Előfizetés

Aszad lemondatta a miniszterelnököt

MTI
Publikálás dátuma
2020.06.11. 17:57
Imad Mohammed Deeb Hamisz
Fotó: STR / AFP
A hét végén kezdődött tüntetések Szíria délnyugati, főleg drúzok lakta területén robbantak ki, asz-Szuvajdá tartományban, amelyben a legtöbb lakos híve Aszadnak.
Lemondatta Bassár el-Aszad szíriai elnök az ország kormányfőjét csütörtökön, nem sokkal azt követően, hogy a héten a Damaszkusz által ellenőrzött területeken tüntetések robbantak ki a romló gazdasági helyzet miatt. A miniszterelnöki tisztséget 2016 óta betöltő Imad Mohammed Deeb Hamisz utóda az elnöki hivatal közleménye szerint a július 19-én tartandó parlamenti választásokig a korábban a vízügyi tárca élén álló Husszejn Arnúsz lett. A választásokat eredetileg áprilisban tartották volna, de a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások miatt már kétszer elhalasztották. A hét végén kezdődött tüntetések Szíria délnyugati, főleg drúzok lakta területén robbantak ki, asz-Szuvajdá tartományban, amelyben a legtöbb lakos híve Aszadnak. Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a máig tartó szíriai válság 2011-ben békés kormányellenes tüntetésekkel kezdődött, amelyeket Damaszkusz megpróbált erőszakkal elfojtani, de a konfliktus sokszereplős, külföldi beavatkozással zajló polgárháborúvá fajult. A belháború során asz-Szuvajdá - kisebb összetűzéseket leszámítva - végig Damaszkusz ellenőrzése alatt maradt. Szíriában a damaszkuszi rezsim ellenőrizte területeken üzemanyagválság van, az utóbbi egy évben pedig átlagosan 107 százalékkal növekedtek az árak. Hétfőn egy amerikai dollárért 3500 szíriai fontot kellett adni, ez a polgárháború 2011-es kezdete óta a leggyengébb árfolyam. A harcok kezdetét megelőzően ötven szíriai font ért egy dollárt. Damaszkusz a nyugati szankciókat teszi felelőssé a gazdasági nehézségekért. 

Létezése óta először kapott amerikai olajat Fehéroroszország

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.11. 17:56

Fotó: JuanGMata / Fleetmon
Naponta 120 tartálykocsi szállítja majd az amerikai nyersolajat, Minszk bevásárlása üzenetértékű lehet Moszkva felé is.
Fennállása óta először kapott amerikai kőolajat Fehéroroszország - idézi az MTI csütörtökön a Belnyeftyehim sajtószolgálat jelentését. A Captain amerikai tanker 77 ezer tonna Fehéroroszországnak szánt nyersolajjal pénteken kötött ki Klaipeda litván kikötőben. Innen az első szállítmány csütörtökön vasúti tartálykocsikon érkezett a novopolocki Naftan olajfinomítóba. A szállítás 10 napig tart majd és 22-23 szerelvényt vesz igénybe. A litván államvasutak szerint naponta 120 tartálykocsiban mintegy 7 tonna olaj indul Novopolockba. A vilniusi amerikai nagykövetség szombaton "versenyképesnek" nevezte az amerikai United Energy Trading és a Getka, valamint a lengyel Unimot által lebonyolított üzletet, amely szerinte erősíti Fehéroroszország önállóságát és függetlenségét.
Vlagyimir Makej fehérorosz külügyminiszter azt hangoztatta, hogy az amerikai olajszállítmányok a beszerzési források diverzifikálását célzó állami politika részét képezik, az ország finomítórendszerének a 2020-ra és a későbbi évekre való stabil ellátása érdekében.Klaipedába idén eddig hét tankernyi szaúdi olaj érkezett Fehéroroszország számára, a legutóbbi május 12-én. A Belnyeftyhim szerint az amerikai idén immár a 12. alternatív eredetű - nem orosz -, Fehéroroszországba érkező tankerszállítmány volt. Ezek mennyisége összességében meghaladta az egymillió tonnát.
Minszk és Moszkva között árvita alakult ki az olajszállítmányokkal kapcsolatban, ennek következtében alig egy hónap alatt süllyedt mélypontra két állam korábban baráti viszonya. Amíg az előbbi ellentételezést követelt az olajár-kedvezmény megszűnése miatt, addig az utóbbi a Szövetségi Államról 1999-ben megkötött egyezmény elmélyítését sürgette. A fehérorosz olajimport az úgynevezett orosz "adómanőver" miatt drágult meg, amelynek keretében Moszkva az elmúlt évek folyamán több lépésben gyakorlatilag megszüntette a kiviteli vámot, ám ennek ellensúlyozására megnövelte az ásványianyag-kitermelési adót. Oroszország korábban illetékmentesen szállított nyugati szomszédjának. Az amerikai olaj felvásárlása ugyanakkor politikai üzenetnek tekinthető az orosz fél felé: hiába a közös légvédelmi rendszer, Minszk nem kötelezte el magát, és  nyitott marad a Nyugat felé is.

