Szabad szemmel - Meg kell szabadulni Orbántól

Publikálás dátuma
2020.06.14. 07:37

Nemzetközi sajtószemle, 2020. június 14.
Kurier  Othmar Karas az Európai Parlament osztrák konzervatív elnökhelyettese úgy gondolja, hogy szeptemberben mindenképpen döntenek a Fidesz tagságáról, amikor legközelebb összeül az Európai Néppárt vezetősége. Maga Karas Tuskot támogatja, aki azt mondja, hogy meg kell szabadulni a magyar tagpárttól, miután Orbán Viktor nemzeti-konzervatív, tekintélyelvű alapokon át kívánja formálni az EPP-t. Ráadásul, teszi hozzá, az osztrák politikus, aki Waldheim egykori ENSZ-főtitkár és államfő veje, a magyar miniszterelnök célba vette a független bíróságokat, valamint tudományt és oktatást. Emellett egyre újabb és újabb ellenségeket kreál, viszont egyáltalán nem érdekli, hogy egy párt mindig bizonyos alapelvekre épül, értékközösséget jelenít meg. A Néppártnak azonban ragaszkodnia kell önazonosságához, ki kell nyilvánítania, hogy mit képvisel. Így Karas azt hangsúlyozza, hogy meg kell szabadulni Orbántól, miután az kifejtette, hogy a liberális demokrácia immár halott. A Fidesz tagsága ügyében megfeneklett az EPP által kijelölt bizottság közvetítési kísérlete, mivel Schüssel volt kancellár a felfüggesztés hatályon kívül helyezése mellett érvelt, von Rompuy korábbi belga miniszterelnök viszont azt hangoztatta, hogy az eltávolítás marad az egyetlen elfogadható választás. Orbán továbbra sem hajlandó tágítani a maga antiliberális meggyőződésétől. Ezért Tusk az eltávolítását szorgalmazza, csak éppen bizonytalan, hogy ehhez meg tudja-e szerezni a kellő támogatást, hiszen a Néppárt 12 szavazatnak inthet búcsút Strasbourgban, ha a fideszes képviselők kénytelenek venni a kalapjukat. A döntés kulcsa a német uniópártok kezében van, de beavatottak úgy vélik, hogy bármi is lesz a kimenetel, két dudás a továbbiakban biztosan nem fér meg egy csárdában. Az egyiküknek mennie kell. Éspedig Orbánnak, ha Tusk kerekedik felül. Ha viszont marad a magyar vezető, akkor a Néppárt elnökének helyzete válik lehetetlenné. Ám ez esetben igencsak valószínű, hogy hátat fordít az EPP-nek több más párt is, mert elegük van abból, hogy a magyar miniszterelnökkel kell közösködniük.
Time Éleződik a verseny Lengyelországban az éppen két hét múlva esedékes elnökválasztás előtt és ennek egyik legbiztosabb jele, hogy a hivatalban lévő államfő vaskos kijelentésre ragadtatta magát: Duda szerint az LMBT mozgalom ideológiája veszedelmesebb, rombolóbb, mint a kommunizmus. A melegek jogai szép fokozatosan a küzdelem legfőbb témájává lépnek elő, mivel a varsói polgármester kihívóként egyre jobban szorongatja a kormánypárt által támogatott riválisát. Márpedig Trzaskowksi türelmet hirdet a leszbikusok, illetve melegek számára. Ugyanakkor most Duda azt mondta: a szocializmus csak úgy tudott fennmaradni, hogy átmosta két nemzedék agyát, ideológiát töltött a gyerekek fejébe és ma ugyanezt látni. Ez az új bolsevizmus. A héten az államfő aláírta azt a nyilatkozatot, amely a családok védelmére hivatkozva sürgeti, hogy közintézményekben ne hirdethessék az LMBT-eszmerendszert. Konzervatív lengyel politikusok sűrűn mondogatják, hogy nekik semmi bajuk a melegekkel, ám azt nem tartják megengedhetőnek, hogy a polgári jogi mozgalom külföldről vegyen át törekvéseket és rossz irányba terelje a fiatalokat. A másik oldal viszont úgy gondolja, hogy Duda azért vette célba a saját nemükhöz vonzódó embereket, mert egyrészt szeretne a katolikus egyház kedvében járni, másrészt próbálja növelni népszerűségét a jobboldali (egyes elemzők szerint: szélsőjobbos) táborban. Trzaskowski úgy ítéli meg, hogy rá fog fizetni az, aki olyan nyelvet használ, mint a PiS elnökhelyettese, aki szerint Lengyelország az LMBT nélkül a leggyönyörűbb, mert az ilyen megnyilatkozások megosztják a lengyeleket, abból pedig most már elég.
Handelsblatt Nagy lehetőséget lát Kelet-Európában, azon belül is Magyarországon a bérlakáspiacon a 135 éve alapított osztrák Soravia építőipari csoport társelnöke. A névadó családból az egyik fivér, Hanno felel a kontinens keleti felén az üzletért és azt mondja, hogy amit kitaláltak, azon mindenki csak nyer: a térség nagyvárosai, valamint az ő cégük is, hiszen sehol sincs elég olcsó önkormányzati lakás és ez egyre nagyobb gondot okoz Budapesttől Szófiáig. A megoldás úgy nézne ki, hogy az osztrák vállalkozás egy sor bérházat épít. Cserében az érintett városok 20 évre szavatolják, hogy kiadhatja ezeket az otthonokat. Így az ingatlanfejlesztő, illetve a befektetők stabil bevételhez jutnak, ugyanakkor a településeken enyhül a lakásínség. Az üzletember szerint az eddigi megbeszélések ígéretesek, először Budapest 19. kerületében, illetve a horvát fővárosban emelnek bemutató épületeket, nagyjából 5 ezer négyzetméteren. A következő ütemben 40-50 ezer négyzetmétert irányoznak elő. Az átfutási idő a szerződés aláírásától a kulcsátadásig: 14 hónap. Az osztrák féltől akár már három hét múlva kezdhetik a munkát. A cégcsoport idáig 5 milliárd eurót ruházott be és 12 ezer lakást épített. Több mint 1500 embert foglalkoztat, a régióban jelenleg Bulgária, Románia és Szlovákia a súlypont. Hanno Soravia úgy véli: keleten hatalmasak a lehetőségek a lakáspiacon. Követendő példaként Bécset említi, ahol a befektetők adókedvezményt kapnak, ha méltányos áron dolgoznak, viszont a bérleti díjak 20 %-kal a piaci szint alatt vannak az ilyen otthonok esetében. A vállalat egyedül az osztrák fővárosban évi 150 millió eurót költ ilyen célokra. Budapesten a tervek szerint az első ilyen ház 2024-re áll készen, összesen 200 ezer négyzetméternyi lakást tudnak megépíteni, kedvező áron. Bár azért vannak kockázatok: a korrupció, a politikai önkény és a hiányos jogbiztonság sűrűn előfordul Kelet-Európában.   
Szerző

