kasszába. A növekedés részleteire nem tértek ki, de az anyagjellegű és a személyi ráfordítások is növekedtek. A 23 alkalmazottat foglalkoztató cégnél az átlabér mintegy bruttó 237 ezer forint lehet, míg 2018-ban ez az adat 210 ezer forint volt. Az adatok szerint ugyan a társaság adózás után nyeresége „csak” 224,5 millió forint lett, némileg kevesebb az előző évi 238 milliónál, Mészáros János – egyedüli tulajdonosként – mégis rekordosztalékot, 150 millió forint utalhatott ki magának.

Az utolsó fillérig

Másik vállalkozásából, az elmúlt években megszerzett Herceghalom Interat Zrt.-ből a 2019-es eredmények után 100 millió forinttal dagadhatott a kisebbik Mészáros testvér zsebe. A társaság egyébként szintén jó évet zárt, a korábbi 1,9 milliárd forint után 3,1 milliárd bevételt könyvelt el, a tiszta nyereség az egy évvel korábbival csaknem azonos, 162 millió forint volt. Egy harmadik cég, az Adept Enviro Kft. szintén friss szerzemény, a többihez képest egész kicsinek számít, hiszen mindössze 341 milliós árbevételre tett szert tavaly. Ebből maradt 95,9 millió forint adózott nyereség, amit az utolsó fillérig kivett osztalékként Mészáros Lőrinc öccse. A három cégből tehát összesen 346 millió forint osztalékot lapátolt ki magának Mészáros János.  A társaságok záróértékelése szerint a koronavírus-járvány nem érinti a vizsgált cégek rövid távú pénzügyi- és likviditási helyzetét, de lényegesen nem befolyásolja az üzleti működést sem.

A NAV már mindent lát

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.13. 08:00

Fotó: Shutterstock
Az adóhivatal július elsejétől minden vállalkozói számlát látni fog, azt átállás főként a kis cégekre rak jelentős adminisztrációs terhet.
A kormány és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) az elmúlt években folyamatosan digitalizálta az adóztatást és az ellenőrzést, a fő csapásirány az áfacsalások csökkentése volt. Az elmúlt évek eredményeként az eltitkolt általános forgalmi adó (áfa) aránya a teljesen bevételen belül a 2010-es 22 százalék körüli értékről már 2015-re 12-13 százalékra csökkent, ami az uniós átlag, miközben Magyarországon a legmagasabb - 27 százalékos – az áfateher.  Az elmúlt években a kormány előbb az online pénztárgépek, majd az elektronikus árukövetés bevezetésével csökkentette az áfacsalásokat, és ezt követte az online számlázás elindítása két évvel ezelőtt. 2018 közepétől minden százezer forintnál nagyobb áfatartalmú számláról - online - adatokat kell küldeni a cégeknek a NAV-hoz, ellenkező esetben komoly, számlakként több százezer forintos büntetést kockáztattak a vállalkozások. Idén július elsejétől eltörlik a százezer forintos értékhatárt, és már minden belföldi forgalomban, cégtől cégnek kiállított számláról elektronikus adatot kell küldeni. Vagyis elvileg a NAV minden egyes idehaza kiállított számlát látni fog, az áthárított áfát tartalmazókat éppúgy, mint az áfa-nélkülieket, vagy a fordított adózásúakat. Fontos változás lesz az is, hogy 2020. július 1-jétől egyes, tárgyi adómentes ügyletekről kötelező lesz számlát – illetve egye esetekben nyugtát – kibocsátani, és az ilyen ügyletekről (például adómentes fogorvosi szolgáltatásról, adómentes ingatlanértékesítésről) kibocsátott számlákról is kötelező lesz az adatszolgáltatás. Ám az átállás még az adóhivatal szerint sem fog egyik napról a másikra megtörténni, különösen, hogy sokan amúgy is az utolsó pillanatra hagyják a kötelező teendőket. A GKI Gazdaságkutató és Billingo.hu online számlázó cég közös kutatása is megerősítette, hogy a vállalkozások jó része nem készült fel, amellett, hogy számosan a túlélésért küzdenek. Halasztásra nincs remény, pedig a COVID-19 vírus miatt kialakult helyzetben számos társaság várta a jogalkotó ilyen értelmű bejelentését. Az adóhatóság viszont több fórumon is megerősítette, hogy július 1-jétől kötelező lesz az adatszolgáltatás, azonban szeptember 30-áig nem bünteti a késlekedőket. Ennek feltétele azonban az, hogy az újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztráljanak az Online Számla rendszerben. Ez haladékot jelenthet sok tízezer kisvállalkozó számára, akinek is csupán néhány hete maradt a felkészülésre, ezt érdemes szem előtt tartani – mondta Farkas Gábor, a PwC Magyarország Adó- és Jogi Tanácsadási Üzletágának igazgatója.  A fehérítési és adóbevétel-növelési törekvések ezzel korántsem érnek véget. 2021. január 1-étől már minden számlát látni fog a NAV, vagyis nemcsak a belföldi cégeknek, hanem a külföldieknek és a magánszemélyeknek kiállított bizonylatokat is – erre Bákonyi László ügyvéd, adószakértő hívta fel a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 300 ezer adatszolgáltatóval szemben akár 1,8 millió cégnek kell majd adatot szolgáltatni a forgalmáról, vagyis a magyar gazdaságban végbemenő minden legális tranzakcióról tudomást szerez az adóhivatal.  Az online számlázásra és adatszolgáltatásra való áttérés nemcsak az ellenőrzést, hanem az adóadminisztráció egyszerűsítését is szolgálhatja. Ugyanis, miután a NAV minden számlaadattal rendelkezik majd, elvileg képes lesz – az e-szja-hoz hasonlóan – elkészíteni minden cég számára az áfabevallási tervezetet. De amíg ide eljutnak kis kkv-k, addig a mostani átállás növelni fogja adminisztratív terheiket, ám azzal, hogy számlázásukat teljesen elektronizálják hosszú távon költségeket takarítanak meg.

