Előfizetés

Weber: Az EU nem pénzkiadó automata

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.06.13. 08:05

Fotó: Alexey Vitvitsky / AFP / Sputnik
Nem véletlen, hogy Magyarország és Lengyelország kézzel-lábban tiltakozik a jogállami kritérium alkalmazása ellen – jelentette ki.
Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője ragaszkodik ahhoz, hogy Brüsszel mind a vírus miatt szükségessé vált mentőcsomag, mind az új, hosszú távú költségvetés esetében attól tegye függővé a támogatásokat, tiszteletben tartják-e a tagországok a jogállami normákat – írja a Süddeutsche Zeitung. Hogy miről van szó, és miért kell keménynek lenni ebben a kérdésben, azt Weber úgy érzékeltette: az EU nem pénzkiadó automata, hanem értékközösség. Egyben sürgette, hogy erősítsék az EP ellenőrző szerepét a szubvenciók felhasználása kapcsán, mert vissza kell szorítani a korrupciót, valamint a pazarlást. A lap megjegyzi: a jogállami kritérium alkalmazását a Bizottság elnöke javasolja, Magyarország és Lengyelország viszont kézzel-lábban tiltakozik ellene. Ám ez nem véletlen, hiszen a két kormány ellen uniós eljárás van folyamatban a demokrácia körüli aggályok miatt. Weber különben arról is beszélt, hogy a kedvezményezett országok nem élhetnek vissza a többiek szolidaritásával, vagyis a nekik szánt pénzből rendbe kell tenni a járvány folytán megingott gazdaságukat. Azaz felelősséget kell tanúsítaniuk, tehát növekedést kell elérniük és állásokat kell teremteniük. Mert csak akkor kérhetnek segítséget, ha készek kezükbe venni a saját jövőjüket. Mint mondta, pontosan ezért kell szigorúan megszabni a felhasználás feltételeit, illetve kidolgozni a visszafizetés kritériumait. Máskülönben csak az adósságok nőnek, de a jövőből nem lesz semmi.

Szabad szemmel – Az Európai Bizottság alelnöke szerint közeleg az igazság pillanata Orbán számára