Hétfőtől nem küldik kéthetes elkülönítőbe Romániában a Magyarországról és másik 16 országból érkezőket

Publikálás dátuma
2020.06.13. 21:54

Fotó: Alex Nicodim / AFP / Anadolu Agency
A közegészségügyi hatóság ezentúl hétfőnként frissíti a listát, amelyekre azok az országok kerülnek fel, ahol az utóbbi két hétben az egymillió lakosra eső új koronavírus-fertőzések átlaga nem haladja meg a napi öt esetet. Továbbra sem léphetnek be külföldi állampolgárok az ingázók, átutazók, törvényhozók, diplomaták, rezidensek és családtagjaik kivételével.
Románia hétfőtől nem küldi már kéthetes otthoni vagy hatósági elkülönítőbe azokat a tünetmentes utasokat, akik abból a 17 európai országból – közöttük Magyarországról – érkeznek, amelyekben az utóbbi időben alacsony volt az újonnan észlelt koronavírus-fertőzések aránya.
Az Ausztriára, Bulgáriára, Csehországra, Ciprusra, Horvátországra, Svájcra, Németországra, Görögországra, Izlandra, Lettországra, Liechtensteinre, Litvániára, Máltára, Norvégiára, Szlovákiára, Szlovéniára és Magyarországra vonatkozó döntést a járványügyi operatív törzs hozta meg szombaton.

A közegészségügyi hatóság ezentúl hétfőnként frissíti a listát, amelyekre azok az országok kerülnek fel, ahol az utóbbi két hétben az egymillió lakosra eső új koronavírus-fertőzések átlaga nem haladja meg a napi öt esetet. Románia egyébként egyelőre nem teljesíti a – külföldi mintára – bevezetett kritériumot: ehhez a csaknem húszmilliós országban száz alá kellene csökkennie a napi esetszám utóbbi kétheti átlagának, márpedig az még egyszer sem csökkent százötven alá, a napi új fertőzések száma pedig az utóbbi három napon a kétszázat is meghaladta. Szombaton arról is döntés született, hogy
hétfőtől újraindulhatnak a menetrendszerű repülőjáratok Románia és Ausztria, Németország, illetve Svájc között.