Programválasztás

 Sok cég még mind a mai napig a számlák adatait manuálisan rögzíti a NAV online rendszerében. Ezzel valójában duplikálják munkájukat, hiszen először ki kell tölteniük az adatokat a kézi számlatömbben, majd az információkat elektronikusan fel kell tölteniük a NAV rendszerébe is. Mivel ezt minden egyes számlájuk esetében meg kell tenniük, a változás jelentős plusz munkát jelent az érintett adóalanyoknak, és ennek során számos hibát is véthetnek – mondta Bákonyi László. Az esetleges hibákkal pedig súlyos büntetéseket kockáztat az adott vállalkozás: a bírság cégek, szervezetek esetében akár 500 ezer forint is lehet. A július elsejei változás felértékelheti az adóalanyok szemében a különféle online számlázó rendszereket, amelyek automatizálják a jelentési folyamatot: a kiállított számlát elektronikus úton azonnal megküldik az adóhatóságnak. A piacon több cég is kínál már havi néhány ezer forintért online számlázóprogramokat a kis cégeknek, de ingyenesen használható a NAV által fejlesztett verzió is. Ezen felül az adóhivatal elérhetővé tette a mobiltelefonokra optimalizált applikációját is, amely kiállítja az online számlát és automatikusan teljesíti az adatszolgáltatást is – közölte az adóhivatal.  

Kárelhárításra kötelezték Mészáros keményítőgyárát

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.13. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ha lassan is, de körvonalazódik: a felcsúti csodamágnás Viresol Kft.-je szennyezhette el az állami Mátrai Erőmű víztározóját, a bírságokat mégis utóbbi fizette. Nem tudni, a baj okát megszüntették-e már.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Viresol Kft. telephelyén bekövetkezett eseményekkel kapcsolatosan is több alkalommal intézkedett - közölte a Népszava megkeresésére a hatóság. Legutóbb április 9-én kötelezték a társaságot a környezet, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre. Az ebben kitűzött határidő nem haladék, mert a végrehajtás fellebbezéstől függetlenül kötelező. Ezzel a hatóság először ismerte el közvetlenül, hogy a kormányfői strómanként ismert Mészáros Lőrinc visontai keményítőgyárát környezetszennyezés tárgyában vétkesnek találták. Ahogyan arról korábban többször beszámoltunk, tavaly a Mátrai Erőmű területén dolgozók és a környék lakói több alkalommal orrfacsaró bűzre lettek figyelmesek. Mint kiderült, a szag a Mátrai Erőmű területén található Őzse-völgyi víztározóból csapott fel. A felgyülemlett rothadó szerves anyagot a Mátrai Erőmű - saját működése érdekében - a környező patakokba engedte, azokat jelentősen elszennyezve. Ezért az - akkor szintén Mészáros-érdekeltségnek számító, ám idén állami tulajdonba került - erőművet többször megbüntették. A hatóság azonban hírek szerint azt állapította meg, hogy a szerves anyag az erőmű területén tavaly átadott Mészáros-féle keményítőgyárból került a víztározóba. E határozatát az igazgatóság a Viresol által benyújtott fellebbezés miatt máig nem hozta nyilvánosságra, ami mellett lapunknak írt levelükben is kitartanak. A katasztófavédelmi igazgatóság szerint az, hogy Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint "két országgyűlési képviselő (...) az érintett céggel kapcsolatos hatósági tevékenység büntetőjogi vizsgálatát is kérte", nem értelmezhető úgy, hogy hatóságuk hivatali visszaélés gyanújába keveredett volna. Tájékoztatásukból nem derül ki, hogy a Viresol elhárította-e a bajt és ezt nyugtázták-e.