A drákói szigor sem fékezte meg a járványt Indiában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.06.11. 16:27

Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
Agresszív lépésekkel, csírájában akarta elfojtani a koronavírus-járványt az indiai szövetségi kormány, mindhiába. Mumbai után már Delhiben is összeomlóban az ellátórendszer.
Március 24-én jelentette be Narendra Modi miniszterelnök hogy másnaptól három héten át tartó szigorú kijárási tilalmat vezetnek be az egész Indiában. A világ egyik legszigorúbb karanténintézkedéseinek hatására teljesen megállt az élet: az üzletek bezártak, a gyárak leálltak, az utak kiürültek. A hatóságok kíméletlenül léptek fel a szabályszegőkkel szemben, esetenként botokkal verték vagy megalázó feladatokra kényszerítették őket. Kalvakuntla Chandrashekhar Rao, a közép-indiai Telangána állam főminisztere még ennél is keményebb fellépéssel fenyegetett. Azt mondta, ha az emberek nem elég fegyelmeztettek, akkor tűzparancsot ad ki ellenük - ez végül nem történt meg. Mindazonáltal nem csak azok számára voltak fájdalmas következményei a szigornak, akiket kihágáson kaptak. A nagyvárosokban rengetegen vesztették el munkájukat, akik jobb híján gyalog próbáltak visszatérni szülővárosukba, gyakran akár több ezer kilométert is bejárva. Modi már március végén bocsánatot kért, de úgy fogalmazott: nincs más lehetőség a koronavírus gyors terjedésének megakadályozására. A karanténintézkedések érvénybe lépésekor a hivatalos statisztikák nagyjából 600 igazolt fertőzésről és 10 halálesetről szóltak, három héttel később a megbetegedések száma már meghaladta a tízezret, az áldozatoké pedig a 350-et. A járvány kétségtelenül lelassult, de a milliókat földönfutóvá tévő drákói szigor nem állította meg a terjedését. A szövetségi kormány április közepén meghosszabbította a korlátozásokat májusig, ám lehetővé tette az enyhítést a jobb járványügyi helyzetben lévő államokban és régiókban. Modi megköszönte az ország több mint egymilliárdos lakosságának, hogy “mérhetetlen szenvedésen mentek keresztül hazájuk megmentése érdekében.” Nem sokkal ezután a mezőgazdasági dolgozók visszatérhettek a földekre dolgozni, újraindult a közfoglalkoztatás és szállítmányozás, valamint a bankok is újra kinyitottak. Innentől kezdve az élet fokozatosan visszatért a régi kerékvágásba, kivéve a járványgócoknak nyilvánított térségekben. Egyes régiókban már lassan harmadik hónapja van érvényben a szigor, máshol pedig a hatóságok a fertőzések megugrása miatt kénytelenek voltak visszavezetni azt. A legsúlyosabban érintett területnek Mahárástra állam számít, kiváltképp annak székhelye, Mumbai, ahol hatástalannak bizonyultak a máig érvényben lévő a karanténintézkedések. Mint ahogyan korábban lapunk is beszámolt róla, a több mint tízmilliós nagyváros ellátórendszere nem bírja a terhelést: orvosokból, kórházi ágyakból és lélegeztetőgépből is hiány van. A központi régióban az, úgynevezett Delhi Főváros Területen is hasonló egészségügyi katasztrófa kezd kibontakozni. A helyi hatóságok már arra kényszerültek, hogy szállodákat és közösségi központokat alakítsanak át szükségkórházakká, mert az ellátórendszer már nem tudja fogadni az új pácienseket. Az igazolt megbetegedések száma nagyjából 30 ezernél jár, de a valós szám ennél jóval nagyobb is lehet. “Csak a fertőzöttek tizedét teszteljük, kizárólag a legsúlyosabb eseteket, a kórházba került embereket” - fogalmazott a Bloomberg című üzleti lapnak Harjit Singh Bhatti, a Haladó Orvosok és Tudósok Fóruma nevű civil szervezet elnöke. Szerinte sem a szövetségi kormány, sem az állam vezetése nem tett semmit annak érdekében, hogy növelje a tesztelési kapacitást, ezért még azt sem tudják felmérni, hogy mekkora veszély leselkedik az ellátórendszerre. Bhatti megjegyezte, hogy az egészségügyi infrastruktúra egyébként is gyenge lábakon állt: “egy süllyedő hajón próbálunk keresztülnavigálni a járványon.” Narendra Modi kormánya mindenesetre sikerként tekint a karantén intézkedésekre, mondván: ezeknek köszönhetően - becslések szerint - legalább 37 ezer életet mentettek meg és 1,4 millió fertőzést kerültek el. A hivatalos statisztikák viszont így is sötét képet festenek a helyzetről: 8000-nél is több halott, csaknem 290 ezer megbetegedés, kedden és szerdán közel húszezer új eset. Az indiai egészségügyi minisztérium azért reménykeltő adatot is közölt: a nyilvántartott koronavírus-fertőzöttek több mint fele már kigyógyult a kórból. Ez az arány azonban a kevés teszt miatt csalóka, minden más jel arra utal, hogy a járvány legnehezebb része még hátra van Indiában.