A „zöld listán” szereplő másik 14 országgal szemben eddig sem volt már érvényben a polgári légi közlekedésre vonatkozó hivatalos tiltás. Az MTI érdeklődésére Alexandra Gavan, a román határrendőrség szóvivője közölte:
Romániába azonban továbbra sem léphetnek be külföldi állampolgárok az ingázók, átutazók, törvényhozók, diplomaták, rezidensek és családtagjaik kivételével.

A külföldiekkel szemben alkalmazott beutazási korlátozásokat a március közepén meghirdetett rendkívüli állapot idején vezette be Románia. A tilalmat a veszélyhelyzetről szóló, május 18-án elfogadott 394-es számú kormányhatározat is megerősítette. Romániában – a hétfőn érvénybe lépő, a Magyarországról érkezők karanténkötelezettségét is eltörlő újabb lazításoktól függetlenül – június 16-án éjfélkor jár le a május 18-án meghirdetett veszélyhelyzet. A kormány már bejelentette, hogy ezt újabb 30 napra meg akarja hosszabbítani. A külföldiekkel szemben továbbra is fennálló beutazási korlátozások tehát várhatóan akkor szűnnek meg Romániában, ha a veszélyhelyzet lejár, vagy a ha a meghosszabbításáról rendelkező jövő heti újabb kormányhatározat már nem tartalmazza a tiltást.
Szerző

Kim Dzsong Un húga katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát

Publikálás dátuma
2020.06.13. 21:30

Fotó: JORGE SILVA / AFP
Kim Jo Dzsong úgy fogalmazott, „a déli szomszédnak adandó megtorló választ az ország hadseregének vezetőire bízza”.
Katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga a KCNA észak-koreai állami hírügynökséghez szombaton eljuttatott közleményében, amiért Szöul szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Kim Jo Dzsong az észak-koreai kormányzó Munkáspárt Központi Bizottságának első osztályvezető-helyettese, a közleményben úgy fogalmazott:
„a déli szomszédnak adandó megtorló választ az ország hadseregének vezetőire bízza”.

Nem sokkal korábban Kvon Dzsong Gun, az észak-koreai külügyminisztérium amerikai ügyekért felelős részlegének vezetője azt mondta, Szöulnak fel kellene hagynia az észak-koreai nukleáris leszereléssel kapcsolatos „értelmetlen” nyilatkozatokkal. Hozzátette: Észak-Korea növelni fogja katonai kapacitásait az Egyesült Államoknak az országra jelentett fenyegetése miatt. Pénteken Ri Szon Gvon külügyminiszter a KCNA állami hírügynökség által közölt nyilatkozatában szintén leszögezte: Washington politikája továbbra is hosszú távú fenyegetést jelent az észak-koreai államra és népére nézve. Az észak-koreai vezető húga a héten már figyelmeztetett, hogy amennyiben nem ér véget a szórólapkampány, a katonai feszültség csökkentését célzó 2018-as egyezmény felmondása mellett Phenjan bezárhatja a Korea-közi összekötő irodát, valamint leállíthatja a Keszong határvárosban lévő közös ipari park működését. Kim Jo Dzsong – akinek szakértők szerint döntő szava van Korea-közi ügyekben – ekkor „emberi hulladéknak, korcs kutyáknak” nevezte az aktivistákat, a phenjani Munkapárt Korea-közi ügyekért felelős osztályának szóvivője pedig komolytalannak nevezte a „provokáció” leállítására vonatkozó szöuli ígéreteket. Az összekötő iroda és a keszongi ipari park a két Korea közötti békés viszony két, talán legfontosabb szimbóluma. Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, amelyekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet. Szerdán a dél-koreai védelmi tárca bejelentette, hogy feljelentést tesz két, a phenjani rezsimet bíráló röplapokat terjesztő szervezet ellen. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy bár Szöul korábban is igyekezett megakadályozni az ilyen jellegű, évek óta tartó szórólapkampányokat, mind ez idáig – a szólásszabadságra hivatkozva – nem tiltotta meg őket. Az elmúlt hónapokban Phenjan szinte minden együttműködést megszakított Szöullal.
Szerző