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.06.13. 07:58

Nemzetközi sajtószemle, 2020. június 13.
Politico Közeleg az igazság pillanata a magyar miniszterelnök számára és Orbán Viktor nem adhat elő húzd meg-ereszd meg-et a rábízott különleges hatalommal. Ezt a Bizottság értékekért, átláthatóságért és jogállamért felelős alelnöke üzente meg a magyar politikusnak – két nap alatt immár második alkalommal. Vera Jourová meg is magyarázta, hogy ha Orbán a jövő szombaton valóban visszaadja az Országgyűlésnek a rendkívüli jogkört, akkor nem csempészheti vissza a hátsó ajtón a rendeleti kormányzást. Itt nyilvánvalóan jogvédő csoportoknak arra a felvetésére utalt, hogy a benyújtott tervezet értelmében a jövőben sokkal könnyebb volna elrendelni a szükségállapotot és rendeleti irányításra áttérni, ily módon kiiktatva az Országgyűlés ellenőrző funkcióját. Jourová nem tartja megnyugtatónak sem a magyar, sem a lengyel helyzetet, és azt várja, hogy egy hét múlva tisztázódnak a viszonyok Magyarországon. Vagyis hogy kiderüljön: érvényesül-e újra a korábbi jogrend és a hatalmi ágak megosztása, vagy esetleg hatályban marad több olyan változás is, amelyet a fertőzés idején vertek keresztül. Utóbbi eshetőséget nem tartja túl rózsásnak a közösségi jog alapján. Szólt arról is, hogy hazájában, Csehországban hamis váddal egyszer őt is bevitték a hatóságok, ezért pontosan tudja, mit érezhetett az a két magyar férfi, akit nemrégiben álhírterjesztésre hivatkozva vett őrizetbe a rendőrség. Azt mondta, az ilyesmi nagyon megrázza az embert és a hozzátartozókat is. Ráadásul elriaszthatja a kritikától nem csupán a sajtó munkatársait, hanem a közvéleményt is. Mindazonáltal az EU úgy ítélte meg, hogy a két ügy mögött nincs rendszerszintű jelenség, Brüsszel ezért nem avatkozott be. Ám az uniós szakértők változatlanul elemzik a válság során napvilágot látott kormányrendeleteket.
EUobserver Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok egytől egyig bevezetnék a csalások kiszűrésére szolgáló brüsszeli adatgyűjtési módszert, azaz előre feltárnák, hol lehetnek kockázatok és érdekütközések. A testület Arachne néven futtat ilyen programot, és már 20 kormány alkalmazza a többi közt a 250 milliárd eurós szerkezeti alapok kifizetéseinél. A szoftver tárolja a mintegy kétmillió kedvezményezettről rendelkezése álló információkat és egybeveti azokat a mögöttük álló 210 millió vállalkozás, illetve 120 millió üzletember adataival. A cikkben az áll: a gond ott van, hogy a jelenlegi felállásban a központi pénzeket a nemzeti kormányokon keresztül osztják szét és ott azután a források olyan állami maffia kezébe kerülhetnek, mint amilyenre Magyarországon és Csehországban van példa. A közelmúltban a New York Times írt arról, hogy a magyar vezetés saját holdudvarát pénzelte az agráralapból. A Bizottság illetékese a minap el is mondta az Európai Parlament illetékeseinek, hogy a gond éppen a politikusokkal van.
Washington Post Kovács Zoltán a magyar demokrácia nevében ismét kikéri magának a bírálatot, amely ezúttal a tekintélyes amerikai lapban jelent meg. A kifogásolt vendégkommentár azt írta: az amerikai jobboldaliság a tekintélyelvűség felé tart és ehhez Orbán Viktor ad ihletet. Az államtitkár válaszul azt közli, hogy a magyar jogállam köszöni szépen, jól van, és éppen legyőzi a koronavírust. A filippika, amely meglepően rövid a korábbi, hasonló olvasói levelekhez képest, visszautasítja azt a kitételt, hogy a miniszterelnök megsemmisíti a demokráciát, illetve kiterjesztette ellenőrzését a bíróságokra és a sajtóra. Azt állítja, hogy nálunk az igazságszolgáltatás és a média is eleven, kritikus, az igazságszolgáltatás pedig független. Lásd a legutóbbi gyöngyöspatai ítéletet. Továbbá a példák azt igazolják, hogy még nyernek ellenzéki jelöltek a választásokon, a legutóbbi részvétel, 2018-ban, közelített a 70 százalékhoz, ami aligha arra utal, hogy felszámolták a demokráciát. Kovács azt is elutasítja, hogy Orbán lecsapott a vírusválságra és annak ürügyén diktatúrát vezetett be. A különleges felhatalmazás ugyanis nem ment túl azon, amit más országok is alkalmaztak, ráadásul egy hét múlva véget is ér. Viszont a kormány a különleges módszerek révén el tudta kerülni, hogy olyan szintet érjen el a megbetegedések, illetve a halottak száma, mint másutt Európában.
Süddeutsche Zeitung Az uniós államok Orbán Viktor mind inkább tekintélyelvű politikája miatt nemigen hajlandóak anyagi segítséget nyújtani Magyarországnak. Ezt a Német Külpolitikai Társaság Közép-Európa szakértője mondta, amikor az újság a csütörtöki V4-es csúcsról kérdezte. Milan Nic ugyanakkor hozzátette, hogy bajban van Csehország is, mert nagyon úgy néz ki, hogy jogtalanul fizetett ki sokmillió eurós támogatást Babis miniszterelnök cégbirodalmának. Arról nem beszélve, hogy a jövőben a cseh kormány könnyen lehet az EU-költségvetés következő nettó befizetője. Vagyis Budapest és Prága fokozatosan helyére kerül a csoporton belül. Jelen állás szerint a négyeket megosztja a brüsszeli újjáépítési program. A lengyelek és a szlovákok profitálnak belőle, a magyarok és csehek ellenben kevesebb pénzt kapnának, mint Németország. Ugyanakkor ahhoz képest, hogy az elején a cseh vezető milyen vehemensen határolódott el a segélytervtől, a tegnapelőtti lednicei egyeztetésről kiadott közlemény azért már békülékenyebb.
Die Presse Magyarországon újra megnyitották az iskolákat, csak éppen gyerek nemigen van az osztályokban, mert a nagy többség láthatóan inkább él a járvány miatt elrendelt szabadsággal. Az 1,2 millió diákból naponta csupán 30-36 ezer megy suliba. (A német bulvárlap, a Bild Zeitung kiszámolta, hogy minden 100-ból csupán 3-4 hajlandó a megszokott körülmények között tanulni.) De hát a részvétel önkéntes, mert amint beütött a vírus, a kormány minden előkészítés nélkül áttért a távoktatásra. Ezt az eljárásmódot sok tanár nehezményezte, szakértők pedig azt hiányolják, hogy főleg a szegényebb rétegekből kikerülő gyerekeknek nem voltak meg a szükséges eszközeik a tananyag digitális elsajátításához, és sokszor a szülők sem tudtak segíteni nekik. Így azonban csak tovább nő a szakadék az alsó és felső rétegek között. Az pedig már csupán hab a tortán, hogy az internet szolgáltatás jó párszor összeomlott, mert nem tudta elviselni a hatalmas terhelést.

Bezárták Peking egyik legnagyobb piacát, tízezer embert tesztelnek koronavírusra

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.13. 06:48

Fotó: GREG BAKER / AFP
A fertőzést egyelőre egy olyan vágódeszkára vezették vissza, amelyen importált lazacot szeletelnek
Bezárták Peking egyik nagybani piacát, és megkezdték több mint 10 ezer kereskedő és alkalmazott koronavírus-tesztelését, miután a kínai főváros illetékesei a helyben továbbadott koronavírusos esetek számának megugrását jelentették. Három új fertőzést sikerült visszavezetni az elővárosi Fengtai kerületben található Hszinfadi nagybani piacra – jelentette a Beijing News hírportál. Kilencven százalékban ez a piac biztosítja Peking gyümölcs- és zöldségellátását. A kerület közegészségügyi bizottsága bejelentette, hogy a piacot átmenetileg bezárják, és „átfogó fertőtlenítésnek” vetik alá. A fertőzést egyelőre egy olyan vágódeszkára vezették vissza, amelyen importált lazacot szeletelnek – mondta el a piac igazgatója a Beijing Daily című lapnak. Ideiglenesen a kínai főváros további 11 nagybani, hal- és mezőgazdasági piacát is bezárták. Újranyitásukat az elvégzett vírustesztek eredményétől tették függővé. Az új koronavírus okozta világjárvány kiindulópontjaként szolgáló Kína egészségügyi hatóságai mindössze hat új Covid-19 fertőzést jelentettek szombaton, mindegyiket Pekingből.