Előfizetés

Eltemették George Floydot, de Amerika tovább forrong

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.06.09. 22:44

Fotó: GODOFREDO A. VASQUEZ / AFP
Trump szerint szó sincs rendszerszintű rasszizmusról.
Édesanyja houstoni sírja mellett helyezték végső nyugalomra George Floydot. A Minneapolisban május 25-én rendőrök által meggyilkolt fekete férfi utolsó pillanataiban azt kiáltotta, „Mama!”. Derek Chauvin rendőrt, aki csaknem kilenc percig térdelt Floyd nyakán, a bíró 1 millió dolláros óvadék és lőfegyverei beszolgáltatása mellett engedi szabadlábon védekezni, de nem világos, hogy a hétfői meghallgatás után már elhagyhatta-e a börtönt. Floyd temetéséből országos politikai esemény lett, és a megölése nyomán kibontakozó, immár nemzetközivé vált mozgalom sem látszik gyengülni. Sok helyen hétfőn és kedden is voltak békés utcai demonstrációk. Joe Biden volt alelnök, leendő elnökjelölt Houstonban egy órát töltött el az áldozat rokonaival. A több mint két hete nem szűnő tiltakozás láttán republikánus politikusok is kiállnak a rasszizmus ellen és a rendőrségi reform mellett. Mitt Romney szenátor, volt elnökjelölt a hétvégén együtt menetelt a fiatalokkal, Greg Abbott texasi kormányzó pedig a koporsónál tisztelegve azt mondta, hogy George Floyd „új ívet rajzolt az Egyesült Államok fejlődésének”. Ez utóbbival aligha ért egyet Donald Trump, aki szerint szó sincs rendszerszintű rasszizmusról. Az elnök hétfőn rendőröket hívott a Fehér Házba és biztosította őket, hogy nem lesz semmiféle testületfeloszlatás vagy finanszírozás-megvonás. Ez nem jó előjel a képviselőházban demokrata párti politikusok által beterjesztett reformjavaslat szempontjából. Másrészt az elnöknek nincs közvetlen beleszólása az állami és városi rendőrségek ügyeibe. Ezt – alighanem Trumppal ellentétben – Joe Biden is tudja, aki maga sem támogatja a radikális megoldásokat, miközben egyetértéséről biztosítja a tiltakozókat. Lassan az is kirajzolódik, milyen rendőrségi reformra gondolnak a Minneapolisban és másutt a rendőrség „feloszlatását” vagy „a finanszírozás megvonását” hangoztatók. Azzal mindenki tisztában van, hogy szükség van rendőrségre, és a rendőrök már csak a rengeteg magánkézben lévő lőfegyver miatt sem járőrözhetnek egy szál mobiltelefonnal. A reform lényege az erőszak szintjének csökkentése lenne. A helyi rendőrségek a 2001-es terrortámadások óta katonai fegyvereket és felszereléseket vásároltak, ám páncélautóval és gépágyúval nehéz lakossági kapcsolatokat építeni. Az évi 40-60 rendőrgyilkosságra hivatkozva az újoncoknak azt tanítják, hogy előbb lőjenek és csak utólag kérdezzenek. Ennek megfelelően a rendőrök évente 800-1000 vagy talán még több embert ölnek meg, jóllehet ezek egy része nyilvánvalóan nem jelentett rájuk veszélyt. A pontos szám nem ismert, mert vannak testületek amelyek nem is jelentik az általuk okozott haláleseteket. A reformot sürgető szakemberek szerint szűkíteni kellene a rendőrség feladatait, például fegyvertelen egészségügyi szolgálatokra és segélyszervezetekre kellene bízni a családon belüli konfliktusokat és a mentálisan zavart személyeket. A szükségtelen beszerzések és a katonai jellegű beavatkozó alegységek fenntartására fordított pénz egy részét új szempontok szerinti kiképzésre és a helyi közösségekkel való kapcsolatépítésre lehetne fordítani. A változás egyik legnagyobb akadálya az általában jobbra húzó rendőr-szakszervezetek ragaszkodása a szinte teljes büntetlenséghez. 

Trump orosz dezinformációt terjeszt

Az America One News Network nevű obskurus jobboldali tévére hivatkozva Donald Trump azt terjeszti, hogy a buffalói rendőrök által ellökött és fejét az aszfaltba verő férfi a rendfenntartók rádióját akarta megzavarni és az egész csapda lehetett. Az America One tudósítását az orosz állami Sputnik hálózatnak is dolgozó orosz riporter készítette. A 75 éves Martin Gugino még mindig kórházban van.

Kötelezte a bíróság Bolsonarót a járványügyi adatok közlésére

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.09. 20:35

Fotó: Sergio Lima / AFP
Hiába bagatellizálja el a járvány súlyosságát, a brazil elnöknek kötelessége tájékoztatni a lakosságot.
Brazília legfelsőbb bírósága kötelezte a dél-amerikai ország kormányát, hogy tegye közzé a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összesítéseket az egészségügyi minisztérium honlapján. Alexandre de Moraes bíró hétfőn késő este közzétett állásfoglalásában mindezt azzal indokolta, hogy az államnak kötelessége tájékoztatni a közvéleményt. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, hogy az ország egészségügyi tárcája törölte a koronavírus-pandémiára vonatkozó összesített adatokat, mert azok „nem tükrözik Brazília jelenlegi helyzetét”. A honlap csak az előző 24 órában bekövetkezett halálozásokra, az új fertőzöttekre és a gyógyultakra vonatkozó információkat tartalmazza, az összesítések viszont nem érhetők el rajta. A brazil vezetés már a múlt héten 19 óráról 22 órára halasztotta a legfrissebb adatok közzétételét, így már nem jelenhettek meg aznap a legnézettebb híradókban. Egészségügyi szakértők, politikusok és jogászok hevesen bírálták ezt a lépést. A legfontosabb helyi sajtóorgánumok ezért együttműködésben időközben saját összesítéseket közölnek a tagállami adatok alapján. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint Latin-Amerika legnagyobb, 210 milliós lakosú országában 707 412 azonosított fertőzöttel és több mint 37 ezer halálos áldozattal a világ legerősebben sújtott országa az Egyesült Államokat követően. Az elnök a járvány kitörése óta többször is elbagatellizálta a helyzet súlyosságát, volt, hogy aprócska influenzának nevezte az új koronavírus okozta Covid-19 betegséget, az arra adandó válaszokat pedig túlreagálásnak minősítette. Szembeszállt a helyi vezetők által elrendelt vesztegzár-rendelkezésekkel is, mondván, hogy a gazdaságban bekövetkezett válság miatt többen halnak majd meg, mint a járványban. 

Mind fagyosabb a német–amerikai viszony

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.06.09. 20:13

Fotó: MARTIN GOLDHAHN / AFP
Németországban sosem volt túl kedvező Donald Trump megítélése, most azonban, hogy az elnök lebegteti azt a kérdést, kivonják-e az amerikai csapatok negyedét Németországból, még nagyobb lett a bizalmatlanság a két ország között.
A szabaddemokrata FDP-hez közel álló Friedrich Naumann Alapítvány által készített felmérés szerint a németek mindössze öt százaléka véli úgy, hogy az amerikai elnök fellépése következetes és határozott. Ugyanakkor 51 százalék aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Berlin, illetve Európa elveszítheti régi partnerét, az Egyesült Államokat. A felmérés szerint minden tízből nyolc német tartja megosztó személyiségnek Donald Trumpot. A Wall Street Journal még múlt pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok 9500 katonáját vonhatja ki Németországból. Hivatalosan azonban ezt azóta sem erősítette meg Washington és a német politikai élet szereplői sem kívántak állást foglalni a kérdésben. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfőn azt közölte, nem kíván állítólagos médiaértesülésekre reagálni. Annegret Kramp-Karrenbauer, védelmi miniszter, egyúttal a CDU elnöke pedig rámutatott, „tény az, hogy az amerikai katonák a NATO, ezzel együtt az Egyesült Államok biztonságát is szolgálják”. Heiko Maas német külügyminiszter a NATO-t Európa életbiztosításának nevezte, s azt kifejtette, az amerikai csapatok jól érzik magukat Németországban és ez minden bizonnyal így is marad. A legbőbeszédűbbnek a német kabinet tagjai közül még a mémet diplomácia vezetőjét nevezhetnénk, hiszen szombaton azt közölte, ha valóban kivonnak 9500 német katonát a mintegy 40 ezerből, akkor azt Berlin tudomásul fogja venni. A szociáldemokrata Maas azt is megjegyezte, felettébb „komplikálttá” vált Németország és az Egyesült Államok kapcsolata. Akár lesz csapatkivonás, akár nem, a német tisztségviselők szavaiból egyértelműen az szűrhető le, hogy Donald Trump nem egyeztetett velük. Ez az eljárás azonban nem állna távol a jelenlegi amerikai adminisztrációtól, amely az amerikai katonák szíriai és afganisztáni kivonásával kapcsolatos terveibe sem avatta be az európai partnereket, de közel-keleti, illetve Iránnal kapcsolatos politikáját sem finomította az európai elképzelések szerint. Sőt, Washington Koszovó-politikája már egyértelműen szembe megy Európa balkáni stratégiájával. A Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint nem lenne tragédia, ha Donald Trump a csapatkivonás mellett döntene. A Bundeswehr a két német állam egyesülése óta hatékony hivatásos hadsereggé vált, ráadásul a mai kor legnagyobb védelmi kihívásait – a hackertámadásokkal szembeni fellépést – nem lehet páncélos hadosztályokkal folytatni. „Ha Trump csökkenteni akarja az amerikai erők létszámát, hát tegye” – írta a lap, de hozzátette, a NATO érdekeit nem szolgálná, ha a katonákat Lengyelországba vagy a Baltikumba helyezné át, mert ezzel kiváltaná Vlagyimir Putyin adminisztrációjának olyan ellenlépéseit, amelyek aligha Európa biztonságát szolgálnák. Egyelőre a NATO is igen visszafogott a kérdésben, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „spekulációkról” tett említést, ám ennél azért sokkal többről lehet szó. A Wall Street Journal szerint Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien alá is írta az erről szóló memorandumot, amely szerint szeptemberig 9500 amerikai katonát vonnak ki Németországból, s egy részüket Lengyelországba helyezik át, a Németországban szolgáló amerikai kontingens létszámát pedig 25 ezerben maximálják.